A Nyugatit nem kell külön bemutatnunk, a csodás csarnokáról híres pályaudvart mindenki ismeri. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a mai napig élnek itt dolgozók, hogy hol van a királyi váró, és hogy egyszer még el is adták a pályaudvart. Az Imagine sétáján megismertük a Nyugati pályaudvar érdekességeit, és olyan helyekre is bejutottunk, ahová utasként nem lehet.

Ma nem is gondolnánk, de amikor felavatták a Nyugati pályaudvart, amolyan város a városban volt. Nemcsak az induló és érkező vonatokra váró közönség gazdagította a tereit, de olyan szolgáltatások is jelen voltak, amelyeket ma már elképzelni sem tudnánk egy pályaudvaron – fodrászat, étterem, jól menő üzletek és posta. Az Imagine A Nyugati Pályaudvar – látogatás a Királyi Váróterem felfedezésével című sétáján olyan titkos helyekre is bejutottunk, mint a királyi váró vagy a szolgálati lakások.

Nem is Eiffel tervezte

1877-ben nyitott meg a Nyugati pályaudvar, ami átadása óta ott van a legszebb fővárosi épületeink között, még akkor is, ha olykor a környezete picit lejjebb vesz az értékéből. Amikor elkészült, hatalmas csarnokának az egész világon a csodájára jártak, és a mai napig rendszeresen felbukkan filmekben vagy videóklipekben. Bár sokszor tévesen az egész pályaudvar tervezését az Eiffel-toronyról ismert Gustave Eiffelhez kötik, ő valójában csak az acélszerkezetes csarnok kialakításáért felelt, s míg az épületet az osztrák August W. De Serres, az Osztrák Államvasút-Társaság Építési Igazgatóságának vezetője tervezte, addig a csarnokot Eiffel irodájának két építésze, Theophil Seyrig és Germain Salard.

A 132 méter hosszú, 42 méter széles és 26 méter magas csarnok a maga korában technikai bravúrnak számított és a legnagyobb ilyen jellegű épület volt a MONARCHIÁban.

Ami pedig a vasszerkezetet illeti, 1500 tonnát nyom – felfogni is alig tudunk ekkora súlyt. A gőzmozdonyok korrodáló hatása miatt ugyanakkor többször kellett már restaurálni, az 1970-es években pedig majdnem elbontották az egészet, így ma már csak néhány eredeti pillért találunk.

Szolgálati lakások

Bármennyire logikus, mégsem jutott eszünkbe, hogy a pályaudvar területén van jó néhány szolgálati lakás is, ráadásul nem is annyira rejtett részeken, bár halandó emberek ide nem juthatnak be. Az utazócsarnok bal oldaláról nyílik a csigalépcső, ami felvezet minket arra az előtérre és erkélyre, ahonnan ezek a lakások nyílnak.

Ezek egészen picike otthonok, ugyanakkor elég jó kilátással rendelkeznek, az egyikből kiléphetünk egy olyan erkélyre, ami a csarnok üvegszerkezete mellett és az óra alatt átvezet minket az épület másik tornyos részébe, miközben izgalmas perspektívából látjuk a pályaudvart, a vonatokat és az embereket. Emellett a Nagykörútra néző teraszra is kijárás nyílik – lentről nézve erről mi mindig úgy véltük, hogy csak dísz.

Eladták a tetőszerkezetet

Az ország legendás csalója, Bósa István sok mindennek kiadta magát élete során, volt már pap, pszichiáter, ügyvéd és MÁV-dolgozó is. Utóbbihoz kapcsolódik az a történet, amikor egy német acélvállalkozónak 40 ezer márkáért eladta a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét. Ahogy sétavezetőnk, Czakó Zsófi elmondta, az üzlet annyira sikeres volt, hogy a cég még fel is állványozta a pályaudvart, hogy elbontsák az acélt, amikor valaki gyanút fogott, a német vállalkozót pedig letartóztatták. Végül kiderült a csalás, de Bósa akkor már a Szegedre tartó vonaton ült.

A királyi váró

A pályaudvaron számos különböző feladatot ellátó egységet, valamint a különböző rangú és vagyonú utasoknak más-más várótermet alakítottak ki. Ehhez kapcsolódik az érkezési oldal végén található királyi váró is, melynek létezéséről ma már csak kevesen tudnak. Bár az I. Ferenc József és Erzsébet királyné számára kialakított helyiség csak 1918-ig töltötte be szerepét, utána az ország életében fontos politikai szereplők használták még évekig, például Horthy és Kádár fogadótermeként is szolgált. A váróra könnyen felfigyelhetünk, ha picit jobban megfigyeljük a környezetünket: a díszesebb ajtót rizalit fogja közre, illetve Ferenc József jelmondata, a Viribus Unitis (Egyesült erőkkel) olvasható felette.

Érdekesség, hogy a királyi várók megléte alapvetően közép-európai sajátosság, német nyelvterületen terjedt el, Európa más részein nem nagyon találunk ilyet. A Nyugati pályaudvaron lévő érdekessége, hogy az uralkodóházhoz illően bécsi barokk stílusban alakították ki, ami elüt a pályaudvar stílusától, így amikor beléptünk a hosszú ideje zárva tartó térbe, úgy éreztük magunkat, mintha hirtelen egy palotába érkeztünk volna. Bár ma már valamennyire veszített ékéből, azért még mindig pompás látvány fogadja a betérőt: hatalmas csillár, tükrök, címerek, eredeti kandalló... Ez a tér egyszerre szolgált szalonként és Ferenc József termeként, Sissinek kialakítottak egy külön szalont is, ami ennél díszesebb, rokokó jellegű. A királyi váróhoz egy elkerített, növényekkel és lugassal teli udvar is tartozott, ami ma is megvan, de már nem jellemzi az a bujaság, ami egykor. A helyet ma már többnyire csak sétákon vagy az Orient expressz érkezésekor lehet megtekinteni, illetve gyakran adják bérbe filmforgatásokhoz.

Kifutott vonat

1962 őszén, a délutáni csúcsban a pályaudvar 4-es számú vonatállásáról indult volna Szolnokra egy vonat, ennek szerelvényét tolták épp a vágányra, amikor a vonat elszabadult. Elsőre úgy tűnt, hogy minden rendben, az előírások szerint zajlott, ám fontos hibát vétettek a vasúti dolgozók. A 10 kocsiból álló szerelvényhez hozzá akarták kapcsolni a gőzmozdonyt és a kalauzkocsit, ám nem ellenőrizték le, hogy ez valóban megtörtént-e, így amikor a vonat beállt a 4-es vágányra, a mozdony lefékezését követően a kocsisor nem állt meg, hanem 25 km/h sebességgel gurult tovább. Átszakította a pályaudvar üvegfalát, kidöntötte az egyik tartóoszlopot és a Teréz körút szélén állt meg, 14 méterre az üvegfaltól. A balesetnek szerencsére nem volt halálos áldozata, és mindössze egy járókelő sérült meg, ami annak is köszönhető, hogy a MÁV-os kollégák gyorsan reagáltak és hangosbemondón figyelmeztették az utasokat és a járókelőket. A helyszínre kivonult rendőrség több embert őrizetbe vett, majd le is tartóztatott, köztük a mozdonyvezetőt, a tolatásvezetőt és a kocsirendezőt.

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék