Szeretjük a főváros századfordulós arculatát és a szecessziós épületeit is, ám ahogy idősödünk, egyre előkelőbb helyet kap szívünkben a két világháború közötti építészet. Bármennyire egyszerűnek látszanak is Budapest modernista épületei, tervezőik a legapróbb részletekig megtervezték őket. Mivel szeretünk elmerülni a 30-as, 40-es évek modern villáinak építészetében, tervezőik és lakóik történetében, megmutatjuk az 5+1 kedvenc Bauhaus stílusú házunkat.
Walter Rózsi-villa
Ez a Bajza utcai modern villa az, amiben a legszívesebben leélnénk az életünket, úgyhogy nagyon is tudunk azonosulni az operaénekesnő Walter Rózsival, aki állítólag örömében elsírta magát, amikor meglátta a villa kert felőli oldalát. Az ívelt falépcső, az eredeti pepita erkély, a szellős és napsütötte terek és az egész épületet átható elegancia teljesen elvarázsolt minket, ráadásul egy olyan építész házaspár tervezte, akik nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is a legjobbak között voltak. A Fischer József és Pécsi Eszter tervezte épület nemcsak építészetileg különleges, hanem azért is, mert Magyarországon ez az első nyilvánosan látogatható modernista villa. Mi más is költözhetett volna ide, mint a Magyar Építészeti Múzeum. Szerintünk nagyon is megéri egy délutánt rászánni erre az épületre, ahol izgalmas építészeti kiállítások is várnak ránk.
Napraforgó utcai kísérleti lakótelep
A két világháború közötti magyar építészet legjobbjai hozták létre a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet, ami valójában a lakásínségre adott válaszreakció volt. Ez a budai mintatelep egészen új megoldásokkal próbálkozott, és valami egészen mást kívánt adni az embereknek, mint amire az addig megszokott bérházak képesek voltak. Az Ördög-árok melletti telepet az 1930-ban Budapesten megrendezett nemzetközi építészeti kongresszus miatt építették fel, hogy megmutassuk a világnak, hogyan reagálnak a magyar építészek a lakásépítés kihívásaira. A lakótelep 22 épületén összesen 18 építész dolgozott, köztük Molnár Farkas, Kozma Lajos, Hajós Alfréd, Fischer József, de még Böhm Henrik és Hegedűs Ármin is. Akit érdekel a mintatelep története, az többet is megtudhat róla a Pesten Innen, Budán túl című podcastünk Napraforgó utcai kísérleti lakótelepről szóló epizódjából.
Hoffmann-villa
Szerintünk ez a Pusztaszeri út és a Szépvölgyi út sarkán álló ház az egyik legismertebb budapesti modernista villa, ugyanis a róla készült archív felvételek szinte hetente bukkannak fel a régi budapesti épületeket vagy a Bauhaus-villákat gyűjtő Facebook-csoportokban. A Szépvölgyi út 88/B-t, vagyis a Hoffmann-villát Fischer József tervezte, aki a hazai modern építészet egyik legfontosabb alakja és a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa (CIAM) magyar csoportjának vezetője volt. Az ikonikus, lábra állított épületet Fischer egy domboldalra tervezte, a hatalmas fehér felületek, az üvegezett terasz és a hengerforma sem hiányzik róla. A lábra állítás motívuma Fischer más épületein is látható (volt) – így a Járitz- és a Walter Rózsi-villán is –, sajnos a 90-es és a 2000-es évek átépítései során pont ez az ikonikus építészeti megoldás tűnt el.
Árkay Bertalan Alma utcai villája
Kivételes épület ez az Alma utcai villa, különösen azért, mert homlokzata nem a modern villákra jellemző fehér színt kapta, hanem a rózsaszínt. Érdekesség, hogy a tervező, Árkay Bertalan a telken lévő gyümölcsfákhoz igazította az épületet, ráadásul a Bauhaus-szellemiség mellett egy kevés art deco is felsejlik a bejáratnál. Árkay egyébként a korszak egyik legfoglalkoztatottabb, családi házakat tervező építésze volt, és ő tervezte – édesapjával – a Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplomot is.
Járitz-villa
Úgy tűnik, kedvenc modernista villáink legjavát Fischer József és Pécsi Eszter tervezte, így a Baba utca 14. alatti Járitz-villát is, amit Járitz István autóalkatrész-kereskedő terveztetett ötfős családjának. A villa 1943-ra készült el, de Budapest II. világháborús ostromában eltalálta egy bomba, és kiégett az egész – visszaemlékezésekből tudjuk, hogy a család a teraszról nézte az égő várost, elláttak egészen Csepelig, ahol égett Weiss Manfréd gyára. Bár a háború után a családnak még sikerült újjáépíttetnie, ekkor került a kertbe a medence, amelynek mozaikjait Járitz István nővére, a festőművész Járitz Józsa tervezett. Öt év múlva, az államosításkor elvették tőlük a villát, az 50-es években, a járványos gyermekbénulás idején alakították át kórházzá, később a Szent János Kórház légzésrehabilitációs osztálya működött benne, majd a gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitációs osztálya vette át az épületet.
+1 Kozma Lajos Lupa-szigeti villája
Kozma Lajos legalább olyan sokszínű figurája a magyar építészetnek, mint Lajta Béla, a hasonló sokszínűség pedig nem véletlen: Lajta Kozma mestere volt. Pályafutása elején még sokkal inkább volt iparművész, mint építész: Csáth- és Ady-köteteket rajzolt tele, a festészetet Matisse mellett tanulta, első épületdíszei pedig Lajta házain jelentek meg. A 30-as években fordult a modern stílus felé, számtalan családi házat és nyaralót tervezett a budai hegyekben és a Lupa-szigeten. Itt az egyik legismertebb villája a Platán sor 8. alatti vasbeton nyaraló, amit egyébként saját magának tervezett, és a mai napig a modern építészet szimbóluma. Sőt, az általa tervezett nyaralóvillák akkora hatással voltak az emberekre, hogy mindenki ebben a stílusban szeretett volna nyári lakot építtetni.
