Újra itt van a kirándulószezon, a jó idő egyre inkább vonz minket az erdőkbe, rétekre és a Duna-parthoz, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy az általunk éppen nagyon kedvelt kirándulóhelyszín védett-e, és ha igen, mégis miért? Mivel gyakran írunk a különféle tanösvényekről és kirándulóhelyekről, utánajártunk, mik is azok a természetvédelmi területek, és hogyan válhat azzá egy-egy helyszín.

Mindig is szerettünk a természetben lenni, kirándulni, felfedezni a fővároson belüli és kívüli területeket, és kicsit mást is látni, mint a már jól ismert Normafa vagy a Margit-sziget. A természetjárás a Covid idején lett igazán felkapott, és talán azóta is nagyobb tömegben keresik fel az emberek a budapesti vagy hozzá közeli kirándulóhelyeket, mint az előtte lévő években. Ha már ennyire nagy a kedv az erdők, tavak és mezők felfedezésére, nem árt tudni, hogy melyek azok a területek, amelyeken fokozottan figyelnünk kell a környezetre, és bár alapból senki sem hagy szemetet maga után – reméljük –, azért ezeknél a helyeknél erre még jobban oda kell figyelni. Sőt, arra is, hogy a kijelölt ösvényt se hagyjuk el.

Hogyan lesz egy terület védett?

Mielőtt belemennénk a különféle természetvédelmi területek részletezésébe, és hogy milyen szabályokat kell betartanunk, érdemes átnézni, hogyan és miért lesz egy terület védett, illetve mit is jelentenek a különféle definíciók. A természetvédelmi területté nyilvánítás folyamatát és kategóriáit a természetvédelmi törvény határozza meg, de egy-egy terület védelmére bárki tehet javaslatot az önkormányzatoknak vagy a kormányhivataloknak. Ezután persze készül egy szakmai felmérés, hogy az adott területet valóban érdemes-e védeni, itt többek között megnézik a védett fajok sűrűségét, hogy milyen geológiai érdekességek vannak, milyen az élőhely szerepe, illetve milyenek a tulajdoni viszonyok.

A természetvédelmi terület valójában egy kisebb összefüggő terület, elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének védelme. Ennek három kategóriája van: országos jelentőségű természetvédelmi terület, ex lege (a törvény erejénél fogva, a megtalálásuk után azonnal védettnek tekinthetők pl. lápok, források, barlangok) és a helyi jelentőségű védett területek. Ha egy terület védelem alá kerül, akkor az már nem szüntethető meg.

Talán egyszerűnek tűnhet, hogy ha egy területen megtalálható egy védett növény- vagy állatfaj, akkor az eleve védendő, de magánterület esetén már más a helyzet.

Ilyenkor felmerülhetnek kártalanítási kérdések is, vagy a tulajdonos ellenáll a védelemnek, esetleg a védelemre való előterjesztés idején elpusztíthatja a természeti értéket annak érdekében, hogy a védelmet megakadályozza. – magyarázta kérdésünkre Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. – Ha pedig az önkormányzat védelemre készít elő egy területet, akkor előtte konzultál, nyilatkoztatja a nemzetipark-igazgatóságokat, hogy a területet alkalmasnak találják-e országosan is védeni, ha nem, akkor helyi védelmet készít elő.”

1071 hektárnyi fővárosi helyi jelentőségű védett terület van

Budapest területének nagyjából 7 százaléka országos vagy helyi jelentőségű védelem alatt áll, ebből 36 darab helyi jelentőségű védett terület van, de 9 különleges fát is véd a főváros, ezek természetvédelmi emlékek. Idetartozik például a Bécsi kapu téri szőlőtőke, a XII. kerületben lévő mamutfenyő vagy a Kondor úti, kb. 130 éves libanoni cédrus, a többiről részletesen a Főkert oldalán olvashattok. Ha az országosan védett területeket is belevesszük, akkor nagyjából 3700 hektárnyi oltalom alatt álló területet találunk a fővárosban.

A Radó Dezső Terv (Budapest Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve) egyébként közel ezerhektárnyi területet jelöl Budapesten belül, ami még nem védett, de arra érdemes lenne. Ahogy Bardóczi Sándor is mondta, az élőhelyfelmérések után ezeket fokozatosan nyilvánítják védetté (ezen a Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti Osztályának Természetvédelmi Csoportja dolgozik), így például 2024. január 1-től 3 értékes terület került természetvédelmi oltalom alá: a Farkas-erdő, a Szépvölgyi-erdő és egy II. kerületi telek. Utóbbi pontos helye titkos, ugyanis itt

EZRES NAGYSÁGRENDBEN TALÁLHATÓ EGY NAGYON RITKA ÉS FOKOZOTTAN VÉDETT ORCHIDEAFAJ, A SZARVAS BANGÓ, AMELYNEK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKE PÉLDÁNYONKÉNT 250 EZER FORINT. ÍGY HÁT VÉDENI KELL A TERÜLETET, HOGY AZ ÉRTÉKES NÖVÉNYEK NE ESSENEK AZ INFLUENSZEREK ÉS GYŰJTÖGETŐK ÁLDOZATÁUL.

A soroksári MO-s melletti turjános terület van a legveszélyeztetettebb állapotban

Az elmúlt 5 évben 8 újabb természetvédelmi területtel gazdagodott a főváros – a legtöbb a II. kerületben van –, ezek az Alsó-Jegenye-völgy, az Óbudai-sziget galériaerdei és láprétje, a Farkas-erdő, a Szépvölgyi-erdő – itt egyébként már 15 védett növény- és 83 védett állatfajra bukkantak –, a II. kerületi Várhegy és a már említett titkos telek, a nagytétényi Duna-part és a Mocsáros természetvédelmi terület is bővült. Egyébként Budapesten hivatalosan a Pál-völgyi-barlang felszíni védőövezetét nyilvánították először védetté, ráadásul ez nem is helyi, hanem országos oltalom alatt áll.

Számtalan olyan nagyobb összefüggő, zárvány- és foltszerű terület van még a fővárosban, amelynek védetté nyilvánításán folyamatosan dolgoznak, de vannak olyan esetek, amikor komoly akadályokba ütköznek. Jelenleg az egyik legveszélyeztetettebb terület a közel 500 hektáros, soroksári M0-s melletti turjános, ami a Budai Tájvédelmi Körzet után

az egyik legértékesebb egybefüggő zöldfelület Budapesten.

Ráadásul itt még megtalálhatók a lápok, amelyekből már országos szinten alig találni néhányat. A problémát itt egy tervezett logisztikai központ kialakítása jelenti, ami a sajtóhírek szerint ráadásul kiemelt kormányzati beruházásként valósulna meg egy nagyjából kétkerületnyi területen, amelynek többsége magántulajdonban van. Mivel ez egy összefüggő, komplex ökológiai rendszer, ha a lápok vízgyűjtőjét leburkolják, számos fokozottan védett faj élőhelye szűnik meg.

Vannak olyan területek, ahová csak engedéllyel vagy még azzal sem lehet belépni

A legtöbb természetvédelmi terület szabadon látogatható, csak éppen be kell tartanunk bizonyos szabályokat, amelyek nagyon is alapdolgok egy kirándulásnál. Ezeken az oltalom alatt álló helyeken póráz nélkül nem sétáltatható kutya, nem lehet letérni a kijelölt gyalogösvényről, nem lehet növényt, termést, gombát szedni, és nyilván nem lehet szemetet a területen hagyni (almacsutkát sem!). Itt mindennemű beavatkozáshoz vagy tömegeseményhez a hatóság, a főjegyző engedélye kell. Ahogy Bardóczi Sándor magyarázta, egy ilyen területen még a fakitermelésnek is a fészkeléshez kötött szabályai vannak: tarvágás nem lehet, csak mozaikos, szálaló vagy örökerdő üzemmód.

Vannak azonban olyan természetvédelmi területek, amelyek látogatásához engedély kell, hogy a növény- és állatritkaságokat védjék. Ilyen a már említett II. kerületi gyep, ahol a növények hatékony védelme érdekében körbekerítették a teljes területet, és csak engedéllyel, csak szakfelügyelet mellett látogatható. A hegyvidéki Fácános területére is csak engedéllyel mehetünk, itt maradt fenn a legjobban a hajdani Budai-hegyekre jellemző vegetáció. A Kis-Háros-szigetet ellenben még engedéllyel sem lehet látogatni, a csak vízen megközelíthető szigeten nincsen semmiféle építmény, és mivel teljesen elszigetelt, fennmaradtak a természeti értékei, valamint a kutatók így tudják megvizsgálni, hogyan fejlődik egy teljesen elszigetelt ártéri erdő. Ha valakit viszont érdekel, milyen egy hasonló élővilág, az a szomszédos Hunyadi-szigeti tanösvényre engedéllyel és szakvezetéssel bejuthat.

A Hunyadi-sziget egyébként Natura 2000-es terület, ez azt jelenti, hogy a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, a növények és a vadon élő állatok védelmével biztosítja a biológiai sokféleség megóvását. A fővároson belül ilyen terület még a Tétényi-fennsík, a Ráckevei Duna-ág, a déli Duna-partok és a kísérő galériaerdei, ezeket a Natura 2000 oldalán egy térképen is megnézhetitek.

A Natura 2000 és a helyi jelentőségű védett területek mellett vannak országos védelem alatt állók is, idetartozik a Budai Tájvédelmi Körzet, amit Budapest tüdejének is nevezhetünk, de a Sas-hegy (szintén szigorúan védett), a Gellért-hegy, az Állatkert, a Füvészkert és a csepeli Tamariska-domb is.

Persze lehetne még több védett terület Budapesten, de szerencsére az elmúlt években nagyon jól haladt a területek oltalom alá helyezése, valamint rehabilitálása és fenntartása (utóbbit a BKM FŐKERT Kertészeti Divízió Természetvédelmi és Erdőkezelési Osztálya kezeli) is. Ha kirándulás közben védett területre tévednénk, azt jól látható hatósági tábla – amin a nagy kócsag látható – mutatja, a renitenseket pedig a Természetvédelmi Őrszolgálat megbírságolhatja, büntetheti. Érdemes a következő kirándulásunkat egy picit tudatosabban megtervezni, hiszen ezek a területek sok esetben ritkaságszámba menő állat- és növényfajok otthonául szolgálnak. „Vándor, ki elmégy mellettem, / Hallgasd a kérésem: ne bánts!”

Források:

(Borítókép: Hunyadi-szigeti tanösvény, Csudai Sándor – We Love Budapest)

Címkék