Erdős Renée Ház
Ez a hangulatos zöldövezet a 20. század sikeres írónőjét, Erdős Renée-t is vonzotta, vásárolt is magának egy, az alpesi villákat idéző nyaralót, ahová 1927-ben költözött családjával (két lányával és férjével). Egészen 1944-ig élt itt, s bár kikeresztelkedett, zsidó származása miatt el kellett hagynia a villát – olvasói vidéken bújtatták. Az írónő rákoshegyi otthonában ma az Erdős Renée Ház helytörténeti múzeum és képzőművészeti galéria működik, ahol többek között a kerület és a közeli természetvédelmi terület történetével, a helyi művészek kiállításaival és az írónő életével ismerkedhetnek a látogatók.
Keresztúri-erdő
A Keresztúri-erdő Pest legnagyobb összefüggő erdeje, pedig csak Budapest létrehozásakor jött létre: a homokfúvások megfékezése érdekében erdősávval telepítették be a területet, úgyhogy élnek itt őshonos tölgyek, akácok és amerikai fafajok is. Találunk itt egy 15 állomásos tanösvényt, amiből többek között megismerhetjük, milyen volt a 19. században a belváros határán túli terület.
Merzse-mocsár
Ez a terület a főváros egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye, sőt Budapest egyetlen megmaradt lápos-mocsaras vidéke. A különféle harasztok, egy- és kétszikű növényfajok mellett pedig olyan, Magyarországon védett madarak otthona, mint a szürke gém, a vörös vércse és a bölömbika, de nyulakat, őzeket és rókákat is lehet itt látni. A helyiek körében fogalom ez a 27 hektáros terület, de sajnos évek óta a kiszáradás fenyegeti, megmentése érdekében újra és újra előkerül egy lehetséges rehabilitációs terv létrehozása.
Podmaniczky–Vigyázó-kastély
A Pesti úton áll a 18. századi barokk stílusban épült Podmaniczky–Vigyázó-kastély, amely ma már rendezvényhelyszínként működik. Ezen a birtokon a század végén egy országszerte híres mintagazdaság működött, és itt próbálkoztak az országban először burgonyát termeszteni. A kastélynak az 1838-as árvíz idején is fontos szerep jutott: Podmaniczky III. János befogadott mindenkit, akit kiöntött az ár, és ő maga is ide menekült a családjával. A kastély a Vigyázó nevet akkor vette fel, amikor Podmaniczky Zsuzsanna feleségül ment gróf Vigyázó Sándorhoz. A házaspár végakaratában kikötötte, amennyiben a fiuk örökös nélkül hal meg, a vagyon (így a kastély és a birtok is) a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon. Az 1990-es években vandálok felgyújtották, és a teteje teljesen leégett, míg a többi részét a tűz oltása során a víz tette tönkre. A 2000-es években eredeti állapotának megfelelően felújították.
„Süllyedő kastély”
A Rákos-patak partján álló kastélyt, vagyis hivatalos nevén Bogáti-Hajdú-villát még a 19. század végén építtette Bogáti-Hajdú Imre táblabíró romantikus, neogótikus stílusban. Bár a patak közelsége miatt igazán stílusosnak és elitnek számított az épület, a vízpart közelsége egyben hátrányt is jelentett. A mocsaras, süppedős talaj miatt nem lehetett csak úgy felépíteni, így az építőmesterek a Loire menti kastélyok mintájára lábazatra emelték. Igen ám, de a vadászkastély a vizes talaj miatt már a megépítése után süllyedni kezdett, innen a helyiek körében jól ismert név. Az épület a maga korában jóval díszesebb volt, ám a II. világháború utáni újjáépítés során ezeket leverték, és egyszerűbb vakolatot kapott. Az 1960-as években komfort nélküli lakásokra osztották a jobb napokat látott kastélyt, s bár ma is laknak benne, folyamatosan romlik az állapota, holott megérdemelné a felújítást és a hasznosítást.
Bakancsos piac
A rákoskeresztúri Bakancsos piac ma már nemcsak a kerületiek, de a pestiek egyik kedvelt bolhapiaca is, amit a turisták valószínűleg nem fognak megtalálni, így itt biztosan jó áron lelhetjük fel a kincseket. Mindegy, hogy mire vágyunk, az indusztriális, antik, népi vagy épp retró tárgyakat ugyanúgy megtaláljuk itt, ahogy a nagyi nippjeit, gobelineket vagy téli bundákat. Változatos itt a felhozatal, a helyszínre pedig akkor is érdemes ellátogatni, ha nézelődéssel és a bolhapiaci hangulattal szeretnénk eltölteni a hétvégénket.
