Az István, a király rockoperában szereplő Szállj fel, szabad madár vagy a Felkelt a napunk című dalokat mindannyian ismerjük. Varga Miklós neve szinte egybeforrt István, Vikidál Gyuláé pedig Koppány szerepével. Írásunkban a 43 éve bemutatott István, a királyra emlékezünk.

Léteznek dolgok, amiket mi, magyarok nagyon a sajátunknak érzünk. Ilyen a Halászbástya, a Kodály-módszer vagy a balatoni lángos. A sort pedig folytathatnánk az István, a király címet viselő rockoperával. A művet 1983-ban mutatták be, a korabeli kritika fanyalogva fogadta, miközben a közönség elkapkodta az előadások jegyeit. A Szörényi Levente és Bródy János által írt mű bemutatójáról és annak fogadtatásáról számolunk be.

A szocializmusban szokatlan volt István királyra emlékezni augusztus 20-án

A 60-as, 70-es évektől a nagyvilágban zajos sikereket arattak az olyan, máig népszerű musicalek, mint a West Side Story, a Jézus Krisztus szupersztár vagy a Hair. (A bemutató után megjelent kritikák is velük vetették össze az Istvánt.) Az Illés-együttes tagjai és Boldizsár Miklós író már a 70-es évek elején elhatározták, hogy „rockoperát” írnak történelmi témában. Tíz év után készült el az István, a király, a Koncz Zsuzsa férjeként is ismert alkotó Ezredforduló címet viselő drámája alapján.

Az ősbemutatót 1983-ban tartották, az augusztus 20-i ünnepségsorozat egyik kezdő rendezvényeként. Ez egyfajta tabutörésnek számított, hiszen a II. világháború után a nyár végi ünnepet átpozicionáltak. A szentté avatott királyra való emlékezés helyett az „új kenyér” és az 1949. augusztus 20-án elfogadott új alkotmány került a fókuszba.

Azóta Királydomb a szánkódomb

Az ősbemutatót Koltay Gábor rendezte, a zenei rendező Szörényi Levente testvére, Szabolcs volt. A koreográfus pedig a táncházmozgalom egyik emblematikus alakja, Novák Ferenc „Tata”. (A később híressé vált fia, Novák Péter 13 évesen részt vett a produkcióban.) Az előadást ötletes reklámkampány előzte meg. Hónapokkal előtte furcsa, nehezen megfejthető betűket ábrázoló plakátok jelentek meg a budapesti utcákon, ami felkeltette az érdeklődést. Az István király monogramja (négyszögletes grafikai elem S és R betűvel – Stephanus Rex) a pannonhalmi apátság kiváltságleveléről származik, de a rockopera miatt lett közismert. A plakátok mellett a lemezen kiadott hanganyag borítóján is ugyanez az ábra szerepel.

Helyszínnek először az óbudai amfiteátrumot szerették volna a szervezők, de mivel szűknek bizonyult a hely, végül a városligeti szánkódomb mellett döntöttek. (Közismert, hogy a kis magaslat ezután kapta a Királydomb nevet.) A keresztet formázó díszlet egyik oldalán Koppány stilizált gerendavára, a másik oldalán pedig az esztergomi bazilika rózsaablaka volt látható, egyértelművé téve, hogy itt választani kell. Az eredeti előadást öt kameraállásból rögzítették, az így felvett anyagból készült egy koncertfilm. A 150 forintos jegyek a korszakban meglehetősen drágának számítottak, de így is hamar elfogytak. Eredetileg hat előadást terveztek, végül magát a főpróbát is előadásnak minősítették. Az eredeti előadásokat körülbelül 120 ezer ember nézte végig.

Hatásvadász nemzetieskedés?

A korabeli kritika nem bánt kesztyűs kézzel az előadással. A Filmvilág azt kritizálta, hogy

a zene egysége nincs meg, eklektikus,„szánalmas könnyűzenei népfront benyomását kelti”.

Azt elismerték, hogy a „könnyűzene növekvő profizmusa”, a különféle megjelenési formák – szabadtéri előadás, lemez, kazetta – sikert hoztak. De a „nemzetieskedő révület” nem igazán nyerte el a kritikusok tetszését. A „vonalas” újságírók kifogásai javarészt e köré a gondolat köré szerveződtek: az István, a király a „szelepelt nacionalizmussal”, a „hatásvadász nemzetieskedéssel” operál. Az előadásból készült koncertfilm szintén sok kritikát kapott, ezek egy jó része szakmai alapon történt. Azt kifogásolták, hogy nincs benne semmi filmszerű. Sokkal inkább egy lefilmezett koncert, mintsem koncertfilm. Az 1984-re elkészült mozgókép mégis fontos mérföldkő, hiszen sokak számára hozta közelebb a legendás előadást.

