Helló Zuzu, helló magyar gasztronómia! A frissen nyitott budai étteremben jártunk, hogy megtudjuk, milyen a töltött paprika, fasírt, töltött káposzta, vagy éppen a rántott csirkecomb, Huszár Krisztián módra. A koncepció egyszerű: az egykori Tanti helyét alakították át, modernebb bisztróvá, ám a gasztronómia abszolút magyaros, remek alapanyagokkal, modern konyhatechnológiákkal, csűrés-csavarás nélkül. Ne gondold új...szóval vissza a gyökerekhez, ízesen, karakteresen.

A folyamatos nyomás és dilemma, hogy milyen színvonalas magyaros helyet ajánljunk, még 2018-ban is fennáll. A gulyásszocializmus szétszedte a magyar konyhát, ez nem vitás, olyan rossz beidegződéseket kell lesöpörnünk az asztalról, mint a minden, ami magyaros, az tele van pirospaprikával, vagy az a jó parasztos étel, amiből üvölt a fokhagyma. Szerencsére a valódi konyhánk ennél sokkal izgalmasabb és vannak, akik szintén látnak ebben fantáziát, az elképesztő fúziók mellett is.

Pár hete jártunk Szulló Szabina és Széll Tamás Standjában, ahol csúcsgasztrót visznek, hazai alapokra támaszkodva. Később a Tamában kóstoltunk isteni lecsót, és fedeztük fel, hogy az ő menüjük is erősen magyaros. A Zuzu érkezéséről pedig tudtunk már egy ideje, ám mostanra állt össze minden. Nem mellesleg három hét szünet van a Fámában, így a konyhafőnök teljes egészében az indulásra tud koncentrálni. A helyre, ahol ha már a városban sosem tudott tisztességes uborkasalátát enni, hát megcsinálta a sajátját.

Ezen a gondolaton indultak el: a magyar konyha értékes, sok lehetőség van benne, ha ügyesen és bátran bánunk vele. Bátorságból és rafinériából nincs hiány, Huszár már nagyon sokszor bebizonyította, hogy egyike a legvagányabb hazai séfeknek. Vitt már csúcsra induló éttermet, távozott már egyik napról a másikra szintén élvonalbeli helyről, készített emlékezetes ebédeket hipszter helyen, indított be ázsiai fúziós foodbart és jelenleg a Fáma kifinomult, gourmet ebédeit és vacsoráit álmodja meg. Ott sem kell hiányolni a magyar alapanyagokat és megoldásokat, de a Zuzu végre teljesen betyáros mozgásteret ad.

Az egykori Tanti helyén nyílt, az Apor Vilmos téren, a Hegyvidék Központ földszintjén. Abba most kár belemenni, hogy mennyire jó a lokáció, mert hiába az "áruházas" közeg, az elődje is nagyot ment. Ráadásul úgy, hogy csillagvadász étterem helyett a budai bitang magyarost hozza, nincs leszűkítve a vendégkör sem. Egy modern dizájnú helyen, ahol délben töltött paprikát fojtunk le madártejjel, szombaton pedig randizhatunk is egy tál marhapörkölt, vagy rizses hús felett...nincs célcsoport gondja. A házias ízeket szereti a család, a szerelem, az unokaöcsi, mivel érthető, ismerős. Csak éppen itt még jobb, mint a megszokott.

Hétfőn ebédidő körül érkeztünk a Zuzuba, mellettünk sikeres magyar séf ebédelt, aztán befutott a Rosenstein család uszkve 1/5 része is. Mindenki kíváncsi arra, hogy Huszár hogyan csinál úgy forradalmat, hogy ízekben és fűszerekben nincs se baszk, se ázsiai vonal.

Mély színű és ízű marhahúsleves (1800 forint) érkezik, igen emberes adag, gazdagon egyenként tekeredő, extravékony cérnametélttel. Esszencia ez, hétvégéket megmentő, megfázást gyógyító fajta. Ellenpárja a hideg sárgadinnyeleves (1800 forint), ami inkább sárga, mintsem dinnyeszín, és szederrel, málnával lesz teljes.

A savanyúuborkás-kapris marhatatár (2000 forint) ismerős lehet a Beszállóból: nagy kedvenc volt, kicsit pirongatott kovászos kenyérrel teli találat. A keleméri báránnyal töltött káposzta (1800 forint), tejföllel nyakonöntve szintén az előételek között foglal helyet. Roppan a káposzta, szuperomlós a bárányhús. A legizgalmasabb előétel pedig egyértelműen a Tahitótfaluról érkező pisztráng (2500 forint), ami mellé cékla és igazán erőteljes ízű, mégis lágy tormahab került. Minden bizonnyal ilyet nem készített senkinek a nagymama, de kell egy-egy kevésbé tradicionális tétel is.

Egyébként, ki "merne" egy sárgaborsófőzeléket (2500 forint) feltenni az étlapjára? A kérdés költői, a főzelék ott figyel a Zuzu étlapján, pörköltszaft és egybesült fasírt feltéttel. Ahogy a rántott csirkecombfilé is (3200 forint), nagyon krémes burgonyapürével, ropogós bundával, uborkasalátával megtámogatva. Az említett keleméri bárány megjelenik a Krisztián szerint "nagyon gengszter" töltött paprikában (3200 forint) is.

Van egy Anima-szám, jelesen a "Tedd a napfényt be a számba" – ez jutott eszünkbe a fogásról. A marhapörkölt (3000 forint) tényleg a nagyon klasszikus vonalat hozza, jól lepirított tarhonyával, paradicsomsalátával. A főételsor halas fogása akasztói ponty, ami sisteregve, kis serpenyőben érkezik, rizottóra fektetve. Kívül ropog, belül egy villabökésre szétomlik.

Ezek után következett a kétféle desszert, amit Várady Luca készít, külön desszertpályán. Neve ismerős lehet a Pohner Ádámmal és Garai Ádámmal együtt vitt lakásétterem és a Czakó Piacz kapcsán is. Luca olyan kiváló madártejet (1500 forint) készített, finom karamelles áthajlással, amilyet még nem kóstoltunk azelőtt. Tojásfelhőcskéi is kaptak egy kis karamellt. De a Rákóczi-túrós (1500 forint) miatt sem panaszkodhatunk.

A kiadós ebéd után arról beszélgettünk mind Lucával, mind a konyhafőnökkel, hogy mennyi gyerekkori kedvencet, nosztalgiát írhatnak majd fel a Zuzu menüjére. A sóskafőzeléktől a pacalpörköltön át, a baracklekváros piskótatekercsig. Nincs megkötés, nem kell sztenderdeknek megfelelni, mehet a magyaros örömfőzés és persze örömétkezés.