Hogyan lett a sokszor lesajnált, hírhedt Rákóczi térből és környékéből egy jól, sőt egyre jobban prosperáló városnegyede a Józsefvárosnak, amelyik az ezredforduló óta töretlenül fejlődik? Miért Csarnoknegyed lett a környék neve, és melyek a határai? E kérdések megválaszolásában Alföldi György építész-várostervező, a BME Urbanisztika tanszékének tanára, Varga Cecília és Gerencsér Lilla, vagyis a Rév8 városfejlesztési szervezet munkatársai, valamint a 12 éve a téren működő Csiga Cafét vezető Kelemen András és a VAJ pékség egyik tulajdonosa, Markó Kristóf volt a segítségünkre.
A Pesten innen, Budán túl új adásában a Rákóczi térrel, valamint a Csarnoknegyeddel foglalkozunk, melynek a tér a központja. A józsefvárosi negyed határai a Népszínház utca, a Nagykörút, a Baross utca és a Nagy Fuvaros utca, és nagyon komoly hátrányból indult, hiszen egy hányatott sorsú, bűnözéssel terhelt, hírhedt környéke volt a városnak – ezért sem Rákóczi-negyed lett a neve, hanem a tér közepén álló, gyönyörű épület, a Vásárcsarnok lett a névadója.
Az adásban elsőként megszólaló Alföldi György építész, várostervező és -fejlesztő a BME Urbanisztika tanszékének tanára, akinek szívügye a Józsefváros. Részt vett a Corvin-negyed és a Magdolna-negyed feljesztésében is, valamint elnökségi tagja a kerület, így a Csarnoknegyed városfejlesztési és rehabilitációs projektjeit irányító szervezetnek, a Rév8-nak, melynek két munkatársa, Varga Cecília és Gerencsér Lilla is szóhoz jutnak az adás utolsó felében. Mesélnek a kezdetekről, azokról az időkről, amikor a tér helyén még mezőgazdasági területek voltak, szóba kerülnek az itt élt téglavetők, majd az az időszak is, amikor örömlányok és félvilági alakok határozták meg a tér és környékének hangulatát és arculatát.
A 2000-es évek elején aztán elindult a rehabilitációs folyamat, ami még manapság is tart, sőt egyre gyorsuló ütemben zajlik. Az adásban a tér jelene és jövője is szóba kerül természetesen, például az, hogy mennyire meghatározzák a Csarnoknegyedet az itt kialakított közösségi kertek és terek meg a régi, lepusztult házak helyén felépült, új építésű lakóházak, melyeket úgy terveztek meg, hogy belesimuljanak a negyed arculatába. Megtudjuk, hogy milyen meghatározó volt ezen a környéken a közösségi tervezés ereje, meg azt is, hogy mi az a gamifikáció, ami a környék jelenére és jövőjére is nagy hatással van meg lesz.
Kelemen András, aki a tér egyik sarkán 12 éve működő Csiga Cafét vezeti, illetve Markó Kristóf, aki 2 és fél éve irányítja harmadmagával a VAJ pékséget, nap mint nap a Rákóczi téren és környékén tartózkodnak. Látják a mindennapos történéseket, érzik a lüktetését, és látják, hogy milyen irányba változik. Ők erről beszéltek nekünk, a tapasztalataikról és arról, hogyan sikerült a környék szerves részévé válniuk. Mindketten abszolút pozitív képet festettek fel a változás kapcsán.
Aki erre jár, nem csak a VAJ-ban vagy a Csigában ehet és ihat egy jót, mert számos egyéb remek helyet találni a Rákóczi téren és a Csarnoknegyedben, felsorolni is nehéz valamennyit, de azért adunk tippeket: az első számú sörözős hely talán a Rizmajer Sörház, de alter kocsmából is ajánlhatunk kettőt, a Macskát és a Hintaló Iszodát, meg idesorolhatjuk még az Aurórát is. A multikulti Népszínház utcában pedig van pár jó kis kajás hely: a Kashmiriban a pakisztáni, a Kabul Baharban pedig az afgán konyhával ismerkedhetünk, aki pedig indiai élelmiszereket venne, az a Kashmir Bazárt keresse, szintén a Népszínház utcában. A multikultinak azonban adózhatunk a Rákóczi téren is, a kubai Ké Bolá?-ban, sőt még egy jó pizzát is ehetünk itt, a Moto Pizzában.