Hiába fintorgott a kritika, a közönség imádta az Istvánt, ami már az eladott jegyek számából látszott. Mint sok más siker, ez is annak volt köszönhető, hogy erősen hatni tudott az érzelmekre. Már utaltunk rá, hogy maga az előadás témája is megtörte az augusztus 20. szocialista ünneplésének hagyományait. Ami a sajtó egy részének a szemében nemzeti giccs volt, azt a közönség a hazaszeretet kinyilvánításának élte meg. Az első nézői reakciók leginkább a meghatottságról szóltak.

Hát szerintem arról szól a darab, hogy magyarok vagyunk

– fogalmazta meg a közönség egyik tagja sokak véleményét. „Sírok. Meg vagyok hatva.” Egy másik ezt mondta:

Nagyon megható volt a vége. És olyan hatása volt, hogy nem is lehet elmondani. A magyarság, hogy mi magyarok vagyunk, és hogy itt élünk, hogy élhetünk, és hogy csodálatos magyarnak lenni.

Az előadások spontán himnuszénekléssel záródtak (ez később is hagyománnyá vált), de ezt a hivatalos koncertfilm természetesen nem mutatta.

János, a kádár

Értelmezhető-e rendszerellenes lázadásnak az István, a király? Koltay Gábor személyéből kiindulva aligha. A művész a KISZ Központi Bizottságának tagja volt, a legfelsőbb körökkel ápolt kitűnő kapcsolatot, a koncertfilm is a KISZ támogatásával készült. Ő maga is így nyilatkozott később:

A közelgő rendszerváltozás előszele lett volna az István, a király? Talán túlzás ezt állítani. Mi nem hajtottuk végre ott és akkor a rendszerváltozást, nem is gondoltunk ilyesmire, talán csak – öntudatlanul is példánkkal jeleztük a lehetőséget, amikor arcunkat és az estéről estére összegyűlő tízezrekét megsimogatta a szabadság fuvallata.

Közelebbről megvizsgálva, elemezve a művet, erős áthallásokat fedezhettünk fel a 20. századi magyar történelemből.

MÁR akkor voltak, akik a művet „János, a kádár” néven emlegették,

és arra mutattak rá, hogy István motivációit ismertetve tulajdonképpen felmentik Kádárt az ’56-ban elkövetett bűnei alól. Nem volt nehéz Nagy Imrét belelátni Koppányba. Az előadásban szereplő vezér szereti a hazáját és a szabadságot, a végletekig harcolna érte, de szűklátókörűen nem veszi észre a történelmi szükségszerűséget. Vele szemben István átlátja az ország nehéz helyzetét, és hosszú tépelődés után „idegeneket hív magyarok ellen segítségül”. Döntése, még ha véráldozatokkal jár is, a haza javát szolgálja hosszú távon. Ráadásul István ki sem akarja végeztetni Koppányt, szinte kényszerítik csak rá, egyes értelmezések szerint így akarták Nagy Imre kivégzésének a bűnét lemosni az akkori főtitkárról. Ez is egy változat a mű értelmezéseiben, viszont tény, hogy Erdős Péter, a hazai könnyűzene akkori irányítójának kifejezetten tetszett a Szörényiék által felrajzolt István-kép.

Koppány történelmi értelemben unalmas, mert szavai, dala, magatartása visszafelé húz. István, a király láttán nem kell sírni. Akkor kellene, ha nem értenénk meg István hitét és üzenetét

– fejtette ki meglátásait.

Csíksomlyón félmillió ember látta

Az István, a király sikere azóta is töretlen, újabb generációk fedezik fel maguknak a fülbemászó dallamokat. Az előadás dalaiból készült hangfelvétel gyémántlemez lett, 2019-ig hárommillió példányt adtak el belőle. A jubileumi, 20. előadást 2003-ban félmillió néző előtt tartották Csíksomlyón. Istvánt még mindig Varga Miklós, Koppányt pedig Vikidál Gyula formálta meg, a táltos szerepét ellenben a királydombi előadásban még a tánckar részeként fellépő Novák Péter énekelte. A 25. évfordulós előadás szerepeit a Társulat címet viselő televíziós műsorban lehetett elnyerni. A rendező, Szikora János új arcokat keresett, Istvánt Feke Pálban, Koppányt pedig Vadkerti Imrében találta meg.

Források:

(Borítókép: Batha László – Arcanum Digitális Tudománytár)

Asztalnál a város – We Love Kuponhét Augusztus 20. és szeptember 6. között!

Első kuponhetünk keretében kuponoldalunk bemutatásával különleges kedvezményekben és ajánlatokban részesülhettek, ezzel szeretnénk meghálálni, hogy olvastok minket. A résztvevő helyek között találtok jól ismert budapesti klasszikusokat, de izgalmas újhullámos éttermeket, pékségeket, bisztrókat, pizzériákat és bárokat is.

Részleteket ezen a linket találtok, felfedezésre fel!

hirdetés

Címkék