budapest

Elhagyott gyártelepek, rozsdatemetők, ipari épületek új élete – az újrahasznosítás legjobb budapesti példái I.

Szerzők

  • Bartha Dorka

2019. 11. 08. 15:24

Az ipari épületek az építészeti örökségünk egyre jelentősebb hányadát teszik ki, és ezek van a legnagyobb veszélynek is kitéve, már ami a pusztulásukat illeti, hiszen újrahasznosításuk több szempontból is komoly kihívást jelent. Sorozatunkban azokat a budapesti példákat és történeteket szedjük össze, amikor egy merész huszárvágással valami teljesen új funkciót találnak ezeknek az épületeknek, komplexumoknak: irodák, lakások, múzeumok, művészeti központok, szórakozóhelyek, éttermek nyílnak régi gyárépületekben, elhagyatott ipartelepeken, lepusztult malmokban, kibelezett trafóházakban, szerelőcsarnokokban, miközben megőrizik a „hely szellemét” is.

A 20. század második felétől induló gazdasági átrendeződés, majd 1989 után széthulló szocializmus nyomán, vagy éppen a technikai fejlődés hozományaként sok, korábban jelentős ipari létesítmény ment tönkre, néptelenedett el, és vált lassan az enyészet martalékávált. Bár az ipari örökség védelméről és újrahasznosításáról szóló, 2003-ban az ICOMOS és az UNESCO támogatásával megalkotott Nyizsnyij Tagil Karta nagyon szigorú – és szinte teljesíthetetlen – elvárásokat fogalmaz meg (nemcsak az épületeket kéne megőrizni, hanem a gépeket is, mindezt úgy, hogy bármikor az eredeti funkció visszaalakítható legyen), számos megfontolandó irányelvet ad, amelyek a hazai épületeknél is többé-kevésbé teljesülnek.

Millenáris Park

1/5

1024 Budapest, Kis Rókus utca 16-20.

Több infó

Címkék

Listánkat mi mással is kezdenénk, mint az egykori budai Ganz Villamossági Gyár revitalizációjával, amely a 2000-es évek elejének egyik legnagyobb szenzációja volt. A felújítás és funkcióváltás az ipari épületek iránymutató hasznosítására adott egyik első haza példa volt, a Széll Kálmán tér szomszédságában fekvő nagy barnamezős terület ma már az egyik legkedveltebb közpark és kulturális központ, amely számos eseménynek – mint például a Nemzetközi Könyvfesztivál, az Art Market vagy a WAMP – ad otthont.

Az egykori csarnoképületek kiválóan alkalmasak az ilyen nagy alapterületet követelő rendezvényekhez. De szintén ideális helyszín arra is, hogy a hazai startup legnagyobb és innovatívabb központjaként működő Startup Campus is ide költözzön az indusztriális környezetbe.

És itt talált otthonra a Nemzeti Táncszínház is, amelynek ZDA – Zoboki Építésziroda tervezte új épülete nem kis mértékben szintén egy ipari komplexum átalakításából és bővítéséből született.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Óbudai Gázgyárból magyar Szilícium-völgy: a Graphisoft Park

2/5

Címkék

Különleges helyszín az egykori Óbudai Gázgyár területe, mert itt egyrészt egy máig élő és emlékező közösség is található – a dolgozóknak épített Gázgyári lakótelepen, valamint az ipari jellegű épületeket is változatosan hasznosították újra, de közben az ilyen jellegű átalakulás legnagyobb veszélye is időről időre felbukkan kísérteni.

Az Óbudai Gázgyár 1913-ban nyitotta meg kapuit, és elképesztően hatékony, új és korszerű technológiákkal egészen 1984-ig működött, amikor is kihasználatlanság miatt bezárták. A magyar Szilícium-völgyként is emlegetett Graphisoft Parkot 20 éve alapították, az akkorra ugyan csodás fekvésű de elhanyagolt rozsdaövezetben. A parkban az új épületek tervezésekor meghatározó volt a szomszédos ipari műemlék építészeti öröksége is, így jött létre az az izgalmas elegy, amelyben mára már több mint 80 cég bérel irodát, és legalább ötezer ember dolgozik.

