Az árvíznek köszönheti létét
A IX. kerületi Ferenc tér viszonylag fiatal tér, először egy 1839-es térképen szerepelt, nem véletlenül: a fél várost leromboló, egy évvel korábbi, pusztító árvíznek köszönhetően jött létre. Korábban a tér helyén szántóföldek voltak, majd szépen lassan beépült a környék, és talán még mindig házak állnának itt, ha nem érkezik meg a városba a Duna vize 1838-ban. Az itt álló épületeket gyakorlatilag az alapokig rombolta, így az árvíz visszahúzódása után a romokat eltakarították, a területen pedig egy teret alakítottak ki, aminek a névadója ugyanaz az I. Ferenc volt (1792 és 1835 között uralkodott, és volt többek között magyar király is), aki magának a kerületnek – a nevét ekkor még cz-vel írták: Ferencz tér.
A Ferenc tér Középső-Ferencvárosban található, és négy utca határolja: a Berzenczey utca, a Bokréta utca, a Tompa utca és a Balázs Béla utca. Az 1800-as évek közepére már nagyjából körbeépült a tér földszintes házakkal, de istálló meg kovácsműhely is befért ekkor még közéjük. Az ipari fejlődésnek köszönhetően azonban villámgyorsan megváltozott a helyzet: malmok és ipari üzemek lepték el a környéket, ami a lakosság felduzzadását hozta magával, a kerületbe költöző munkásoknak pedig fedél kellett a fejük fölé. Így a Ferenc téren is a földszintes házakat többemeletes bérkaszárnyák váltották fel.
Bár a Ferenc térnek nagy szerencséje volt a világháborúkkal és a forradalmakkal (1919, 1956) is, gyakorlatilag sértetlenül úszta meg mindet, a szocializmus évtizedeivel már nehezen bírt: a tér a 60-as évektől kezdődően kezdett lecsúszni, amortizálódni. Nemcsak megcsúnyult a Ferenc tér, de egyre veszélyesebb hellyé is változott. Bár a 70-es években tervezték a megújítását, de inkább csak ráncfelvarrás történt, meg nyitottak egy óvodát. Az első komolyabb rehabilitációra a rendszerváltás környékén került sor. Ekkor több házat teljesen elbontottak, helyükre újak kerültek, a megmaradtakat pedig felújították. A folyamat a 90-es évek második feléig elhúzódott, majd a 2010-es évek közepén újabb felújításkövetkezett, de ez már elsősorban a játszóteres-parkos részt érintette. Napjainkban a Ferenc tér amolyan találkozási pontja a régi meg az új Ferencvárosnak, legalábbis ami a teret körbeölelő épületeket illeti.
A tér hírességei
Bár ma már nem itt áll, de itt nyitott meg, méghozzá Budapest születésének évében, 1873-ban Landau Imre gyógyszerész Szent Ferenc patikája, ami a mai napig működik. Előbb a Ferenc utcába költözött, majd 1888-ban az Üllői út 56. alá, onnan pedig 1923-ban a jelenlegi helyére, az Üllői út 65. alá. Érdekessége, hogy a berendezés egy része (pl. állványzat, galéria, asztalok) muzeális értéket képviselnek, 1920 körül készültek el.
Egyik legnagyobb költőnk, József Attila viszonylag rövid élete során több helyen is élt Budapesten, a legtöbb időt, összesen 4 évet, még gyerekként, 1916–20 között a Ferenc téren töltötte. Bár ezt megelőzően is éltek már itt pár hónapot, sőt amíg a költő édesanyja élt, a környéken több helyen is laktak. De első körben 1910-ben költöztek az 5. számú házba, ahol pár hónapot egy vajákos asszonynál éltek, aki befogadta a családfő nélkül maradt családot, anyát és gyermekeit. Amikor hat évvel később visszaköltöztek ide, akkor már a 11. számú ház egyik 3. emeleti lakását bérelték ki.
A téren működött a főváros legkisebb, alig több mint 100 főt befogadni képes mozija (Ferenc Mozgó, majd Gulliver Mozgó), a József család tagjai itt dolgoztak (és más környékbeli, korabeli moziban is): az anya takarított, Jolán volt a jegyszedő, Etelka a cukorkaárus, a kis Attila pedig segített nekik, miközben rajongva nézte egymás után a némafilmeket. De Attilának más munkája is akadt: volt egy tyúkjuk, amit időnként meg kellett sétáltatni és legeltetni, ez pedig a kisfiú feladata volt. A család akkor költözött el a térről, amikor 1920-ban a József testvérek édesanyja meghalt.
Bár annyira nem híres költő, mint József Attila, de születésétől haláláig (1955 és 2012 között) a tér 1. számú házában élt N. Horváth Péter. A Ferenc tér jellegzetes figurája volt, aki az egész életét tolószékhez kötve élte le. Mivel a mozgató idegpályái sérültek születésekor, írni is nehezen tudott, így verseit eleinte másoknak diktálta le, majd megtanult a bal lába nagylábujjával gépelni, és onnantól kezdve így írt.
A komolyzene iránt érdeklődők számára sokat mondhat Bor Dezső karmester neve, aki a Ferenc tér 4. alatt lakott a feleségével, Bertók Fanni opera-énekesnővel, valamint gyermekükkel 1932 és 1974 között. A feleség abból a Bertók családból származott, ami a tér szempontjából is jelentőséggel bír. Fanni édesapjának népszerű, jól menő kovácsműhelye volt a téren, sőt az említett mozit is a családja üzemeltette, mint ahogy a szecessziós jegyekkel bíró 4. szám alatti háznak is ők voltak az építtetői és tulajdonosai.
Részben a szomszédos Bokréta utca 15. szám alatti, egyébként a Ferenc térre néző házban forgatta Oscar-díjas rendezőnk, Szabó István az 1990-es évek végén A napfény íze című filmjét (olyan nagynevű, nemzetközileg ismert színészekkel többek között, mint Ralph Fiennes, Rachel Weisz vagy William Hurt). Bár az épület valódi történetének a filmbeli történésekhez nem sok köze van, mégis ez a ház volt a filmben az otthona a Sors (Sonnenschein) családnak. A forgatás idején a homlokzatra került feliratot ott is hagyták a rendező iránti tiszteletből, az épületen pedig rajta maradt a Sonnenschein-ház név.
Még egy híressége van a térnek, bár ez már nem személy, hanem egy építmény. A századfordulón lepték el a várost a jellegzetes, villamoskülsővel bíró, zöld színű illemhelyek (zöld villamos volt a becenevük), amelyekből alig egy-kettő lelhető fel már csak a városban. Ám az egyik pont itt, a Ferenc téren található.
