„Fabulon a bőre őre, ezt használja nyakra, főre!” Aligha akad olyan, aki ne hallotta volna ezt a mondatot valahol. A Fabulon ugyanis a magyar reklámtörténet emlékezetes márkáját képviselte. És a népszerű arckrém mögött az ország egyik legfontosabb gyógyszergyára állt.
A Richterben 1965-ben kezdődött meg a kozmetikumok fejlesztése. A vállalat olyan korszerű bőrápolási termékek létrehozását tűzte ki célul, amelyek a gyógyszergyártás során megszerzett sokrétű tudásra épülnek. Az új készítmények vitaminokat, később gyógynövényi összetevőket tartalmaztak, és a minőség mellett a megjelenésükre, valamint a reklámozásukra szintén kiemelt figyelmet fordítottak.
A Fabulon sikere ráadásul egy olyan időszakban született, amikor a reklám egészen másként működött, mint ma. Közösségi oldalak, influenszerek, személyre szabott hirdetések nélkül csak egy jól eltalált szlogen tudott beépülni a köztudatba. És a márka pontosan ezt bizonyította. A fejlesztést maga Varga Edit vezérigazgató támogatta, aki felismerte, hogyan hasznosítható a gyógyszeripari szakértelem a mindennapi testápolásban.
Egy gyár, amelynek a vasfüggöny sem jelentette a világ végét
A Richter történetében a második világháború után új korszak kezdődött. Az alapítót 1944-ben meggyilkolták, vállalatát 1948-ban államosították. A korábbi, nemzetközi kapcsolatokra és vállalkozói önállóságra épülő működést felváltotta a központi tervgazdálkodás. Az exportot állami külkereskedelmi rendszerbe szervezték, a kutatási tevékenységet felszámolták.
A Richter nem adta fel, és végül talán pont ezért nem veszítette el az innovációs képességét.
A kutatás-fejlesztés az ötvenes évektől újra megerősödött, a vállalat pedig fokozatosan Magyarország legnagyobb gyógyszergyárává nőtte ki magát. A magyar gyógyszerek számára a keleti blokk országai fontos piacot jelentettek, és a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés adott lehetőséget a nemzetközi jelenlét fenntartására. Eközben a vállalat fokozatosan alkalmazkodott a tervgazdaság előírásaihoz és a korlátozott nyugati kapcsolatokhoz.
Ebben az időszakban felértékelődött a kiváló szakemberek szerepe. Kiemelt munkát végzett Pillich Lajos vegyészmérnök, aki pályafutását Richter Gedeon alkalmazottjaként kezdte, és aki 1942-től évtizedeken át műszaki igazgatóként dolgozott. Munkássága az alapító korszakát az államosítás utáni időszakkal, később pedig a rendszerváltás utáni vállalati működéssel kötötte össze. A korábban már említett Varga Edit ugyancsak meghatározó alakként vonult be a vállalat történetébe, aki vezetőként a fejlesztések és az új termékterületek kialakítását támogatta.
A tudományos teljesítmény egyik látványos példáját talán a B12-vitamin előállításának fejlesztése mutatja a legjobban. A Richter kutatói olyan fermentációs eljárást dolgoztak ki, amely lehetővé tette a vízben oldódó vitamin gazdaságos, ipari méretű gyártását, ami csökkentette a korábbi, rendkívüli költségeket.
Egy apró tabletta nyitott új fejezetet a nők életében
Egy másik fejlesztés a hatvanas években azonban messze túlmutatott a gyógyszeripar határain, ami joggal nevezhető orvostudományi és társadalomtörténeti mérföldkőnek. A hormonális fogamzásgátló tabletták megjelenése világszerte alakította át a családtervezés lehetőségeit, és új kérdéseket vetett fel a női önrendelkezésről. Magyarországon ebben a folyamatban a Richter jogelődjének, a Kőbányai Gyógyszerárugyárnak jutott úttörő szerep. Az itt fejlesztett Infecundin a keleti blokk első kombinált hormonális fogamzásgátlói közé tartozott, ami 1967-ben vált elérhetővé hazánkban.
Richter Gedeon már a vállalat korai időszakában foglalkozott hormonális hatású anyagokkal, a vállalat pedig az 1930-as évek végére a hormongyártás nemzetközileg is jelentős szereplőjévé vált. A szteroidkémiai kutatásokra építve később újabb fogamzásgátló készítmények jelentek meg, itt a fejlesztők egyre kisebb hormondózisokkal és korszerűbb összetétellel érték el a kívánt hatást.
Húsz év kutatás egyetlen hatóanyag mögött
A hetvenes években egy másik kutatási irány hozott újabb, kiemelt eredményt. A Richter szakemberei az agyi keringésre ható gyógyszermolekulát fejlesztettek. A kutatás alapját egy növényi eredetű vegyület, a vinkamin jelentette, amelynek módosításával új tulajdonságú molekulát hoztak létre. A munka már az ötvenes években elkezdődött, ahol a kutatók az agyi vérkeringési zavarok kezelésében alkalmazható hatóanyag kifejlesztését célozták meg.
A gyógyszer 1977-ben jelent meg.
A politikai és gazdasági rendszerváltás eközben alapvető változásokat hozott a Richter számára. A vállalatnak helyt kellett állnia a nemzetközi piacgazdaságban, ahol a versenyképességhez gyártási kapacitásra, folyamatos fejlesztésre és saját nemzetközi kapcsolatrendszerre volt szükség. A társaság átalakítása 1992-ben Bogsch Erik vezetésével kezdődött, a Richter részvényeit két évvel később elsőként vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A nemzetközi terjeszkedés ezután új lendületet kapott. Romániában, Lengyelországban és Oroszországban termelő leányvállalatok jöttek létre, miközben Nyugat-Európa és más kontinensek piacai egyre szignifikánsabb szerepet kaptak.
Közben a nőgyógyászati kutatások sem szorultak háttérbe. A korábbi fogamzásgátló-fejlesztésekből „kinövő” szakterület fokozatosan kibővült, a Richter szakemberei hamarosan a meddőség, az endometriózis, valamint más nőgyógyászati betegségek kezelésével kezdtek foglalkozni. A vállalat 2010-ben egy svájci, nőgyógyászati rendellenességekre és meddőségre szakosodott vállalat felvásárlásával, valamint egy német fogamzásgátló-portfólió megszerzésével erősítette tovább a területet.
Élő sejtek a folyamatban
A modern gyógyszeripar talán egyik legérdekesebb változása, hogy bizonyos gyógyszerek előállításában szerepet kapnak az élő sejtek. A biotechnológia segítségével olyan összetett fehérjemolekulák és biológiai gyógyszerek állíthatók elő, amelyek hagyományos kémiai eljárásokkal nehezen vagy egyáltalán nem gyárthatók. A Richter 2007-ben Németországban hangsúlyosabban belépett ebbe az iparágba, 2012-ben pedig Debrecenben nyitotta meg új biotechnológiai üzemét, és a beruházás
fontos lépést jelentett a biológiai gyógyszerek fejlesztésében és előállításában.
A biotechnológia új lehetőségeket nyitott többek között a csontritkulás, valamint egyes immunológiai és daganatos betegségek kezelésében. A Richter 2019-ben vezette piacra első saját fejlesztésű biohasonló terápiáját, amelyet a csontritkulás kezelésére szántak.
Köszönjük Sándor Mártának, a Richter Gedeon Nyrt. múzeumi koordinátorának a cikk írásában nyújtott segítségét.
(Borítókép: Richter Gedeon Múzeum és Látogatóközpont)
További források:
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
