1/5
Gellérthegyi műteremház
A kék és a sárga különböző árnyalataiban pompázó, magyaros szecessziós gellérthegyi műteremház sokunk kedvence, ráadásul ez volt Budapest első olyan épülete, ami kifejezetten műteremháznak épült. Az építkezés 1902 augusztusában indult meg, és a 19 műtermes házat a kor legmodernebb kényelmével rendezték be. Az épületben minden műteremnek más az alaprajza, de mindegyik tágas és jól megvilágított. Amikor elkészült, a legdrágább műterem 880 korona volt, míg a legolcsóbb 510 korona, ezzel azt szerették volna elérni, hogy minden művész megtalálja a számára legmegfelelőbb és legmegfizethetőbb helyet. Az épületben alkotott egykor Rippl-Rónai József, Czóbel Béla, Kokas Ignác, Madarász Viktor és Vojnich Erzsébet is, ez volt a művészeti élet egyik legfontosabb helyszíne.
2/5
Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum
Ha már úgyis a Gellérthegyen vagyunk, érdemes kalandoznunk egy picit, hogy felfedezzük a fák mögött rejtőző csodás villákat, a Ménesi útra érve, az arborétum közelében pedig egy újabb műtermet találunk: Molnár-C. Pál egykori villáját. A tájképek, lovak, szürreális álmok és szentek megörökítőjeként ismert festő 1931-től egészen haláláig az épülethez épített műteremben dolgozott, a spájzban pedig a pompeji falfestmények megidézésével kísérletezett. A házat a művész leszármazottai ma múzeumként működtetik, így mi is bemehetünk, megnézhetjük a festő állványát, palettáját, és visszarepülhetünk egy másik világba, miközben beleveszünk Molnár-C. Pál álomszerű képeibe.
3/5
Százados úti művésztelep
Európa legrégebb óta működő művésztelepét találjuk a Józsefváros szélén, a Puskás Arénához közeli Százados úton, ami úgy megbújik a lombos fák és bokrok között, hogy még úgy is könnyen elsétálunk előtte, ha viszonylag sokat járunk a környéken. Noha az 1911-ben elkészült telepet elsősorban szobrászoknak hozták létre, akiknek már elege volt a dohos és sötét pincékben való alkotásból, de a 20. században számtalan festő, grafikus, belsőépítész és író is élt és alkotott a műteremlakásokban. A Százados úti művésztelepen alkotott Gábor Móric, Pór Bertalan, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Makrisz Agamemnon és Mikus Sándor is.
4/5
Gödöllői művésztelep
A gödöllői művésztelep nem egy mindentől elzárt, körbekerített művésztelep, ahogy azt elsőre gondolnánk, a 20. század elején szép sorban fedezték fel maguknak a művészek Gödöllőt. A telep egyfajta szellemi és alkotó közösség volt, a művészek a környező utcákban, egymáshoz közel építettek házat vagy béreltek lakást, szobát. A magyar szecesszió központi iskolájaként számontartott telepet 1901-ben alapította Körösfői-Kriesch Aladár, akihez később Nagy Sándor is csatlakozott, így ők váltak a művésztelep vezéregyéniségeivé.
5/5
Csontváry műterme a Hadik-házban
Nem tagadjuk, hogy vibráló kék csempéivel ott van a kedvenc épületeink sorában a Bartók Béla út 36–38., ismertebb nevén a Hadik-ház, ahol az egyik legnagyszerűbb festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is volt. Az 1911-ben épült, eklektikus, kicsit szecessziós, kicsit orientalista jegyeket felvonultató bérházat érdemes kívülről is szemügyre venni, ugyanis a bejárat felett szárnyas szfinxek őrködnek. A lakásokat leginkább jómódú polgároknak szánták, a padlástéren pedig nemcsak mosóhelyiségek kaptak helyet, de egy jól bevilágított műterem is. Noha Csontváry itt már nem festett aktívan, mégis fontos helyszín volt ez az életében és a művészetében: egyrészt itt dolgozott önéletírásán, másrészt Gerlóczy Gedeon a ház előtt botlott bele a művész kipakolt, egymásra hányt festményeibe, amikre a másnapi árverésen az összes pénzét elköltötte.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
