A Várnegyedben zajló fejlesztések, vagyis a budai Vár történeti rekonstrukciója az elmúlt évek egyik legnagyobb vitát generáló „felújítási” projektje, hiszen egy régvolt korszak építményei kerülnek vissza a 21. századba. Ugyanakkor ez a fejlesztés nemcsak a visszaépítésekről szól, hanem a várkertek, a zöldfelületek és a közösségi terek megújításáról is. A Nemzeti Hauszmann Program keretében az elmúlt időszakban már befejeződött a Szent István-terem rekonstrukciója, visszaépült a Lovarda, a Főőrség és az egykori Vöröskereszt-székház épülete is, valamint jelenleg is zajlik a József főhercegi palota, valamint a Honvéd Főparancsnokság és a Budavári Palota megújítása.
A Karmelita épületegyüttese 2018 óta szolgált miniszterelnöki rezidenciaként. Ebben az időszakban az előtte lévő sétány és a kolostor is hosszú évekig kordonokkal volt elzárva a nagyközönség elől, azonban 2026. május 16. óta vezetéssel látogathatóvá vált az épület. Ennek köszönhetően jutottunk be mi is, hogy megnézzük az egykori kolostort.
III. András sírja és a pasa fürdője
Nehéz ma úgy tekinteni a Karmelita épületére, hogy annak pusztán történeti, építészeti értékeit figyeljük meg, és nehéz elvonatkoztatni attól is, hogy alapvetően az épületegyüttes eredetileg nem világi méltóságoknak, hanem szerzeteseknek épült. A középkorban még a ferencesek Szent János-temploma és kolostora állt ezen a területen, ez a város alapításával közel egy időben épült, azonban a török uralom alatt elpusztult. Ide temetkeztek a város tehetősebb polgárai, sőt
az utolsó Árpád-házi király, III. András is ezt választotta sírja helyszínÉÜL – sírja a feltárások során nem került felszínre.
Az oszmán uralom idején az elfoglalt területeken sorra épültek a török kultúrához tartozó épületek, de a már meglévő házakat is a saját stílusuk szerint alakították át. Ezt a hullámot a budai Várnegyed sem kerülte el, itt az egykori ferences templom helyén a budai pasa alakította ki a saját palotáját (ez nagyjából a mai udvar magasságában volt). Az oszmán mintára készült épületen belül több kisebb-nagyobb házat találtunk volna, amelyek lekövezett belső udvarokat vettek körbe. Érdekesség, hogy a pasa fürdőjének romjait 1955-ben tárták fel, a mai kolostor északi szárnyának folyosója alatt.
Ez az egyetlen, jó állapotban fennmaradt török kori magánfürdő (természetesen használaton kívül van).
A kolostor melletti Szent János-templomot ebben az időben dzsámivá alakították, ám mivel a karmeliták későbbi templomának építésekor elbontották, nem maradt fenn róla sok minden.
Megjelentek a karmeliták, templomot emeltek
A karmeliták a 14. században jelentek meg Budán, ám mielőtt megkapták volna a Vár-beli egykori pasapalota telkét, a Vízivárosban telepedtek meg, míg Buda visszafoglalása után az Úri utcában kaptak egy telket. Ez nem felelt meg az igényeiknek, úgyhogy hamar eladták a klarissza nővéreknek. Végül az Udvari Kamarától kaptak engedélyt az egykori pasapalota területének megszerzéséhez, ahol 1725 márciusában tették le a karmeliták templomának alapkövét.
Kik azok a karmeliták? A katolikus szerzetesrendet a 12. század végén alapították a Szentföldön, a Kármel hegyen élő keresztes lovag, Kalábriai Bertold vezetésével. Alapításuk a hegy remetéihez vezethető vissza, akik az ókori Izrael prófétáinak örökségét folytatták. A rend a szaracénok támadásai elől előbb Ciprusra, később Európába menekült – többek között Magyarország területére is. A szerzetesek eredetileg szigorú szabályokat vittek, külön cellákban éltek és csak a napi misére, a heti káptalanra gyűltek össze. Ezek az előírások az évek során finomodtak.
A templomot és a kolostort a Budavár 1686-os ostroma folyamán elbontott dzsámi és pasapalota romjait felhasználva építették, 1763-ban szentelték fel. Az egykori templomtérben ma egy puritán rendezvénytermet találunk, itt tartják a Karmelita koncerteket, a szerzetesek idején csodás belső tér fogadta a híveket. Szószék, boltozatokat díszítő festmények és a karmelita szenteket ábrázoló falfestmények ékítették a templomot. A Szent Józsefet ábrázoló egykori főoltár, a márványoszlopokkal és az aranyszobrokkal együtt, a rend feloszlatása óta némileg átalakítva a sárospataki plébániatemplomban áll.
