gasztró

szerkesztés

Dominó, könyvdiszkó és a titokzatos majolika – 60 éves a Bambi presszó

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 05. 17. 11:19

Ha az egyszeri budapestinél aziránt érdeklődünk, hogy melyik a kedvenc retró helye a fővárosban, akkor vagy az Ibolyát vágja rá azonnal válaszképpen, vagy a Bambit. Van, akinek nehéz közülük választani, de tény, hogy azért a Frankel Leó út és a Fekete Sas utca sarkán található, teraszával a Bem térre néző Bambinál nem létezik retróbb hely Budapesten. Számos legenda fűződik a helyhez, melyek vagy igazak, vagy nem, de az idén 60 éves presszó szelleméhez így is, úgy is hozzátartoznak, ha meg sem történtek, vagy nem pontosan úgy, ahogy szájról szájra terjednek a városban.

Örökretró

Amikor a 90-es évek közepén megvetettem a lábam a fővárosban, és egy barátom elvitt a Bambiba azzal, hogy ezt látnom kell, a méltán híres presszó már akkor is az első számú retró helynek számított Budapesten. A munka ünnepén, 1961. május 1-jén megnyitott Bambi talán csak a 60-as években nem volt retró, akkor még nem, hogy aztán egy-másfél évtizeddel később viszont már ezt a szerepet töltse be, évről évre egyre inkább. Manapság ha a múltba révedne az ember, és békebeli hangulatot keresne, biztos a Bem tér felé veszi az irányt.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

A Bambiban – és ez minden túlzás nélkül állítható – minden retró. Az asztalok, a székek, sőt az összes bútor és díszítőelem, a kávéfőzőgép, a poharak, a tányérok meg az evőeszközök is. Az étel- és itallap, a menü. Az oda járó arcok közül is sokan, elsősorban a dominózó öregek. A felszolgálók már kevésbé, mert az idősebbeket egy ideje fiatal lányok váltották fel. De még a WC-be lépve is olyan érzésünk támad, hogy egy portálon keresztül a múltba utaztunk. 

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

„Így jöttem...”

A telken eredetileg – nagyjából az 1890-es évek közepéig – két földszintes lakóház állt, melyek elbontása után, 1898-ra egy háromemeletes, historizáló stílusú bérpalota épült fel. Ebben élt a kor népszerű színésznője, Molnár Ferenc egykori felesége, Fedák Sári is. Az épületnek azonban mennie kellett ahhoz, hogy felépüljön a helyén a jelenlegi, melynek az aljában a Bambit találjuk. Mint annyi mindennek a városban, úgy ennek is Budapest ostroma okozta a vesztét. A bérpalota olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a II. világháborút követően le kellett bontani. Ekkor határozták el azt, hogy a helyére egy másik, nagyobb bérház kerüljön. 

Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Az építkezés finanszírozója az Országos Takarékpénztár volt, ezért a felépült bérház az OTP-ház nevet kapta. 1959-ben adták át a szép új épületet, melynek az alja ekkor még kihasználatlan volt. Az OTP-ház három neves tervező munkája: Mináry Olga, az első Ybl-díjas női építész, a festőként és grafikusként is nevet szerzett Perczel Dénes és a szintén Ybl-díjas, a Palatinus strandfürdőt is tervező Janáky István. Két évvel az épület átadását követően, 1961-ben megnyitott a Bambi, ami még csak véletlenül sem az akkoriban nagyon népszerű, hasonló nevű hazai üdítő után kapta a nevét – amit persze lehetett kapni a Bambiban is –, hanem a mesehős őzgidáról. A presszó megnyitásának híre hamar elterjedt városszerte, aminek következtében a Bambi elég gyorsan Budapest egyik legmenőbb helye lett. 

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Máig tartó fénykor

A Bambi körül hamar szárba szökkent kultusz máig tartja magát – csak kiegészült az évtizedek során a retró jelzővel. Már a 60-as években is több filmet forgattak a Bambiban. Például 1963-ban a Moldova György forgatókönyvéből született Száz évben egyszer című mozit, melynek egyik fontos mellékszereplője épp ebben a presszóban dolgozott. Amikor 1969-ben Simó Sándor a Szemüvegesek című filmjét forgatta, részben a Bambi törzsközönségéből válogatta ki a neves színészek mellé az amatőr szereplőket. Valószínűleg azért, mert a Bambi mindig is kedvelt helye volt a színészeknek és a művészeknek. Ide járt konyakozni Gobbi Hilda, az OTP-ház lakója és a Bambi törzsvendége volt Ronyecz Mária (a „Malacpofa” a Megáll az időből), szívesen töltötte itt az idejét Bujtor István is, és gyakran jegyzetelgetett valamelyik asztal mellett ülve Petri György is. 

