Újra itt az ősz és vele együtt az egyik kedvenc programunk, a Kulturális Örökség Napjai, ahol olyan épületekbe is bejuthatunk, ahová egy egyszerű hétköznapon nem biztos, hogy lenne lehetőségünk. Szeptember 17. és 18. között titkos kertek, szinte soha nem látogatható és különleges épületek nyitják ki kapuikat, úgyhogy az építészet szerelmesei neogótikus és romantikus kőcsipkékben, freskókban, szecessziós épületekben és számtalan Róth Miksa-ablakban gyönyörködhetnek a kora őszi hétvégén. Idén annyira szuper a felhozatal, hogy alig tudtuk 10-re szűkíteni a helyszíneket, de az épületbejárások mellett városi séták, könyvkötőworkshop és szabadulószoba is lesz.
Az 1984-ben, Franciaországból indult Kulturális Örökség Napjai programsorozat két évtizede a hazai kulturális élet egyik fontos eseménye, műemléki és kulturális helyszínek, szervezetek rengeteg felfedeznivalóval és különleges programmal készülnek, ráadásul idén a 150 éves intézményes magyar műemlékvédelem előtt tisztelegnek a szervezők. Erősen ajánljuk mindenkinek a szeptember 17–18-i hétvégét, mert amellett, hogy felfedezhetjük Budapest rejtett szegleteit, bepillanthatunk az alapesetben zárt ajtók mögé is. Olyan helyszínekre juthatunk be, mint a Martsa Műterem és Művészkert, a Színháztörténeti Múzeum, az Országos Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár vagy a Pesti Vigadó. Érdemes Budapesten kívül is nézelődni, mert számos Pest megyei és vidéki helyszínt is találni. A legtöbb program ingyenes, de létszámkorlátos vagy regisztrációhoz kötött.
1/11
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Krisztinavárosban áll a csodás klasszicista jellegű Áldásy-ház, ahol a Lánchíd építését is vezető Clark Ádám lakott élete végéig, és ahol ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet található. A múzeumot 1952 novemberében alapították, gyűjteménye – amit szinte a semmiből hoztak létre – bemutatja a magyar színjátszás múltját. Az érdeklődök az épülettörténet mellett a könyvtárral és a gyűjteményekkel is megismerkedhetnek.
Az épület csak vezetéssel látogatható, ami előzetes regisztrációhoz kötött. A bejárások mindkét nap 11 és 13 órakor indulnak, a vezetés időtartama kb. 90 perc. További infók itt.
2/11
Újpesti Városháza
Az 1900-ban épített historizáló és szecessziós motívumokkal is díszített városháza Újpest egyik jelképe, amit a kor sztárjainak számító Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezett. A bejárás során az épület közösségi részein kívül a házasságkötő terem és a díszterem is meglátogatható, de Újpest történetével és jelentős személyiségeivel is megismerkedhetnek a látogatók. Szerintünk a programot érdemes kiegészíteni az Újpesti templomok sétával is.
A vezetések vasárnap 10, 11, 14 és 15 órakor indulnak. További infók itt.
3/11
Kúria
Szerintünk az egyik legjobban várt program lesz a Kúria bejárása, ugyanis a Kulturális Örökség Napjai alkalmából megnyitja kapuit az egész évben szigorúan őrzött bírósági épület. A főkapun átlépve a monumentális, 3 méter magas és 12 tonnás Justitia szobra fogadja a látogatót, amit Stróbl Alajos mintája alapján egy márványtömbből faragott ki Triscornia Paolo di Ferdinando. A palota építését 1913-ban kezdték meg Fellner Sándor építész tervei alapján, és az I. világháború utolsó évében, 1918-ban költözhetett be az Igazságügyi Minisztérium. A Markó utcai épület jelenleg a Kúriának ad otthont.
A programon való részvétel előzetes, személyenkénti regisztrációhoz kötött. Az épületbe történő belépéshez személyi igazolvány vagy más személyazonosításra alkalmas dokumentum felmutatása szükséges, biztonsági okokból a belépők ruházatát és táskáját átvizsgálják. A látogatás ideje alatt az orrot és szájat eltakaró maszk használata kötelező.
A vezetett séták szeptember 17-én 10 és 18 óra között indulnak, a háznézést játékos kvíz zárja. További infók itt.
4/11
Nyugdíjbiztosítási Székház
Késő szecessziós és modern építészeti elemeket is találunk az Országos Társadalombiztosító Intézet székházán, aminek annak idején még egy tornya is volt – ezzel a maga korában Európa legmagasabb középülete volt. A maga 70 méterével komoly társadalmi és sajtóvitát generált. A messziről is jól látható, 18 emeletes épület terve már a hatóságot is meglepte, és csak azért engedték át a 25 méteres határon, mert a speciális kialakítású biztonsági ablakok terve meggyőzte őket. A Fiumei út és az Alföldi utca sarkán álló, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte épület egyik különlegessége a felülvilágítós, íves teremsora.
Az épület csak vezetéssel látogatható, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. További infók itt.
5/11
Conti utcai börtön
A volt Conti utcai – ma Tolnai Lajos utca – fogda 1899-ben nyitott meg, kezdetben hadbíróság és börtön is működött itt, ez volt Mindszenty József bíboros börtöne, ami teljesen eredeti állapotban maradt fent, és az emlékiratok segítségével a bíboros több cellája is azonosítható. A 41. szám alatti épület ma is a rendőrséghez tartozik, itt tartják a folyamatban lévő bűnügyek bűnjeleit.
