Mátyásföld többet akar
Bár a polgárság egyre gazdagabbá váló felső rétege nem rendelkezett minden főúri-nemesi kiváltsággal, keggyel és lehetőséggel, de annyi pénze már bőven volt, hogy ugyanazt a luxust megteremtse magának, mint ami másnak születési előjoga volt. Az iparosok, a kiadó- és gyártulajdonosok, jogászok és orvosok, politikusok és vezető tisztviselők vagyona olykor még nagyobb is volt, mint az arisztokráciáé, ami egyfelől kellő hatalmat biztosított a számukra, másfelől pedig azt, hogy legalább külsőségeikben leutánozhatták, sőt ugyanazt a pompát vagy még többet is felmutathattak, mint ami a titokban irigyelt főnemesség tagjainak volt.
Ez az elv – hogy akkor most mi is megmutatjuk, mennyit érünk – érvényesült akkor is, amikor a mátyásföldi nyaralótelep éledni kezdett, és a közösségi helyszíneken túl egymás után nőttek ki a földből a nagypolgárság villái. Az egész folyamatot két ember indította el: Beniczky Gábor cinkotai földbirtokos – akinek a felesége egy Batthyány grófnő volt – és Kunkel Imre, a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. alapítója. Ő ketten barátok voltak, és gyakran vadásztak együtt előbbi mátyásföldi birtokán, ami akkoriban erdőségből, mezőkből és szántóföldekből állt. Kunkelnek viszont annyira tetszett az egész birtok, de leginkább az erdő és az azt körbeölelő mezők, hogy támadt egy remek ötlete.
Kunkel azt találta ki, hogy létrehoz Mátyásföldön egy nyaralótelepet, kimondottan a fővárosiak számára hétvégi kikapcsolódás gyanánt, és a társadalom minden igényét és csoportját igyekezett kiszolgálni. Ehhez fel kellett vásárolnia a területet, de erre egymagának nem volt elég pénze. Ezért 1887-ben megalapította a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét, melynek segítségével összegyűlt az induláshoz szükséges pénzösszeg, így bele is vágtak a hatalmas építési-fejlesztési folyamatba, amit még az is támogatott meg gyorsított, hogy 1888-tól már ide is kijárt a HÉV. A nagyarányú munkálatok végeredménye a századfordulós Pest legszebb nyaralótelepe lett, de később, a két világháború között itt nyitott meg az első nemzetközi repülőterünk is.
Korabeli bulinegyed
Egyfelől felépültek a mátyásföldi telektulajdonosok bámulatos villái, amelyeket gyakran csodás parkok öveztek, ezek kivétel nélkül az arisztokraták tornyos kastélyait és szökőkutas-szobros, rózsabokros-fasoros kastélyparkjait utánozták, ám jó ízléssel kísérve. Legalábbis semmi kifogásunk nem lehet a villanegyed esztétikája és hangulata ellen, ha manapság sétálunk egyet a szecessziós-eklektikus villaépületek között. Másfelől egyre több olyan hely épült fel és épült ki Mátyásföldön, ahova a pesti tömeg eljárhatott pihenni, kikapcsolódni, mulatni.
Mátyásföld híres volt az itt megrendezett majálisokról és a juniálisokról, előbbi a tavaszt, utóbbi a nyarat ünnepli, köszönti. Ezek örömére hatalmas szabadtéri vigadalmakat, vásárokat,
amolyan korabeli fesztiválokat szerveztek
céllövöldével, mutatványosbódékkal, kocsmával és vendéglővel, sportolási lehetőséggel (pl. tenisz, teke), de épült itt elegáns artézi uszoda, szálloda, étterem és vízgyógyintézet is, létesültek parkok és sétányok, és a ma is ott magasodó platánokat is ekkoriban ültették el.
Az egyre népszerűbbé váló, épp ezért egyre inkább fejlődő és kiépülő Mátyásföld saját templomot is szeretett volna magának, amit a védőszentjüknek választott Szent Ilonáról terveztek elnevezni. Erre komoly pénzgyűjtést indítottak: különféle programokat szerveztek (pl. szüreti mulatság, hangverseny, bazár), a befolyt összeget pedig a templomépítésre fordították. Az egyik legabszurdabb esemény az volt, amikor
fiktív tárgyaknak rendeztek kiállítást és vásárt.
Itt olyasmiket lehetett vásárolni, mint Achilles sarka, Ádám almájának csutkája, Noé bárkájának egy darabja vagy az idő kereke.
