Még a budapestiek számára sem feltétlenül köztudott tény, hogy a reptér mellett van egy repülőskanzen, ahol bárki visszautazhat az időben, és végigjárhatja a magyar repüléstörténetet a kezdeti Li-2-es gépektől az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a helikopterekig, sőt egy Airbus A320 neo-szimulátoron még ki is próbálhatja magát pilótaszerepben.
A végigjárást szó szerint értjük: az Aeroparkban lévő gépek többségére fel is mehetünk, elhelyezkedhetünk az utastér kényelmes foteljeiben – régen minden jobb volt –, de megnézhetjük azt is, milyenek voltak a pilótafülkék a régi gépeken, hogy mennyiféle kapcsolóra kellett figyelniük, de a navigátor ülését is kipróbálhatjuk. Ez az a hely, ahol szerintünk nemcsak a gyerekek érzik jól magukat, hanem a felnőttek is.
Az Aeroparkban 16 légi és számtalan földi jármű mutatja be a magyar közforgalmú repülés elmúlt 70 évét, míg az egykori reptéri utasszállító buszokban a repüléshez szervesen kapcsolódó kiszolgálók történetét és kulisszatitkait ismerhetjük meg. Így megtudhatjuk, hogyan irányítják és honnan felügyelik az ország teljes légi forgalmát – a ferihegyi torony csak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmát irányítja –, hogy hány alkatrészből áll egy repülőgép, hogy néz ki egy feketedoboz (valójában nem fekete, és nem is doboz formája van, hanem narancssárga és gömb alakú – legalábbis az Il-18-as fedélzetén lévő) –, és hogyan füleli le a repülőtéri vámszolgálat a csempészeket.
A szovjet géptől az amerikai private jetig
A repülőmúzeum létrejöttét alapvetően a lelkes reptéri embereknek, a repülés és a repüléstörténet szerelmeseinek köszönheti, akiknek sikerült meggyőzniük annak idején a Malévot, hogy ha már egy-egy gépben nincs több repülési idő, a bezúzás helyett érdemesebb lenne megmenteni – ám a legelső gépet, egy Il-14-est a szovjet hadsereg Déli Hadseregcsoportjától kapták kiállítási célokra.
A repülőtéri ősskanzen a reptér belterületén, a Malév-hangár mellett volt, és összesen három gépet tároltak itt: a már említett Il-14-eSt, egy Il-18-ast, valamint egy Tu-134-est.
Az évek során egyre több légi járművet szereztek be, a Malévon és a reptéren túl a Készenléti Rendőrségtől is kaptak helikoptereket, de vásároltak már egy 1970-ben készült mezőgazdasági helikoptert és egy MiG-21-es vadászgépet is, valamint áll náluk egy sugárhajtású, kis méretű üzleti repülőgép, ami minden idők egyik legsikeresebb és legnagyobb darabszámban eladott magángépe – a hírességek előszeretettel utaznak ezen a típuson.
Tévesen sokszor azt hisszük, hogy a reptér csak a repülőkről szól, de a működéséhez hozzátartoznak a különféle egyéb földi járműtípusok is, így nem meglepő, hogy az Aeroparkban is látunk belőlük szép számmal. Így van itt reptéri tűzoltóautó, Zsiguli, rendőrségi Lada és az egyik leglátványosabb jármű, a Hódgép Aerotrak magyar gyártású repülőtéri vontató, ami gond nélkül képes volt akár 150 tonnát is mozgatni.
Itt jegyezzük meg, hogy bár ezek a gépek már nem repülnek, azért valamilyen szinten
mindegyik életre kelthető,
ahogy a közel 70 éves Il-14-es gép jobboldali motorja is rendszeresen jár a nagyobb rendezvényeken, így a hangjával mindig megidézi a repülés hőskorát. Persze mindehhez elengedhetetlen, hogy a lelkes exreptéri dolgozók munkaórák ezreit fordítják a gépek karbantartására. Már önmagában az is nagy élmény, hogy egy ennyire idős gépet működésbe hoznak, de ami még ennél is izgalmasabb, az egy működő Boeing 737-es fedélzeti segédhajtóműve. Az Aeroparkban testközelből tapasztalhatjuk meg, micsoda hangja és mekkora ereje van: ahogy beálltunk a hangosan felbőgő hajtómű elé, a kiáramló levegő konkrétan elfújt minket.
