A Palatinus strand fogadóépülete a legszebb modernista középületeink közé tartozik. Makulátlan fehér megjelenés, oszlopos előcsarnok, szellős terek és az öltözőkhöz vezető csigalépcsők jellemzik, amelyek a két világháború közötti, a funkciót és az embert éltető modernizmus jellemzői. Bár a strand történetéhez szervesen kapcsolódik az id. Janáky István tervezte épület, ezt „csak” 1937-ben adták át, a „Pala” története jóval régebbről indul.
A kosaras fürdő és Európa legnagyobb medencéje
A strand 1919. június 15-én nyitotta meg a kapuit a fürdőzni vágyó fővárosiak előtt, ám egy évre rá már be is zárt, mivel fel kellett újítani. Ám ahhoz, hogy ezen a margitszigeti területen strand lehessen, jelentős szerepe volt Zsigmondy Vilmos 19. századi kútfúrásainak, hiszen az eredetileg három medencével rendelkező
Palatinus vízellátását a sziget termálkútjai biztosították.
Budapest első szabadtéri strandjának (még a fogadóépület nélküli) terveit Arvé Károly és Nagy Márton készítette, 5000 négyzetméternyi, egybefüggő vízfelületével Európa legnagyobb szabadtéri strandja volt egészen a II. világháborúig. Ez a „kék vízű, 145 méter hosszú” medence ma már nincs meg, legalábbis az eredeti formájában, a fürdő vezetése ezt három, különálló egységre osztotta, aminek gyakorlati okai voltak: jóval egyszerűbb karbantartani a kisebb részeket.
Ha strandolás közben picit jobban figyelünk, akkor látjuk, hogy az eredeti kialakításról a lábmosó hossza árulkodik. Érdekesség, hogy a Palatinushoz egy úgynevezett dunai kosaras uszoda is tartozott, itt a folyóban hűsölhettek a látogatók. A 20. század első felében (egészen a II. világháborúig) a Duna fővárosi szakaszán több helyen is volt ilyen – a Dunafürdőkről itt írtunk hosszabban.
Nem mindenki örült a modern épületnek
A strand népszerűségét mutatja, hogy már 1937-ben bővíteni kellett, ekkor készült el az id. Janáky István és Szőke Károly tervezte modernista, teraszos, csigalépcsős öltözőtömb, illetve a hullámmedence is. Bár ma a két világháború között épült középületeink egyik legszebb alkotásaként tartjuk számon, amikor felmerült a Palatinus bővítése, nem mindenki örült az építkezésnek.
Ma rekreációs helyként, pihenőparkként gondolunk a Margitszigetre, de nem volt ez másként az 1930-as években sem, „a főváros értékes drágakövének” tartották, az emberek nem szerettek volna több épületet látni a területen, így hát heves vitát váltott ki a közvéleményben az új koncepció. Bierbauer Virgil így írt róla a Tér és Forma hasábjain:
A legnagyobb vihar azonban az új Palatinus-strandfürdő megépítése körül tombolt! Ismételten kifejtették a romantika barátai, hogy ez a hatalmas betonépítmény fölösleges volt, az 1923-ban épített régi Palatinus-strandfürdő a maga romantikus bájával igazán megfelelt minden szükségletnek s ezért fölösleges, sőt a sziget parkjellege szempontjából káros volt a nagyra méretezett új betonépület felépítése. Az e felfogást vallók először bizonyára nem tudták azt, hogy a számukra annyira kedves faépület szerkezetei már nem nyújtották azt a biztonságot, amely egy ilyen legnagyobb tömegforgalmat szolgáló épületnél nélkülözhetetlen. Bizonyára nem tudták azt sem, hogy befogadóképessége messze elmaradt már az évek sora óta növekvő szükséglettől s épp ezért váltak szükségessé azok az ormótlan, minden jóízlésű ember szemét felháborító barakkok, amelyek ellen a Tér és Forma tiltakozott. Egyenesen azt kell hinnünk, hogy e vélemény képviselői soha a strandfürdőbe be nem léptek, nem látták e kontármunkákat, nem élvezték e csarnokoknak a fürdés hűtő hatásait lerontó voltát, s még kevésbé bírtak tudomással azokról a már közszemérmet sértő állapotokról, amelyek a hodályok révén keletkeztek! Mindez elkerülhetetlenné tette az új építkezést, ellenkező esetben olyan botrány következhetett volna be, amely kikényszerítette volna az építkezést.
