látnivalók és kultúra

budapest

Ha a rozsda kivirágzik – elhagyott gyárak, kihasználatlan ipari épületek újrahasznosításának legjobb példái II.

Szerzők

  • Bartha Dorka

2020. 03. 03. 11:18

Az ipari épületek az építészeti örökségünk egyre jelentősebb hányadát teszik ki, és ezek vannak a legnagyobb veszélynek is kitéve, már ami a pusztulásukat illeti – hiszen újrahasznosításuk több szempontból is komoly kihívást jelent. Sorozatunkban azokat a budapesti példákat és történeteket szedjük össze, amikor egy merész huszárvágással valami teljesen új funkciót találnak ezeknek az épületeknek, komplexumoknak: irodák, lakások, múzeumok, művészeti központok, szórakozóhelyek, éttermek nyílnak régi gyárépületekben, elhagyatott ipartelepeken, kibelezett trafóházakban, szerelőcsarnokokban, miközben megőrizik a „hely szellemét” is.

A 20. század második felétől induló gazdasági átrendeződés, majd az 1989 után széthulló szocializmus nyomán, vagy éppen a technikai fejlődés hozományaként sok, korábban jelentős ipari létesítmény néptelenedett vagy avult el, és vált lassan az enyészet martalékává. Bár az ipari örökség védelméről és újrahasznosításáról szóló, 2003-ban az ICOMOS és az UNESCO támogatásával megalkotott Nyizsnyij Tagil Karta nagyon szigorú, és szinte teljesíthetetlen elvárásokat fogalmaz meg (nemcsak az épületeket kéne megőrizni, de a gépeket is, mindezt úgy, hogy bármikor az eredeti funkció visszaalakítható legyen), számos megfontolandó irányelvet ad, amelyek a hazai épületeknél is többé-kevésbé teljesülnek. Sorozatunk első része itt olvasható

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

1. Egykori sörgyárból művészeti negyed – art quarter budapest

1/5

1222 Budapest, Nagytétényi út 48-50.

Címkék

A 90-es évek óta Budafokon élő német Wolfgang Bartesch ötletéből és kezdeményezésére nőtte ki magát a egykori Haggenmacher sörgyárban működő művészeti központ, ahol mára már húsznál is több képzőművész és kreatívipari cég talált otthonra, itt készül a mesés Rózsavölgyi Csokoládé és ikonikus Bagaboo bringás táskák, valamint itt alkot Borsos Lőrinc, Gryllus Ábris vagy Keresztes Zsófia és Keresztesi Botond is. A műtermek, stúdiók mellett kiállító-, előadó- és közösségi terek kialakítására is szuperül megfelelt az épület, a volt gyár grandiózus terei tökéletesen megfelelnek a művészeti tevékenységek helyigényének. Valamint egy rezidensi program is működik az AQB falai között – külföldi alkotóknak kialakított lakásokkal.

Fotó: Magyar Műszaki És Közlekedési Múzeum

2. A MÁV kőbányai Járműjavítóból kulturális központ – Közlekedési Múzeum

2/5

1101 Budapest, Kőbányai út 30-36.

Címkék

Sokszor és sokat írtunk már arról, hogy urbanisztikailag milyen jelentősége van annak, ahogy a kőbányai rozsdaövezet megújul. A hamarosan nyitó Eiffel Műhelyház mellett a MÁV egykori Északi Járműjavítójának épületeibe költözik a Közlekedési Múzeum is. A nemzetközi pályázat alapján a Diller Scofidio + Renfro készíti a végleges terveket, a látványtervek alapján a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabad tereket álmodtak meg. Egy folyton változó, mindig új élményeket nyújtó múzeumot szeretnének megalkotni, ahol az állandó kiállítások mellett a mikrogalériák szolgáltatják az újdonságokat. A hatalmas üveghomlokzatok nemcsak az ipari épület szerkezetét mutatják meg a lehető legteljesebben, de a múzeum látványos gyűjteménye kívülről is láthatóvá válik, miközben a körülötte elterülő parkkal elmosódik a szigorú határ a kint és bent, a természet és épített környezet között is.

Fotó: Csudai Sándor/WLB

3. Világháborús katonaiegyenruha-gyárból indusztriál irodaház – Dorottya Udvar

3/5

1113 Budapest, Bocskai út 134.

Címkék

Az egyik legkorábbi, és a mai napig sikeres budapesti újrahasznosítás sem maradhat ki a listából – a Dorottya Udvar 2002-ben épült újjá irodaházként, és az elmúlt években több környezettudatos fejlesztéseket is végeztek benne. A hatalmas téglaépület eredetileg katonaiegyenruha-gyárnak épült az első világháború alatt, később volt cipő- és textilgyár, raktár, de a 90-es években diszkó is működött a falai között. Az épület legjobban sikerült része azonban a belső kertje, ahol időközönként művészeti projektek is helyet kapnak, de a dolgozók is előszeretettel használják.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

4. Villamosremízből dizájnos ügynökségi főhadiszállás – az ACG irodája

4/5

1027, Budapest Henger utca 2.

Címkék

Van, amikor az ipari épületek kapcsán nemcsak a korábbi funkcióból eredő esetleges szennyezettség a nagy kihívás, de a speciális építészeti megoldásaik miatt nagyon nehéz integrálni őket a jelenlegi városszövetbe, és 21. századi funkciót találni nekik. Az 1869-ben még lóvasúti kocsiszínnek épült Henger utcai épület mesés átváltozáson ment keresztül: a város egyik legkülönlegesebb irodája kapott helyet benne. Ahol valaha száznál is több ló és villamoskocsik tömkelege állomásozott vagy alkalomadtán trolik, majd áramfejlesztő működött, most az ACG Reklámügynökség kreatívjai hintáznak a paint- és pixelkirálynő Mondik Noémi vagy épp Labrosse Dani falat beterítő festményei között.

Fotó: Filip / Facebook

5. Hajójavító telepből alkotói kollektíva főhadiszállása – a népszigeti Filip

5/5

1044 Budapest, Zsilip u. 9.

Címkék

Nem hiába vált az utóbbi nyarak nagy kedvencévé a Népsziget – a Duna-parti kiülős helyek mellett is csak úgy pezseg itt az élet a szezonban. Ennek egyik központja a Filip, amely MAHART Zrt. hajójavító telepén vetette meg a lábát, az egykori hajóbelsőket gyártó műhelytérben. A 2018 óta működő hely egyszerre közösségi műhely, műterem és bemutatótér, ahol nyaranta a legváltozatosabb programokkal is találkozhatunk, mint bográcsozás, szabadtéri filmvetítés, koncertek egy minifesztivál keretében.

Hasonló tartalmak