„A sörözés mindig a fogyasztóról szól!” – A KRAFT Sörfesztivál egyik szervezőjével, Sefcsik Mártonnal beszélgettünk

Food truckok, esti koncertek, parti és önfeledt kisüzemisörözés. A holnaptól vasárnapig tartó fesztivál és a koncertek látogatása ingyenes és bárki részére nyitott! Aki viszont sörözni szeretne, szüksége lesz fesztiválpohárra és zsetonokra.

We Love Budapest: Lehet, hogy az átlagfogyasztónak nem teljesen világos, hogy mi a különbség a fesztiválok között, mert például sok év után a Főzdefeszt is újra megrendezésre kerül a nyáron. Kérlek, tegyük picit rendbe a dolgokat!

Sefcsik Márton: Tegyük! Mi a Budapest Beer Week (BPBW) csapatával 2017-ben kezdtük el szervezni Magyarország első nemzetközi sörfesztiválját, a nyugati nagy sörfesztiválok mintájára, mert azt éreztük, hogy a régió már elég érett ahhoz, hogy elbírjon egy ilyen volumenű rendezvényt és a korábban nagyon extrém és szűk fogyasztói rétegen túl a nagyközönség számára (is) szóló fesztivált csináljunk. Akkor már nem volt Főzdefeszt, ami ugyan évekig egy nagyon fontos missziót töltött be a hazai söréletben, de mi eleve azt éreztük, hogy ekkorra a feszt vitorlájából talán kissé kifogyott a szél, hiszen azok a sörök, amiket elsődlegesen propagáltak – nem kis részben az ő munkájuknak köszönhetően –, egyre több helyen elérhetőek lettek már, és nem számítottak akkora kuriózumnak. Szóval 2018-ban megcsináltuk a nagy Budapest Beer Weeket – és 2019-ben tudtuk is folytatni még nagyobb sikerrel –, amire azt a visszajelzést kaptuk, hogy feltettük Budapestet az európai sörtérképre. Ez persze nem nekünk, szervezőknek, hanem az ott felvonuló sörfőzdéknek volt köszönhető, hogy olyan minőségű söröket tudtak előállítani és olyan minőségű szolgáltatásokat tudtak nyújtani, vagy a kommunikációjuk, a címkeviláguk, netán a berendezéseik lettek olyan szintűek, hogy már nem volt éles határ a top európai sörös piacok és a magyar sörös piac között.

WLB: Szerintem eljött az a pont a magyar kisüzemi és kraft sörök tekintetében, hogy most az átlagfogyasztókhoz is el kell kezdeni szólni, mert úgy tűnik, ez az izgalmas és itthon évek óta teljesen újszerűnek számító szubkultúra és rétegműfaj végre elkezdett jó értelemben véve mainstreammé válni.

S. M.: Pontosan. És pont emiatt kezdtük el csinálni a KRAFT Fesztivált, illetve vettük át a Kraft Szövetségtől, ami ugye innen, a kőbányai Főzdeparkból indult. A Mad Scientist, a MONYO meg a többiek találták ki akkor, hogy ne hívjunk már minden olyan sört, ami nem nagyüzemi, kézműves sörnek, mert a kézműves kifejezés finoman fogalmazva is igencsak elfáradt. Ezért létrehozták a kraft sör szegmenst, mert szerették volna megkülönböztetni a PET-palackos, vásárokon kapható házi söröktől a saját minőségi termékeiket. A Kraft Szövetség elindult, és kezdetben nagyon szép sajtója is volt, de mivel évente csak egy rendezvényben tudtak gondolkodni, ezért nem nagyon tudott a szövetség fennmaradni a köztudatban. Aztán a fókusz lekerült a fesztiválról is, viszont mindegyik főzde érdekelt a BPBW-ben kisebbségi tulajdonosként meg szervezőként, és innen jött az ötlet, hogy foglalkozzon úgymond házon belül a BPBW a KRAFT Sörfesztivállal. 
 

WLB: Úgy látom – de javíts ki, ha tévedek –, hogy a Főzdefesztek indulása és az első BPBW-es fesztivál között egy olyan hatalmas fejlődésen ment keresztül a hazai kisüzemi sörfőzés, hogy egyrészt időszerű volt a már igencsak pejoratív, „ahogy esik, úgy puffan, túlárazott kézművességet” kommunikációban is megreformálni, másrészt míg a Főzdefeszt elsődleges feladata az alternatív magyar sörpiac bemutatása volt a nyitottabb magyar sörfogyasztók felé, addig a BPBW rendezvényei már nemzetközi összehasonlításba tették azt, jelezve, hogy elérte a magyar kisüzemi sörfőzés azt a szintet, amit meg lehet mutatni már külföldön is. Ráadásul nemzetközi főzdék meghívásával össze is tudjuk hasonlítani őket, miközben az új trendekkel is első kézből értesülhetünk.

S. M.: Pontosan azt éreztük, hogy a hazai sör már felnőtt ehhez a feladathoz, hogy ne legyen benne ez a lesajnált jelleg, hogy nem rossz ahhoz képest, hogy Magyarországon készült, hanem mutassuk meg végre a külföldieknek azt, hogy milyen a magyar sör, és hozzuk el ide a külföldi topfőzdék sörfőzőit. Ez nagyon fontos volt már a kezdetektől, hogy Amerikából, Dániából, Új-Zélandról vagy bárhonnan jönnek, ők csapolják a saját söreiket, és saját maguk tudnak mesélni a tapasztalataikról.

WLB: Annyit beszéltünk róla, szóval akkor tegyük már azt is tisztába, hogy mi a különbség a kraft és a kisüzemi sör között. Van egyáltalán?

S. M.: Egyébként nincsen éles határvonal, mivel a fő cél a valóban pejoratív kézművesség levetkőzése volt. Röviden összefoglalva ez olyan bogár-rovar dolog: minden kraft sör kisüzemi sör, csak nem minden kisüzemi sör kraft sör, de alapvetően nem a mennyiségről van szó, hanem az attitűdről, hogy nem tévesztjük meg a fogyasztót, tényleg minőségi alapanyagokat használunk, őszinte kommunikációt folytatunk, és bár nyilván profitorientáltak ezek a főzdék is – hiszen nem jótékonysági szervezetek –, de elsődlegesen az értékteremtés a lényeg, a kizárólagos profitmaximalizálás helyett. 
 

WLB: Elsősorban az export miatt kérdeztem rá a mennyiségi kritériumra. Ki lehet szolgálni kisüzemben a külföldet is?

S. M.: Amikor azt mondtuk, hogy elvisszük a magyar sörök hírét külföldre, akkor azt úgy értettük, hogy ha valaki Magyarországra jön és azt szeretné tudni, hogy mi történik a nagyüzemen kívül, akkor ne ezeket a csatos meg műanyag PET-palackokat lássa, hanem azokat a sörfőzdéket, akiknek profi palackozói – és már dobozolói – vannak, és ne lehessen megtéveszteni egy külföldről ideérkező embert azzal, hogy éppen hol tart a magyar sör. 

WLB: Kemény két éven vagyunk túl, és kijelenthetjük, hogy a sörözés egy közösségi program, pláne ha kraftról van szó. Hiányoztak az ilyen rendezvények, amikor össze tudnak jönni a hasonlóan gondolkodók, és amikor be lehet szippantani a kacérkodókat is. Ez a „mozgalom” egyre nagyobb tömegek számára kezd elfogadottá válni, mind az árazását, mind a filozófiáját tekintve.

