A belvárosi épületek málló pompáját néha nem egyszerű észrevenni, ezért is tettük fel néhány hónapja a kérdést, hogy melyek történetét ismernék meg szívesen olvasóink. Így került a látókörünkbe a Báthory utca 5., vagyis a Honvéd utca sarkán álló tömb, melynek szépsége ugyan az elmúlt száz évben egy kissé megkopott, ám így is maradt mit nézni az 1904-ben, Alpár Ignác tervei szerint felépült Neuschloss üzlet- és bérházon.
A rangos építész, aki olyan épületeket tervezett, mint a Magyar Nemzeti Bank vagy az Anker-palota, itt is igen szép munkát végzett. Az eklektikus stílusú ház bélletes kapuzata fölött furcsa madárfigurák köszöntik a belépőt, a kovácsoltvas kapu játékos margarétái pedig már a szecesszió formáit idézik. A saroképület négyemeletes, csinos erkélyekkel, lent üzletportállal, a sarkon pedig egy különleges formájú óra is található. A lépcsőházban hasonlóan csinos részletek fogadnak, mintás padlócsempe, a boltívek alatt stukkók teszik még elegánsabbá a környezetet, a lépcsőfordulókban pedig még láthatók a szivarvégek kiköpésére használt kis mélyedések, és feltűnik néhány eredetinek tűnő kiírás is.



A vidám és szép múlt emlékei mellett az udvari részen furcsa sérülésekre lehetünk figyelmesek a belső udvaron, melyek valószínűleg háborús belövések nyomai. A 80-as években készült az épületről egy részletesebb összefoglalás, ebben egy régi lakó is beszámol az egykor itt zajlott életről. Tőle tudjuk, hogy a belső tér valaha még szebb napokat látott, például metszett üveggel díszített, rézgombos ajtók fogadták a belépőket.



Az épületről Neuschloss üzlet- és bérház néven is találhatunk információt. Neuschloss Izsák Nyitra melléki zsidó családból származott, az elsők között indult úgymond szerencsét próbálni gróf Károlyi István birtokára. Így jött létre a Neuschloss család fafeldolgozó üzeme a mostani Újpesten. A cég később bővült, parkettagyárat alapítottak Újlipótvárosban, ahol csodás intarziával díszített munkák is készültek. A Neuschloss-birodalom egyik legjövedelmezőbb időszaka a millennium idejére tehető, a Kossuth téri Igazságügyi Palota és az Országház építéséből is kivették részüket. Sokat dolgoztak Alpár Ignáccal, így történt a Báthory utca 5., a Neuschloss üzlet- és bérház esetében is, amit a család befektetési céllal építtetett.


Az épület lakosai is ugyanilyen izgalmas egyéniségek voltak. A ház oldalán emléktábla hirdeti, hogy itt élt és dolgozott hazánk első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd, aki nemcsak úszóként, hanem építészként is maradandót alkotott. 1896-ban egyből két éremmel is gazdagította hazánkat, később pedig a labdarúgásban és edzőként is eredményes volt. A Műszaki Egyetemen, ahol tanult, eleinte nem támogatták sportolói törekvéseit, mert nem hittek abban, hogy emellett más pályán is sikeres lehet. A professzoroknak csalatkoznia kellett.
A „magyar delfin” később olyan épületeket tervezett, mint az 1975-ben róla elnevezett Nemzeti Sportuszoda és aSzusza Ferenc Stadion.
Alpár Ignáccal egyébként jól ismerték egymást, Hajós egy darabig dolgozott az építész mellett. Később egykori lakása helyén rendezték be a Sportmúzeumot. Az intézmény ma a XIV. kerületben Magyar Olimpiai és Sportmúzeum néven működik.



Hajós otthona az épület második emeletén, a Honvéd utca felőli részen volt, itt 2-3 helyiségben irodája működött, egy nagyobb lakrészben pedig családjával élt. A házban egyébként többségében 5-6 szobás lakások voltak, az irodák és az üzlethelyiségek az utcafronton és a félemeleten helyezkedtek el.

Jómódú, javarészt értelmiségi társaság lakhatott itt, akik között olyan ismert neveket találunk, mint Vágó Rezső szén- és fakereskedő, a II. világháborúban tragikus körülmények között felrobbant Regent-ház építtetője. De itt élt dr. Stein Fülöp idegorvos is, Carl Gustav Jung tanítványa, akit az ismert pszichiáter fel is keresett otthonában, mikor 1907-ben átutazott Budapesten.


A házat az 1930-as évek elején aztán modernizálták, bevezették a központi fűtést és a meleg vizet is. A II. világháborúban az épület súlyos találatokat kapott, megsérült a padlás, a körfolyosók és a közelükben lévő lakások egy része is. A háború alatt a zsidó lakók nagy része elmenekült, a ház lakói a 20. század hátralévő részében javarészt kicserélődtek. Az épület egykori finom részletei az elmúlt évtizedekben fokozatosan veszítettek korábbi fényükből. A Báthory utca 5. is egyike azoknak a szép belvárosi házaknak, amelyekre ráférne egy alapos felújítás.
Források:
- Farkaslaky Erzsébet – Ráday Mihály (szerk.): Adalékok a Lipótváros történetéhez 1., Budapest, 1988
- Marafkó László: Megéri a neve, Budapest, 2012. április
- epiteszforum.hu
- www.lasdbudapestet.blogspot.com