Képzőművészeti alkotások
A heves viták ellenére felépült az új épület, az építészek pedig arra is figyeltek, hogy a kor menő képzőművészeinek munkái is megjelenjenek a helyszínen. Így került a bejárathoz Csorba Géza Napozó című szobra, illetve a pénztárcsarnok falát díszítő Dál-kisasszonyok násza című falkép. Az Ady Endre versét megidéző alkotást Pekáry István készítette, a II. világháború során elpusztult, a 2017-es rekonstrukció során állították vissza. A csarnok előtti szoborral picit más a helyzet, bár a háborúban ez is megsemmisült, azonban a helye nem maradt üresen, 1948-ban egy irredenta emlékművet, egy bronzból készült női aktot állítottak a helyére – végül a 60-as években újrafaragták Csorba alkotását.
Kétségtelen, hogy a Palatinus egyik legizgalmasabb alkotása a hullámmedencét díszítő furcsa vízilények kompozíciója. A Róth Miksa-mozaikokon szocializálódott énünknek meglepő lehet egy ennyire másfajta mű, viszont keresve sem találhatnánk jobban ideillőt. Ezt a Miró festményeit idéző szürrealista mozaikot Bálint Endre festőművész készítette 1967-ben, amikor a medencét átalakították.
Szörfösök a Palatinuson
Ottjártunkkor megtudtuk, hogy a közönség nagy kedvence a Margaréta medence, a fürdő vezetése ezt nyitja meg szinte elsőként a szezonban (áprilisban), ebben szeretnek a leginkább hűsölni a vendégek, és ez a felülről virágot formázó medence az, amit a legtöbben fotóznak a Palatinuson. Persze a hullámmedence is nagy kedvenc, ez volt a városban a harmadik (a Csillaghegyi strandon készült az első 1927-ben), ráadásul idén felújították a csaknem százéves hullámgépet.
Ebből a hagyományos, MÉG dugattyús rendszerű szerkezetből már csak néhány található az országban, Budapesten a Palatinuson és a Gellértben.
Megtudtuk azt is, hogy az itteni hullámmedence a szörfösök körében is nagy népszerűségnek örvend, még szörfoktatás is zajlik itt, köszönhetően a komolyabb hullámoknak. De a Palatinus nemcsak a szörfösök és a strandolni vágyók paradicsoma, hanem Károlyé, a gólyáé is. Tomasek Zoltán, a Palatinus strand fürdővezetője mesélt nekünk Karcsiról, az enyhén törött szárnyú gólyáról, aki időnként átrepül a szomszédos kis állatkertből a strand területére. A főbejárat előtti halastóban miatta vannak nagyobb koi pontyok, hiszen a kis halakat mindig kihalászta a vízből.
A felújítás utáni élet
A ma már műemlékvédelem alatt álló modern középületet hosszú idő után, 2017-ben újították fel, az Archikon tervei szerint. Az építészek az eredeti szellemiséget tiszteletben tartó koncepció mentén állították helyre az épületet. Emellett modernizálták is, így jelent meg a Palatinuson a benti wellness- és termálrészleg is, amiknek köszönhetően már nemcsak a nyári szezonban, hanem egész évben járhatunk a margitszigeti strandra. A belső tér medencéit szegélyező geometrikus, filigrán oszlopok hozzák a modern építészet hangulatát, ahogy a medence fekete-fehér csempéi az öltözők előtti terasz padlózatát idézik.
Aki nem ismeri az eredeti épületet, könnyen AZT hiheti, hogy a Palatinuson mindig is ott volt ez a belső tér.
A strandon persze az átfogó rekonstrukció előtt is történtek változtatások, 1958-ban egy 10 ezer négyzetméteres napozóval, míg a 70-es években játszótérrel, focipályával bővült, de lugasokat is kialakítottak, hogy még szebbé és a pihenést elősegítő hellyé tegyék a Palát. Vannak, akik a strandolást csúszda nélkül nem tudják elképzelni, a féktelen izgalmak kedvelőit 4 különböző csúszda várja, akik viszont a megnyugvást adó kikapcsolódásra esküsznek, ők 4 beltéri, illetve 11 kültéri medence közül válogathatnak. A 2017-es felújításnak köszönhetően pedig nemcsak a beltéri medencéket használhatjuk, hanem a kinti úszómedencét is.
A Palatinus már több mint száz éve a főváros emblematikus strandfürdője, ahová fővárosiként vagy turistaként egyaránt megéri ellátogatni, ráadásul a belépőjegy ára is korrekt. Szép, rendezett környezet, tiszta medencék, árnyas helyek és elviselhető embermennyiség fogad itt minket. Ottjártunkkor már a nyitás előtt negyedórával tolongtak a törzsvendégek a kapu előtt, hogy aztán a nyitás után pillanatok alatt elfoglalják a helyüket és csobbanjanak a hűsítő vízben.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
