Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Hamarosan elnyelheti a föld ezt a legendás pesti kastélyt

Van Budapest kertvárosában egy kastély, ami évek óta romosan áll a patak partján, de ha ez nem lenne elég, még süllyed is. A Bogáti-Hajdú-villa a 19. század végén épült vadászkastélynak, és mivel már akkor süppedős volt a talaj, a Loire-völgyi kastélyok mintájára ezt is lábazatra emelték. Bár egyszer már felújították, azzal inkább ártottak neki, ugyanis a még ép díszítéseit és tornyait is elvesztette.

Bármennyire is messzinek hisszük Rákosmentét a belvárostól, már csak azért is érdemes kilátogatni Budapest kertvárosába, mert olyan izgalmas helyeket találhatunk itt, mint a Merzse-mocsár, az Erdős Renée Ház vagy a Rákos-patak, meg persze olyan beülős helyeket, mint a Rákosmenti Serház vagy a Toro Rosso Pizza, de legalább ennyire megéri a legendás süllyedő kastély miatt is felkeresni a XVII. kerületet.

A Rákos-patak partján álló kastélyt, vagyis hivatalos nevén Bogáti-Hajdú-villát még a 19. század végén építtette Bogáti-Hajdú Imre táblabíró romantikus, neogótikus stílusban. Értjük, hogy mennyire menőnek és stílusosnak számíthatott egy vízparti villa már akkor is, ám a patak közelsége egyben hátrányt is jelentett. A mocsaras, süppedős talaj miatt nem lehetett csak úgy felépíteni az épületet, úgyhogy az építőmesterek a Loire menti kastélyok mintájára lábazatra emelték.

Bár én már gyerekkoromban is süllyedő kastélyként ismertem ezt a hajdanán szebb napokat látott épületet, mindig azt hittem, hogy a süllyedés egészen új keletű dolog. Kicsit utánaolvasva kiderült, hogy ez már az elkészülte utáni években megindult, annak ellenére, hogy a mocsaras területet az építés előtt lecsapolták és megszilárdították, úgyhogy a munkások nem végeztek túl jó munkát.

A kerület egyik ikonikus épülete a maga korában nemcsak jobb állapotban, de egészen máshogy is nézett ki: homlokzata színezett és díszített volt, a főbejárat előtt volt egy árkádos előcsarnok, ráadásul még tornyai is voltak. A díszítettség eltűnését a második világháborúban és a szocialista időkben kell keresni: a kommunista hatalom nem díjazta a tornyokban, kupolákban és ornamentikában tobzódó épületeket, hiszen abban a kapitalista elitet látta, úgyhogy a háborúban megsérült épületeket vagy leegyszerűsítve állították helyre, vagy inkább elbontották.

A vadászkastély egészen haláláig Bogáti-Hajdúé maradt, aki egyébként feleségével együtt rengeteget tett a környékért: ő volt a rákoshegyi Casino Egyesület elnöke és a helyi református egyházközség védnöke, míg felesége a jótékony nőegyesület vezetőjeként működött. De ők voltak azok, akik gyűjtést szerveztek a rákosligeti református templom harangjára is, valamint a máig használt úrvacsorai kelyhet és keresztelőedényt is ők adományozták a templomnak.

A villa a 60-as évekre a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat tulajdonába került, akik megkezdték a helyreállítását – ennek eredménye lett a ma is látható, egyszerűsített kinézet. Az akkor lakatlan épületet kisebb, komfort nélküli lakásokra osztották, és lényegében azóta is folyamatosan laknak benne, bár az állapotromlás a felújítás hiánya miatt elkerülhetetlen. Az évek során több ötlet is felmerült, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a szebb napokat is látott, patakparti épülettel, így szó volt már sportszállóról, lovas panzióról és vadászkastély jellegű szállodáról, de betegeket ápoló intézetről is.

A belengetett tervekből persze semmi nem lett, a helyi védettség alatt álló kastély állapota továbbra is romlik és süllyed, holott elég jó helyen van ahhoz, hogy akár egy kiülős étterem vagy valamilyen kultúrközpont lehessen belőle, ahonnan a Rákos-patakhoz is le lehet sétálni.

(Borítókép: We Love Budapest)

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Kultúra

Légrádi Gergely: Falaink – könyvbemutató

Légrádi Gergely új regényében egy csonka családot ismerhetünk meg anya és fia elbeszélésén keresztül. A kisiskolás gyerek jobbára befelé fordulva, a saját maga által megálmodott világban él.

Neked ajánlott

A