Buda legrégebbi színházépülete
II. József 1784-ben feloszlatta a rendet, a megüresedett épületegyüttest Kempelen Farkas tervei szerint átalakították, így lett a rendházból kaszinó, a templomból színház. Az átalakításról II. József az alábbiakat írta:
...a templomot, valamint a földszinten lévő összes szobát, a konyhát és a refektóriumot a budai nagyközönség számára különösen télen olyannyira szükséges gyülésező és felüdülést nyújtó hellyé alakíttatom át, templomszerű alakját mind kívülről, mind belülről meg kell szüntetni, és színházzá alakítani. A földszinten feleslegessé vált szobákból és kiváltképp a refektóriumból kaszinót kell teremteni és erre a célra használni.
Az átalakítás során a kolostor földszintjén alakították ki a kaszinót, ahol a szórakozni, kikapcsolódni és társasági életet élni vágyó urakat nemcsak szalonok várták, hanem tekepályák is. A kolostor többi részén próbatermeket és egy tánctermet alakítottak ki, befalazták a refektórium nyílásait, ahogy a templom ablakait is, valamint ide került a színpad is.
A Várszínház 1787. október 15-én nyitotta meg a kapuit, s bár a konkrét nyitó előadásról bizonytalanok a források, azt tudjuk, hogy a nyitás éveiben 17 díszlet készült a színházban (többségét Kempelen Farkas tervezte), illetve német színtársulat játszott benne. Magyar nyelven pár évvel később, 1790. október 25-én hallhatott először előadást a közönség, ekkortól kezdve felváltva játszott a színház falai között magyar és német színtársulat.
Olyan nagy színészeink léptek fel a színpadán, mint Déryné Széppataki Róza, Laborfalvi Róza, Blaha Lujza vagy Egressy Gábor, de az 1800. május 7-i hangverseny is örökre beírta magát a történelembe, EKKOR Beethoven lépett fel.
A háború utáni évek és a jelen
A II. világháború idején a komplexum megsemmisült, majd 1947-ben újjáépítették (KÖZTI), a 70-es években pedig a színházat is átépítették. Az egykori kolostorban a Színháztörténeti Intézet, a Nemzeti Örökség Intézete, a Várgondnokság és a Kormánybiztosi Iroda működött, míg a templomot 2001-ig a Várszínház, később a Nemzeti Táncszínház használta.
Az épületegyüttes felújítása során nemcsak helyreállítás történt, de valamennyire át is alakították (de csak olyan átalakítást végeztek, ami az eredeti struktúrát nem érintette), hogy terei az állami reprezentáció színtereként is működjenek. Helyreállították a 18. századi állapotokat, így a kolostornál a lépcsőházak, a bejáratok és a folyosók ezt a korszakot tükrözik. A szerzetesek egykori celláit viszont egybenyitották, végigfuttatva rajta a szemünket a barokk palotákból jól ismert térsor jut eszünkbe, ám a pompa helyett itt inkább a praktikum és az átláthatóság dominál.
A templomot meghagyták rendezvénytérként, ennek megfelelően elegáns, puritán megjelenést kapott, valamikori szakrális funkciójára a felmenő falak, a boltívek, a karzat és az orgona emlékezteti az arra járót. Egykori szentélye helyén alakították ki a könyvtárszobát, melyet antikizáló bútorokkal, iparművészeti alkotások másolataival rendeztek be, köztük a 127 centiméter átmérőjű Perczel-glóbusz másolatával (az eredeti földgömböt 2019-ben 3 példányban újraalkották, a másik kettőt az ELTE Egyetemi Könyvtárban és az OSZK-ban találjuk).
A Karmelita épületegyüttese hosszú idő után most látogathatóvá vált, ezen az oldalon lehet időpontot foglalni egy nagyjából 40 perces túrára, ahol megcsodálhatjuk az egykori kolostor és templom tereit, és számtalan érdekességet tudhatunk meg az épület évszázados történetéből. Többek között azt is, hogy az egykori refektórium falán még megvan az eredeti barokk falfestmény, vagy hogy Benczúr Gyula A diadalmas Mátyás című alkotása eredetileg a Budavári Palota Hunyadi-termébe készült.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