Zöld pagony magánkert
Ha igazi különlegességet szeretnénk látni, plusz szívesen elvonulnánk egy csendes zöld oázisba, akkor érdemes felkeresni a Zöld pagony magánkertet. Itt nem a zöld gyep, a tuja, a medence és a térkő dominál, hanem a vadregényes, romantikus, madarakkal és különféle virágokkal teli természet. Sinka Erika városi kertje arra is jó példa, hogyan tehetjük szebbé a környezetünket, milyen lehetőségünk van ebben a változó klímában megtartani a kertünket, mi kell ahhoz, hogy fenntartható legyen, illetve hogy válik rovar- és madárbarát kertté. Bár ez a rákoskeresztúri oázis egy magánkert, a vezetett sétákon lehetőségünk van nekünk is beleveszni ebbe a bájos oázisba.
Rákosmenti Serház
A kerület egyik utolsó parasztházában találjuk a Rákosmenti Serházat, ami egyfelől a kisüzemi sörök kedvelőinek, másfelől a kellemes beülős helyet keresőknek ideális. Az épület történetéhez hozzátartozik, hogy a kerületben egészen sokáig megmaradtak az egykori falusi mivolt őrzői, a parasztházak, melyek többségét a mai városközpont rendezése során elbontották. Különleges emlék tehát ez az épület. Az egykor lakóházként, majd élelmiszerboltként működő házat Temesvári Bence és felesége, Temesvári-Szepesi Nikoletta alakította át hangulatos, családias sörözővé, amely mára a környék egyik kedvelt találkozóhelye lett. A Serház a jászapáti Guri Sörfőzde kínálatára épít, a klasszikus pilseni és búzasöröktől kezdve a gyümölcsös különlegességeken át számos fajtát kóstolhatunk. A barátságos, kertvárosi hangulatú hely ideális megálló egy rákosmenti kirándulás vagy biciklitúra végén.
Szakrális épületek
A kerületben több érdekes szakrális épületet is találunk, ezeket megéri felkeresni. A rákoshegyi art deco zsinagóga első ránézésre akár valahol a belvárosban is állhatna. Ma már a rákoshegyi baptista gyülekezet imaházaként funkcionál, de a szocializmus idején bútor-, majd az MTA könyvraktára volt. A rákoscsabai Főplébánia-templom a XVII. kerület legrégibb műemléke, 1740-ben épült Nepomuki Szent János tiszteletére, bár a legtöbben arról ismerik, hogy itt kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza. A rákosligeti evangélikus templom megjelenésében egy középkori erődöt idéz, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy tervezője, Sándy Gyula kifejezetten szerette belecsempészni épületeibe ezt a korszakot. Személyes kedvencünk a Rákoscsaba-Újtelepi Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom, ami terméskőből épült homlokzatát és modern harangtornyát valójában annak köszönheti, hogy 1956. november 4-én egy bevonuló szovjet tank szétlőtte a főbejáratát. A sorból nem maradhat ki a Makovecz Imre által tervezett Mennybemenetel-templom sem, ami érdekes látnivalója Rákoskertnek.
Rákos-patak
Nem feledkezhetünk meg a kerület nevét adó Rákos-patakról sem, ahol egészen a 20. század elejéig éltek rákok, de angolnákban és egyéb halakban is bővelkedett. Ez a pesti oldal legnagyobb vízhozamú és legjelentősebb patakja. A 19. században partján vízimalmok működtek, de a patak vizével mostak, öntöztek, és még a baptisták is itt merítkeztek be. Gyakori áradásai miatt komoly problémát okozott Rákoscsabán, így a 19. század végén megindult a szabályozása. Mai képét 1973-ban nyerte el, amikor kiépítették a betonmedret. Szakaszán ma már több helyen is kiépített bicikliút vezet, így akár kerékpárral is belevághatunk a kerület felfedezésébe.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Jön az első We Love Budapest Awards – 3 kategóriában keressük a főváros és környéke legjobb helyeit!
Tavasszal első alkalommal rendezzük meg a We Love Budapest Awardsot – nemcsak azt nézzük, hogy mi van a tányéron, milyen egy szállás vagy mit kínál egy kulturális vagy esti program, hanem azt is, milyen érzés megérkezni, ott lenni, majd később visszagondolni az élményre. 3 kategóriában keressük azokat a helyeket, amelyek emlékezetes élményt nyújtanak, a kategóriákat pedig külön alkategóriákban is díjazzuk majd.
Részleteket itt találtok!
hirdetés