A századfordulós Óbudai Gázgyár épületeit is felújították, ezekbe az International Business School költözött be. Ám az ipari múlt nemcsak grandiózus épületeket jelent, hanem bizony komoly kihívásokat is rejteget – a revitalizáció részeként komoly erőfeszítéseket tettek, hogy a terület szennyezett talaját kicseréljék, ez a mai napig sem sikerült teljesen: a Greenpeace 2018 októberi mintái alapján súlyos mérgekkel és rákkeltőnek minősített anyagokkal szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába.

Fotó: Szerk. - We Love Budapest

Liszt helyett loft: a Gizella-malom

3/5

Címkék

A loft lakások tőlünk nyugatra legalább annyira pörögnek az ingatlanpiacon, mint náluk a „Bauhaus jellegű” épületek. De ne szaladjunk ennyire előre, a 21. századból térjünk vissza kicsit a 19. századba, amikor Budapest igazi gabona és malom nagyhatalom volt.

A budapesti malomipar a Monarchia időszakában, főleg a századfordulón hétmillió mázsa őrölt gabonát állított elő, ezzel a mennyiséggel Európában az első, világszinten pedig Minneapolis után a második volt a magyar főváros. A Soroksári útnál, a ferencvárosi Duna-part mentén sorakoznak az olyan óriások, mint a Gizella-, az Erzsébet- és a Concordia-malom. Az első világháborútól folyamatosan visszaeső iparágnak mára már csak az emléke maradt meg és ezek a sokáig kihasználatlanul álló, vagy lassan pusztuló épületek.

Bár az említett Gizella-malom szerencsés kivételként egészen az 1960-as évekig működött, végül ebből is raktár lett, és bár védettség alatt álló épületnek számított, 2000-ben elkezdték bontani, végül a külső váz meghagyásával egy új belsőt húztak fel, így alakítva ki a loft lakásokat is – ezért az épület kapott hideget, meleget is elkészültekor.

Fotó: Somay Márk

Telefonközpontból startup fellegvár: a Prezi központja

4/5

Címkék

Különleges példa a Nagymező és a Hajós utca között húzódó egykori Terézvárosi Távbeszélőközpont épülete, hiszen erre rápillantva ma már nem is asszociálnánk szigorú értelemben vett ipari épületre.

Pedig az 1900 és 1903 között, Balázs Ernő tervei alapján emelt épületben egykor komoly ipari részletek is voltak, itt kaptak helyet a működéshez szükséges akkumulátortelepek, generátorok és műhelyek is, és speciális kialakítása miatt a harmadik emeleti nagyterem újfajta használata is komoly fejtörést okozott.

Vajon mi kerülhetne a 650 négyzetméteres, háromemeletnyi belmagasságú terembe, ahol egykor több száz telefonos kisasszony ült a kézi kapcsolók mellett? A kérdés természetesen ma már csak költői, hiszen a 2009-ben felújított épületbe végül a Prezi alakította ki 2013-ban ma már legendássá vált irodáját – amikor még csak kapiskáltuk itthon, mi az az open office, vagy mit keres egy irodában a műfüves pihenő. A hatalmas terek éppen alkalmasnak bizonyultak a startup rendhagyó térhasználatához.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Ybl szivattyúházából közösségi kreatív helyszín

5/5

Címkék

Az ipari épületek újrahasznosításának többszörösen rendhagyó példája a Várkert Bazár szomszédságában álló, Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz kis épület. Ez eredetileg egy csinos köntösbe bújtatott szivattyúházat rejtett, itt álltak a Királyi Palota vízellátását biztosító szivattyúk és a hozzájuk szükséges gőzgépek, de a technikai fejlődéssel elég korán, 1905-ben elvesztette eredeti funkcióját.

Mivel központi helyen volt, és az ipari jelleg alig érződött, hamar magára talált, és azóta működött benne elegáns kávéház és kaszinó is. Persze a történet nem lenne teljes pár évtizedes elhanyagoltság és állagromlás nélkül, végül 2018-ban nyitott meg újra az épület, ezúttal egy luxusétterem kapott benne helyet, valamint kiállításokat és kulturális programokat is befogadó, közösségi kreatív házként működik.

Hasonló tartalmak