Nagy család nagy elképzelésekkel
Ebbe a folyamatba kapcsolódott be a sváb gyökerű Paulheim család. A mátyásföldi telkeket még Paulheim Lóránt vásárolta meg, ez alapozta meg a családi jelenlétet a környéken. Idősebb Paulheimnek több gyereke született, ahogy ez egy módos sváb polgárcsaládtól akkoriban elvárható volt. Harmadik gyermeke és elsőszülött fia volt József, utána következett János, István, majd pedig Ferenc. Mindannyian építőmesterek lettek, és nemcsak Mátyásföldön hagyták rajta a kezük nyomát, hanem egész Budapesten. A mátyásföldi folyamatokban a legidősebb fiú, József járt az élen.
Paulheim József 1894-ben hallatott magáról először. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének május végi közgyűlésén részletes, még költségvetést is tartalmazó indítvánnyal fordult a többiek felé. Akkor már állt Mátyásföldön egy impozáns és népszerű favázas vendéglő, ami egyre kevésbé bírta el a tömeget, ezért Paulheim József egy nagyobb fejlesztést javasolt. A vendéglő mellé, mindkét oldalára építkezést tervezett: a Pest felé néző oldalon egy színpaddal ellátott tánctermet, a cinkotai oldalra pedig egy éttermet ruhatárral, söntéssel, kiadó szobákkal, istállóval, kocsiszínnel, nagy konyhával, borospincével.
A javasolt fejlesztés három évvel később, 1897-re készült el, akkor Paulheim József már a 40-es évei legvégén járt – 1848 márciusában született, a forradalom kirobbanása előtt 5 nappal –, és Mátyásföldön mindenki ismerte és tisztelte a nevét. A vendéglőfejlesztés során megépültek átadója kapcsán a helyi periodikában, a Mátyásföldi Hírlapban így írt róla a szintén helyben élő, a maga korában népszerű Verő György író, operettlibrettó-szerző, az említett lap szerkesztője:
Paulheim bácsinak szerelme Mátyásföld. Nézzétek, hogy dédelgeti, cziczomázza: mint a szerelmes ifjú a kedvesét. Előbb szép ruhát varrat neki – a kertésznél; majd ékszerekről gondoskodik, hogy társaságba járhasson az édes: előbb egy szép melltűvel ékesíti keblét a mátyás szoborban, ma meg éppen egy ragyogó diadémot tűzött a homlokára, önkezűleg fölépítvén a díszes csarnokot, ahol ma hosszú sorát a fényes és mégis jókedvű vigalmaknak kezdették meg, a kedves látogatóink a legközelebb elektrizálandó vicinális környékéről. De ez még semmi! Most jönnek a házi szükségletek: Iskola, fürdő, posta, telefon, stb.
Így is történt. A Paulheim család számos épület megépítésében benne volt Mátyásföld-szerte, mint szervező vagy tervező, vagy mint kivitelező, de volt, hogy mindhárom szerepet ők vitték el. De nemcsak ezeket és a már említett templomot építették ők – a tervező Paulheim veje, Weninger Ferenc volt –, hanem iskolát, fürdőt és más középületeket is, de neki köszönhető a Park Szálló tekintélyes átépítése-felújítása is. A Paulheimek magánépületeket is terveztek és építettek, legalább félszáz villa születése fűződik a nevükhöz. Ilyen például az Antoinette-villa, amit Paulheim Ferenc tervezett a feleségének, vagy a Diósy-villa, amit pedig Diósy Lajos gyógyszerész számára készített maga Paulheim József. Az is Paulheim Józsefnek köszönhető, hogy Róth Miksa épp Mátyásföldre készítette a legtöbb magántulajdonban lévő ólomüveg ablakot; nagyon közeli jóbarátok voltak, így még jó, hogy az építőmesternek ő jutott az eszébe.
De nemcsak Mátyásföldön találhatunk Paulheim-tervezésű és -kivitelezésű épületet Budapesten, hanem mindenfelé a városban, elsősorban a pesti oldalon: a XVI. kerület mellett az V., a VI., a VII., a IX. és a XIII. kerületekben állnak olyan épületek, amit valamelyik Paulheim tervezett és/vagy épített. Ezek szinte mindegyike korabeli emeletes lakóház, bérpalota, és alig van egy-kettő olyan közöttük, amit már lebontottak, a Paulheim-épületek jelentős része kitartóan és stabilan még mindig áll. Ugyanúgy, ahogy Mátyásföldön sem felejtették el, hanem megőrizték a jó ízlésű és dolgos Paulheim család nevét.
Források:
(Borítókép: Polyák Attila – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
