Élmény
Öt templom, egy séta – túra a belvárosban
Fotó : Hartyányi Norbert - We Love Budapest
Öt templom, egy séta – túra a belvárosban

A történelmi belvárosban egymástól sétatávolságra több katolikus templomot találunk, mint máshol egy egész kerületben. Egy vezetett túra keretében most arra vállalkoztunk, hogy ezeket járjuk be a Március 15. tértől kiindulva a Szervita térig, majd a Ferenciek terén és az Egyetem téren áthaladva a Váci utca volt a végállomásunk.

Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia (Március 15. tér) Belvárosi Szent Anna-templom (Szervita tér) Belvárosi Ferences Templom (Ferenciek tere) Egyetemi Templom (Egyetem tér) Belvárosi Szent Mihály-templom (Váci utca)
A túra résztvevőivel a Március 15. téren találkozunk, ahol vezetőnk Pest város történetét vázolja. A régmúltban kezdi, ami jelen esetben abszolút indokolt, mivel ezen a helyen közel egy évezrede áll templom. Amit biztosan tudunk, hogy 1046-ban, amikor Gellért püspököt a pesti révnél megtámadják, ezen a helyen már egyházi épület áll, ide is temetik el. A történet hosszan folytatódik, eljutunk a tatárjárásig, a török hódoltságig, majd Pest város lassú kiépüléséig, mely a 19. század második felében vesz igazán lendületet. Az új évszázad magával hozzá az Erzsébet híd megépülését is: az első, azóta lerombolt híd 1903-ra készült el. A híddal pedig szanálják az egész történelmi belvárost is, ami véglegesen átformálja Pest képét. A középkori házak helyén századfordulós, hat-nyolcemeletes házak emelkednek, de a templomok tornyai máig állnak, a múlt utolsó hírvivőiként.
Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia (Március 15. tér)

A régi Eskü tér gyökeresen átalakult a híd megépülése idején. Komplett háztömbök tűntek el ekkoriban, többek között a Régi Városháza, ami itáliai hangulatú tömegével, tornyával igazán egyedi karaktert adott a városrésznek. A templom viszont áll, sok száz éve. A tatárjárás idején elpusztult templom helyére a 14. században építenek háromhajós, gótikus templomot, amelynek szentélye ma is áll. Az itt berendezkedő törökök dzsámiként használtak, ennek mementója a szintén máig látható mihráb, vagyis imafülke. Az új templom a korábbi alapjain épült fel, 1725 és 1739 között barokk stílusban állították helyre, a homlokzat és a két torony stílusa is ezt a korszakot idézi. 1889-ben a Parlament tervezője, Steindl Imre végzett átalakításokat a templomban. Néhány évvel ezelőtt a főoltár mögötti helyen álló 14. századi Madonna-freskó előkerülése keltett feltűnést.
Belváros

Belvárosi Szent Anna-templom (Szervita tér)

A 13. században johannita templom állt itt, amit – az előzőhöz hasonlóan – szintén mecsetként használtak. Később ezt a területet az Invalidusok háza uralta: a volt Károly-kaszárnya, vagyis a Városháza jelenlegi épületét egykor a jelenlegi méretének többszörösére, négyudvarosra tervezték, de ez a szakasz, a bővítés végül nem következett be. A másik meghatározó momentum a törökök alóli felszabadulás, a szervita szerzetesi rend (Mária Szolgái, azaz Servi di Maria) ugyanis ekkor kap engedélyt templom és rendház építésére, ami végül 1732-re történt meg Johann Georg Pauer tervei szerint. Az épületek stílusában a barokk jegyek dominánsak. A kolostor 1944-ben találatot kapott, a következő két évtizedben pedig a helyreállítás helyett hagyták pusztulni, míg végül 1964-ben lebontották. A kolostorhoz egykor szép kert is tartozott – ilyenkor egy kicsit irigyek lehetünk például Prágára, ahol több ilyen is megmaradt a belvárosban.
Belvárosi Szent Anna Templom

Belvárosi Ferences Templom (Ferenciek tere)

A Pesti Ferences Templom, illetve Alkantarai Szent Péter néven ismert templomot talán mindenki ismeri, aki valaha átjött már az Erzsébet hídon. A ház, aminek az ajtaja majdnem mindig nyitva áll. A hívők napjában százával sétálnak be egy imára, majd mennek tovább, mint Olaszországban. Ott áll évszázadok óta, meghúzódva a tér szélén jellegzetes, szobordíszes homlokzatával, a főpárkány fölötti háromszögű mezőben aranyozott istenszemmel, valamint az épület hátsó részében, a sekrestye mellett elhelyezett tornyával. Az épület elődjét a 13. században, IV. Béla idején építették. A törökök saját céljaikra használták, majd csak 1686 után térhettek vissza a katolikusok. A gótikus templomot és a hozzá tartozó kolostort 1727 és 1743 között olasz barokk stílusban építették át.
Ferenciek tere

Egyetemi Templom (Egyetem tér)

A Kisboldogasszony-templomnak is nevezett épületet az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai, a pálosok építtették. A feltehetőleg Mayerhoffer András által tervezett, jelenleg látható épület alapkövét 1723-ban rakták le. A rend feloszlatása után a templom az Egyetem tulajdonává lett. A háromszögű oromzat csúcsán a pálosok címerét, a tornyok és a háromszög között balra Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal alakjait figyelhetjük meg. A belső tér egyhajós, kétoldalt kápolnasort találunk. A boltozatok érett barokk freskóit Johann Baptist Wenzel Bergl osztrák festő készítette.
Egyetem tér

Belvárosi Szent Mihály-templom (Váci utca)

Az Angolkisasszonyok temploma néven is ismert épület elődje 1230 körül, a domonkosok első kolostorához épült. A török időkben elpusztult templom után 1700 és 1765 között építtették föl a jelenleg ismert épületet, amelyet a domonkos rend feloszlatása után egy időre a pálosok, majd az angolkisasszonyok tanító rendje kapott meg. A homlokzat közepén egy Madonna-szobrot találunk, a két oldalfülkében Szent Domonkos és Aquinói Szent Tamás alakja figyelhető meg. A hajó freskóit az előkerült aláírás szerint Aman József pesti polgár készítette.  

A fent leírt, lényegében egyénileg is teljesíthető séta jó alkalom volt kicsit jobban megismerni a várost, hiszen öt olyan épületbe látogattunk el, amelyet talán mindannyian ismerünk, de mégis ismeretlenek. A túrára az Ars Sacra Fesztivál keretében került sor.
Váci utca