S. M.: Alapvetően az volt a célunk, hogy ez a szellemiség kiszabaduljon ezekből a szűk kis pubokból és a közbeszéd részévé váljon. Hisszük, hogy mindenki, aki nyitott erre vagy fogékony a gasztróra, annak ott a helye a BPBW-n, mert a sörnek egy új világa nyílik ki, ami nem csak egy szűk rétegnek szól. A KRAFT Fesztivált azért kezdtük el csinálni, mert szerettünk volna azokhoz is szólni, akik csak jó hangulatban szeretnének a barátaikkal együtt egy jót sörözni. Mondhatni, ez a mi mainstream fesztiválunk, ami egy edukációs vagy ismeretterjesztő fesztivál, ahol felvonulnak a budapesti és a vidéki sörfőzés legjobbjai, olyan nemzetközi nevekkel, akik adott esetben korábban már a BPBW-t is megjárták – vagy azt a szintet hozzák –, és mind a sörben már jártas, mind a csak ezzel most ismerkedő vagy csak egyszerűen különösebb túlgondolás nélkül sörözni és egy természetközeli helyen lazítani vágyó vendégnek is izgalmas és megbízható élményt nyújt, ráadásul a kezdő sörfogyasztók itt biztosan puha párnára esnek.  

WLB: Hát az „ártatlanság” elvesztésénél ez valóban kifejezetten fontos kérdés. 

S. M.: Ezt azért mondom, mert komolyan szelektáltuk a résztvevőket, és ennek részeként nagyüzemi főzdékkel sem lehet találkozni, nem azért, mintha bármi baj lenne azokkal a sörökkel, csak egyszerűen ez a rendezvény teljesen más köré épül. Ezért gondoljuk, hogy elsősorban a kezdő kraftfogyasztóknak szól ez a fesztivál, akiknek mi egy puha párnát adunk, és szeretnénk, ha a nevünk garantálná azt a minőséget, hogy ha bármilyen pulthoz beáll, ott jó kraft sört fog kapni. 

WLB: Mit tanácsolnál azoknak, akik ott billegnek az érdeklődés határán? Mit javasolsz egy kezdő kraftsör-fogyasztónak?

S. M.: A sör mindig róla fog szólni, mert egyszerűen mindig a fogyasztóról szól a sörözés. Ha valaki azt mondja valamiről, hogy ez a világ legjobb söre, akkor ne higgy neki, mert a világ legjobb söre mindig az lesz, ami szerinted a legjobb! A sörözés nem egy kisujjeltartott elitszórakozás, a sörözés arról szól, hogy keményen dolgozol heti 5-6-7 napot, és a nap végén megérdemelsz egy kis törődést. Én személy szerint nagyon örülök, ha az a kis törődés nem a hipereknek meg multiknak, mondjuk, a saját márkás, sörnek nehezen nevezhető alkoholos löttye, hanem inkább egyre tudatosabb és egyre minőségibb szórakozás. Nem az a lényeg, hogy a legdrágább és a legtrendibb söröket igyuk hektószám, hanem a KRAFT Fesztivállal pont azt szeretnénk mondani a kezdő sörfogyasztóknak, hogy pont annyit vegyen ki belőle, amennyit akar. Ez nem egy munka, ez nem egy házi feladat, itt nem kell megfelelni, ha egy sörtípus nem ízlik valakinek, akkor nem arról van szó, hogy nem ért eléggé hozzá, hanem hogy az nem az ő stílusa. Nem kell, hogy minden sör tetsszen.

WLB: Nagyon örülök, hogy nem mentünk bele az IPA-kba, NEIPA-kba, és sorolhatnám, mert pont ez a fesztiválnak a lényege, hogy nem ilyen kisujjeltartós sztori az egész. 

S. M.: Ja, mi abszolút nem sznobulunk. Ez az egész arról szól, hogy ha érdekel, megkérdezed, hogy mi micsoda, és nagyon fontos, hogy nincsen ciki vagy rossz kérdés! Rossz csak a válasz tud lenni, de ilyen nincs a KRAFT Sörfesztiválon. Ez a feszt erről szól: mindenhol vagy a tulaj, vagy a sörfőző csapol személyesen, ezért bármilyen kérdésre szívesen válaszolnak, de ha esetleg nincsen kérdés, akkor is csak egy őszinte mosoly várható tőlük. Sörözni pedig mosolyogva kell.