A vezetett séták szeptember 18-án 9 és 16 óra között indulnak, a részvétel regisztrációhoz kötött. A különleges helyszínek mellett egy kamarakiállítást és egy szakrális művet is megnézhetnek az érdeklődők. További infók itt.
6/11
Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum, vagyis a Schiffer-villa
A magyar építészet egyik legfurább figurája kétségkívül Vágó József, aki nemcsak utópisztikus, akár sci-fibe is illő városterveket álmodott Budapestre, de van jó pár szecessziós stílusban is megépült háza. A Városliget közelében található késő szecessziós Schiffer-villában minden mindennel harmonizál, aminek belső tereit a magyar képzőművészet legkiválóbb alkotói készítették, van itt Kernstok Károly-ólomüvegablak és Zsolnay csempék. A Munkácsy Mihály utcai villában ma a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum működik.
Az épületet szeptember 17-én 16 és 21 óra között lehet látogatni. További infók itt.
7/11
Ferenc áramátalakító
A budapesti villamosok közlekedését az 1908-ban épült, ma már technikatörténeti emlék, a Népliget közelében található Ferenc áramátalakító biztosítja, ahol nemcsak a hatalmas csarnokot nézhetik meg az érdeklődők, de egy több mint 110 éves motordinamót és a százéves konverterberendezéseket is.
Az épületvezetések szeptember 17-én 9 és 14 óra között, 8-10 fős csoportokban indulnak. További infók itt.
8/11
Országház
Az ország legnagyobb épületét, a Steindl Imre tervezte Országházat mindenki ismeri, azt viszont kevesen tudják, hogy Budapest első számú turistalátványosságát már akkor számtalan negatív kritika érte, amikor még csak a tervasztalon hevertek a tervek. Ebbe belejátszhatott, hogy gróf Andrássy Gyula meglehetősen sokat lobbizott, hogy az 1882-ben kiírt tervpályázat 4 nyertes terve közül Steindl koncepciója valósuljon meg, hiszen szeme előtt az angol parlament Temze-parti épülete lebegett példaként. Csarnokaihoz a legfinomabb anyagokat használták fel, így az egész épület önmagában mestermű. Itt találhatók a magyar koronázási ékszerek: a magyar királyi jogar, az országalma és a Szent Korona.
Az épületet előzetes regisztrációhoz kötött vezetett séták keretében lehet látogatni. Olyan séták közül választhatunk, mint a Kupolatúra, a Könyvtárséta, az Alagsori séta, a Kibővített Országház-séta, míg a gyerekek játékos feladatokon keresztül fedezhetik fel az épületet.
Ingyenes nyitvatartás: szeptember 17-én és 18-án 9 és 18 óra között.
További infók és regisztráció itt.
9/11
Sándor-palota
A Sándor-palota hófehérre meszelt, dór oszlopos épülete eredetileg magánpalotának épült, leghíresebb lakója az Ördöglovas néven legendássá vált Sándor Móric volt, aki gyakran pipázgatott lóháton az erkélyen. A kiegyezés utáni években már reprezentatív célokra használták az épületet, Andrássy Gyula volt az első miniszterelnök, aki beköltözött a palotába, Teleki Pál pedig itt vetett véget az életének. Az épületet a bécsi Udvari Építészi Igazgatóság vezetője, Johann Aman tervezte, míg a belső terek díszítése és a kivitelezés irányítása Pollack Mihály nevéhez köthető.
A Sándor-palota csak a Kulturális Örökség Napjai keretében látogatható, nincs szükség előzetes regisztrációra. Szeptember 17-én 13 és 18 óra között, míg szeptember 18-án 10 és 18 óra között tart nyitva. További infók itt.
10/11
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Az első folyamatosan működő magyar egyetemi könyvtár 1784-ben került a Ferenciek terére, ám a Lotz Károly-freskókat is rejtő épület csak 1876-ban készült el. A vizsgaidőszak a sűrű könyvtárlátogatásról és a rengeteg olvasnivalóról híres, az ELTE-hallgatók bázisaként is ismert könyvtár olvasóterme pedig egyszerre képes tanulásra inspirálni és figyelmet elterelni. Legféltettebb kincsei között 183 kódexet, köztük 14 corvinát és mintegy 1150 ősnyomtatványt tartanak számon. Az eklektikus, kétemeletes, belső udvaros épületet Skalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervezte. A 200 négyzetméter alapterületű, hatalmas ablakok és kettős üvegtető közé zárt olvasóterem freskóin a tudományokat és a művészeteket szimbolizáló allegorikus nőalakok láthatók.
Az épületvezetések szeptember 17-én 11 és 17 óra között indulnak. További infók itt.
11/11
Prónay-kastély (Acsa)
Nem tudtuk kihagyni a listából a Pest megyei Acsa barokk kastélyát, mivel ez a romos 18. századi épület átlagos hétköznapokon egyáltalán nem látogatható. A négy saroktornyos kastély a bejárati kapu címere alapján 1735 és 1740 között épülhetett, valószínűleg az itáliai Giovanni Battista Carlone tervei szerint. A barokk kastélyokra jellemzően itt is minden lakószobát és közlekedőteret falképek díszítettek, az emeleti díszterem mennyezetét gazdag stukkódíszítés borítja.
Az épületvezetések mindkét nap 10 és 16 óra között indulnak, további infók itt.