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Talán nem véletlen, hogy a művészközönség a kultúrát is behozta a Bambiba. Rendszeresen tartottak itt irodalmi esteket és felolvasásokat a kor neves színészeinek közreműködésével (például Voith Ági, Kabos László, Kibédi Ervin vagy Bodrogi Gyula). Mai szemmel nézve viszont a legkülönösebb, már-már bizarr programjai az ún. könyvdiszkók voltak. Napközben könyvesstandokat állítottak fel a presszó közelében, majd este – már benn a Bambiban – jött a tánc . A belépőért cserébe nem jegyet kaptak a vendégek, hanem egy könyvet, és amikor a lemezlovas (vagy ahogy akkoriban hívták őket: a lemezgazda) időnként pihenőt tartott a zenei blokkok között, a szétosztott könyv alapján vetélkedőt tartottak. 

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Arcok a Bambiból

A Bambiba egyébként nemcsak magától tódult a nép, hanem azért is, mert az akkori üzletvezető, Füzy Pálné időnként trükkös marketingfogásokkal élt. Például 1968-ban feladott egy hirdetést, hogy olcsón eladó egy jó állapotú gépkocsi, ami a Bambi előtt áll, oda lehet elmenni megnézni. Az ár annyira vonzó volt, hogy elég sokan – még vidékről is érkeztek potenciális vásárlók – el is mentek megtekinteni a portékát, ami persze nem létezett. Ellenben, ha már ott volt az ember, akkor beült egy valamire a Bambiba. Ez a trükk pedig növelte a hely közönségét és így a népszerűségét is. 

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Az 1968-as év nemcsak emiatt a trükk miatt nevezetes a presszó életében, hanem azért is, mert ekkor került ide (14 évesen) mint felszolgáló a Bambit jelenleg vezető titokzatos hölgy, Oszfolk Ottóné, aki sajnos senkinek sem ad interjút. Van, aki azt az összeesküvés-elméletet feltételezi vele kapcsolatban, hogy nem is valós személy, hanem egy fantom, az Oszfolk név pedig csak az angol of course kifejezés félrehallásából született meg. De létező személyről van szó, amit ez a fotó is bizonyít. Mindettől függetlenül a Bambi legendáriuma szerint ő 1968-tól része a presszónak, aminek át is vette a vezetését. Sokáig bérlőként vitte a helyet, majd 2007-ben megvásárolta. Rajta kívül a Bambi legrégibb bútordarabja egy bizonyos Boros Gézáné volt, aki a nyitáskor került az üzletbe, ahol egészen 2009-ig ő volt az első számú kávéfelelős, akkor viszont nyugdíjba ment. Ha betértél egy kávéra 2009 előtt a Bambiba, akkor jó eséllyel ő főzte le neked. 

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Kötelező elemek

Mint ahogy a Széchenyi fürdő sincs a meleg vizes medencében sakkozó bácsik nélkül, úgy a Bambi sem lenne ugyanaz, ha a dominózó öregek egyszer csak máshova mennének játszani. Már-már annyira kötelező kellékei a helynek, mint a 60-as évekre kacsintó bútorok vagy az üvegpohárka, amiben a kávét felszolgálják. Vagy mint a presszó falán látható majolika. A kerámiából készült színes mázas kompozíció egy városi jelenetet ábrázol, és a legnagyobb rejtély vele kapcsolatban az, hogy senki sem tudja, ki készítette, pedig rengetegen szeretik a szemrevaló művet. Két elmélet tartja magát erősen. Az egyik szerint az építészként, képzőművészként, filmrendezőként és íróként is ismert Erdély Miklós készítette, a másik feltételezés szerint pedig Gorka Lívia Munkácsy-díjas keramikus. Tartunk tőle, erre a rejtélyre sosem fog fény derülni. De annyi baj legyen, a titokzatosság jót tesz a Bambi legendájának.

Hasonló tartalmak

Admin mode