A belföldi járatoktól a bábolnai naposcsibék afrikai útjáig
Alapvetően a személyszállítást kötjük a repülőkhöz, hiszen így jutunk el a legegyszerűbben a távoli országokba és szigetekre, de az áruszállításban is komoly szerepe van a légi járműveknek. Amikor az 1940-es években beindult a magyar légi közlekedés, még nem a nemzetközi légtérben repkedtek, hanem belföldön, többek között Szombathelyre, Debrecenbe, Győrbe, Szegedre és nyaranta Siófokra indultak a járatok. Ezeket még rendszeresen Li-2-es gépekkel teljesítették – ezekre fel is mehetünk az Aeroparkban, és kipróbálhatjuk, milyen kényelmesek voltak még akkor az ülések, holott ezek egyáltalán nem az Emirates járatai voltak.
Érdekesség, hogy ezeken a járatokon előfordult, hogy ha nem volt telt ház, akkor az utasok mellett árut is szállítottak, így volt olyan, hogy felpakoltak rá több rekesz almát, rózsát vagy épp a miskolci babakocsikat.
Mérföldkőnek számított az Il-18-as megjelenése: megháromszorozódott az utaslétszám, ráadásul a sebessége és a hatótávolsága lehetővé tette, hogy a Malév Európán kívüli állomásokat is elérjen. Amikor megjelentek a sugárhajtású gépek, ezek egyre jobban kiszorultak a személyszállításból, ám nem tűntek el teljesen: a Malév cargogépként hasznosította, és rendszeres járatokat indítottak vele Angolába.
Ez volt az a gép, amivel a MalévnEk először sikerült az egyenlítőtől délre repülnie,
és aminek a legtöbb utasa 100 000 bábolnai naposcsibe volt – őket Afrikába vitték.
Hogy fülelik le a csempészeket?
A repülők mellett érdemes egy-egy kiállítóteret, jobban mondva -buszt is megnézni, mert még több háttérinfóval gazdagodhatunk. Mi végigjártuk a nemrég átadott NAV-kiállítást, ahol a reptéri vámszolgálat múltjába és munkájába láthatunk bele videókon, fotókon és lefoglalt tárgyakon keresztül. A hamis legótól kezdve a szárított csikóhalon és az elefántcsont nyakláncon át a Szoboszlai-mezig és a vámhatóság által felderített legérdekesebb drogrejtekhelyekig minden van itt.
Például próbáltak már kokaint csempészni fürdőbombában, instant csokoládéport tartalmazó dobozban, étrendkiegészítőként vagy épp kábítószerrel átitatott gyerekrugdalózóban.
Külön vitrin mutatja be, hogyan próbálják meg behozni a drogot a csempészek, amiben az eltelt évtizedekben nem sok változás történt: ugyanúgy a klasszikus rejtekhelyeket használják, mint a dupla fenekű bőrönd, a piperecikkek, a könyv vagy az alsónemű. Megtudtuk azt is, hogy mi mindennek kell összeállnia ahhoz, hogy kiszúrják a drognyelőket, és mi a protokoll ilyen helyzetben. Ahhoz, hogy megfelelő profilt állítsanak fel, olyan információkkal kell rendelkezniük, mint hogy honnan érkezik az utas, mikor vett jegyet, ki mellett ül, van-e csomagja, illetve a kommunikáció során érzékelnek-e nála bármiféle gyanús viselkedést, illetve erős tiltakozást akár egy pohár víz miatt is. Ha összeáll a kép, és minden jel arra utal, hogy az illető lenyelt kapszulákban csempészi a drogot, akkor a SOTE Radiológiai Klinikáján orvosszakértői vizsgálatnak vetik alá.
Izgalmas kalandban lehet részünk, ha kilátogatunk az Aeroparkba, és nemcsak azért, mert körbejárhatjuk a repülőket, hanem mert beleláthatunk a múlt egy-egy szeletébe, és megtudhatjuk, mi minden történik a légi közlekedés hátterében. És mivel itt a legtöbb dolgozó egykori repteres kolléga, a legszemélyesebb történeteket mesélik el nekünk.
