Gumijavító műhelyből és mulatóból is lehet templom – Megjelent Zubreczki Dávid első könyve

Egy gumijavítóról vagy egy szerelőműhelyről nem biztos, hogy eszünkbe jutna a plébániatemplom, egy mulatóról meg végképp nem. A II. világháború után, a kommunizmusban a templomépítés lehetetlen küldetés volt – legalábbis a mindenki által jól ismert formában –, de a pénzhiány is sokszor akadályok elé állította a híveket. Ezek meglepő szükségmegoldásokat szültek: Józsefváros közepén a Szent Rita-templom például egy gumijavító műhely átalakításaként jött létre, de a Tömő utcai Béke Királynője-templommal is hasonló a helyzet, míg a Budahegyvidéki Református Templom épülete eredetileg mulatóként funkcionált.

Ha nem olvastam volna Zubreczki Dávid Templomséták Budapesten című könyvét, akkor ezeket az apró, de annál különösebb infókat most én sem tudnám. Mindenki kedvenc urbanistája első könyvében – hihetetlen, hogy még csak ez az egy könyve van, pedig blogbejegyzéseit, cikkeit évek óta olvassuk a különböző oldalakon – 21 séta- és 3 kerékpáros útvonalat rakott össze, amiken Budapest kétszáznál is több „templomát” fedezhetjük fel.

Azért is jó ez a könyv, mert nemcsak a templomokat ismerhetjük meg jobban, de ezek a rövid szövegek izgalmas kultúr- és társadalomtörténeti, valamint történelmi csemegéket tartogatnak, meg persze arra is rálátást kapunk, hogyan nőtt és formálódott az évszázadok és évtizedek alatt Budapest városképe. Szakrális építészetünk pedig elég jól leköveti ezt a változást: ókori és középkori templom(rom) ugyanúgy van a városban, mint szecessziós, kora modern vagy kortárs, és típusuk legalább ennyire változatos, hiszen nemcsak templomokkal, de zsinagógákkal, imaházakkal, kápolnákkal és lakástemplomokkal is tele van a város. 

Olyannyira sok, hogy például a Vár és a Víziváros negyedét bejáró sétán lépten-nyomon „templomokba” botlunk, de elég megállnunk és egy picit forgolódnunk a Deák téren, máris négy szakrális épületet vehetünk észre: a Deák téri evangélikus templomot, a Szent István-bazilika monumentális kupoláját, a Dohány utcai zsinagóga tornyait és a Sütő utcán benézve még a Szervita téri Szent Anna-templom sisakját is kivehetjük.

A könyvet olvasva több évszázad építészete rajzolódik ki előttünk, melynek lenyomatait a templomok őrzik, sokszor nem is egy, hanem több korszak emléke és több építész keze nyoma jelenik meg egy házon. Ezt legjobban a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom mutatja: a Contra Aquincum bástyájának alapjaira épült még Szent István idejében, ennek maradványai az altemplomban ma is láthatók. A tatárjárás idején elpusztult, de a 14. században újraépítették, találkozik itt a középkor, a gótika, a reneszánsz emlék, a barokk homlokzat, a copf torony, és a sor még folytatható. Ahogy az épületen dolgozó építészeké is szinte végtelen: dolgozott rajta Paur János György, Nepauer Mátyás Máté, Hild János, Steindl Imre és Lux Kálmán is.

Szinte minden nagy építészünk tervezett templomot, a könyvben megtaláljuk Ybl Miklós, Lechner Ödön, Pecz Samu, Árkay Aladár és Rimanóczy Gyula épületeit, ahogy a Szabó István tervei alapján megvalósult templomokat is. Őt talán kevesen ismerik, holott az enyhülő kommunista diktatúra évtizedeiben szakrális építészetünk egyik meghatározó alakja volt. A Farkasréti Mindenszentek Plébánia-templom merész betonarchitektúrája a mai napig meghökkent minden arra járót. 

Lapozgatás közben még az is feltűnt, hogy vannak olyan templomépítő mestereink, akiknek rengeteg gyönyörű épületet köszönhetünk, nevüket valahogy mégis elfelejtettük. Ilyen a sokat emlegetett Nepauer Mátyás Máté, aki Buda egyik legfoglalkoztatottabb építőmestere volt, így nem meglepő, hogy a Duna-parton több templom is az ő tervei szerint épült fel. Rajta kívül Róth Miksa nevével találkozunk szinte minden oldalon, de ezen igazából már meg sem lepődünk: az üvegfestő és mozaikművész művei behálózzák egész Budapestet. 

Ez a puha fedeles könyv kényelmesen elfér a táskánkban, érdemes vele útra kelni és felfedezni Budapest szakrális épületeit, legyenek azok a közvetlen környezetünkben, a külvárosban vagy a budai hegyekben. És még azt is érdemes meglesni, hogy vajon hányan bóklásznak a templomok körül kezükben Zubreczki Dávid könyvével.