Pest első gyógyfürdője 1913-ban készült el,
Pest első gyógyfürdője 1913-ban készült el,
de valójában már az 1900-as évek elején megvolt az artézi kút a Ligetben, ami körül egy kisebb fürdőépületet is felhúztak – ez volt a ma ismert Széchenyi Gyógyfürdő elődje, vagyis az Artézi fürdő. Ez egy egyszerű emeletes ház volt, hátsó részében a társasfürdővel, ahol egyszerre 20-25 személy fért el, míg a földszinten voltak a fürdőszobák, ahol porcelánból, carrarai és vörös márványból készült kádakban fürdőzhettek a pestiek. Sőt, még arra is volt lehetőség, hogy néhány vendég megszálljon az emeleti lakószobákban.
Éveken át keresték a gyógyvizet, 970 méteres mélységben találták meg
Hogy miért épp a Városligetbe került a fürdő, arra egészen egyszerű a magyarázat: Zsigmondy Vilmos, az artézi kutak elterjesztője, eredetileg bányamérnök, addig vizsgálódott a környéken, míg arra jutott, hogy a (mai) Hősök tere közelében lent a mélyben bizony hőforrások vannak. Ebben elég sok szakember kételkedett, de 1867-ben engedélyt kapott Pest városától, hogy
„az Aradi-utca és a városligeti tó között, ez utóbbitól 30 m-nyire” megkezdje a fúrást. Ha ez a kút még ma is meglenne, egész pontosan Árpád fejedelem lovas szobra előtt lenne, Ybl Miklós Gloriette kútjával jelölve (ezt a millenniumi emlékmű építésekor felköltöztették a Széchenyi-hegyre).
„az Aradi-utca és a városligeti tó között, ez utóbbitól 30 m-nyire” megkezdje a fúrást. Ha ez a kút még ma is meglenne, egész pontosan Árpád fejedelem lovas szobra előtt lenne, Ybl Miklós Gloriette kútjával jelölve (ezt a millenniumi emlékmű építésekor felköltöztették a Széchenyi-hegyre).
Mivel Zsigmondy hosszú éveken át semmit nem talált, ezért, illetve a magas költségek miatt többen is javasolták neki, hogy hagyjon fel a munkával. Az 1868 óta tartó fúrásnak végül 1878-ban lett eredménye: 970 méteres mélységből bugyborékolva tört fel a 74,5 fokos víz. Akkoriban ez egyike volt Európa legmélyebb kútjainak, a vizet pedig azonnal hasznosították, ideiglenes ivócsarnokot emeltek fel itt, és mivel már ekkor kiderült a víz gyógyhatása, felmerült a városvezetésben, hogy jó ötlet lenne itt kialakítani egy nagyszabású fürdőt.
Pesten egészen az Artézi fürdőig nem volt gyógyfürdő, és Budára kellett „átutazni”, ha valaki a gyógyító vízben szeretett volna megmerítkezni, így hamar kedvelt lett az új fürdő a pesti polgárok körében, úgyhogy az egész város örült – a lakosság mindenképp –, amikor bejelentették, hogy megkezdik a fürdőkomplexum építését.
Sellők, víziszörnyek, kagylók és halak a barokk fürdőpalotában
Mire megkezdődtek az építési munkálatok, a korábbi millenniumi ünnepségek miatt a kút helyén felépült a Hősök tere, így a fürdőt a Városliget egy távolabbi pontjára kellett helyezni. Azért is húzódott az építés kezdete egészen 1909-ig, mert a belügyminiszter és a közgyűlés között volt némi feszültség a tervező kiválasztása miatt, ugyanis előbbi egy nyilvános pályázatot szeretett volna kiírni, ahogy azt általában minden nagyobb középületünk esetében tették. A közgyűlés viszont mindenképpen Czigler Győzővel szerette volna megterveztetni az épületet, mivel őt azóta foglalkoztatta a fürdő megépítése, mióta megtalálták a városligeti hévizet.
„Legfőbb törekvésünk az volt, hogy e fürdőnek rendeltetésszerű, sajátos célját összeegyeztessük a város gazdasági érdekeivel, hogy egy olyan modern színvonalon álló gyógyfürdőt bocsássunk a közönség minden rétegének rendelkezésére, amely amellett, hogy teljes mértékben kielégíti a gyógyulást keresők ebbeni igényeit és érdekeit, a városnak jövedelmező, hasznot hajtó vállalkozása lehessen” – hangzott el a megnyitón.
„Legfőbb törekvésünk az volt, hogy e fürdőnek rendeltetésszerű, sajátos célját összeegyeztessük a város gazdasági érdekeivel, hogy egy olyan modern színvonalon álló gyógyfürdőt bocsássunk a közönség minden rétegének rendelkezésére, amely amellett, hogy teljes mértékben kielégíti a gyógyulást keresők ebbeni igényeit és érdekeit, a városnak jövedelmező, hasznot hajtó vállalkozása lehessen” – hangzott el a megnyitón.
Czigler egy hatalmas neobarokk és neoreneszánsz palotát tervezett, ahol még a legapróbb részleteken is vízi motívumokat helyezett el, így lehet, hogy az oszlopokon sziréneket és víziszörnyeket, míg a vízköpőkön a legkülönfélébb halakat fedezhetjük fel, de persze a kagylódíszek sem hiányoznak a sorból. Az előcsarnokba belépve a fürdőkultúrát és a gyógyítást ábrázoló mozaikok és egy csodás kupola fogadja a látogatót, ennek képeit Vajda Zsigmond kartonja alapján Róth Miksa készítette.
A medencék burkolata, a folyosók díszei és a kagylós díszvázák mind a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Bár 1909-ben elkezdték az építést, a fürdő elkészültét Czigler már nem élhette meg, így azt két helyettese, Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányította. A nagy mű 1913 júniusára készült el, ekkor kapta a ma már jól ismert Széchenyi Gyógyfürdő nevet is.
Annyira népszerű lett, hogy már a 20-as években bővíteni kellett
Olyan hamar felpörgött a Széchenyi látogatottsága, hogy 1919-ben már 890 ezer vendég fordult meg a medencéiben. Már ekkor felmerült egy lehetséges bővítés, amit a szabadban való fürdés elterjedése is sürgetett – ekkoriban már nagy divat volt lejárni a rakpartokra és a Duna vizén kialakított fürdőkben lebzselni a forró nyári napokon. A tényleges fejlesztést végül 1924-ben határozták el, viszont erre a munkára már nyilvános pályázatot írtak ki, a 35 terv közül ifj. Francsek Imre koncepciója nyert.
Hiába volt nagy a forgalom, a fürdő a 20-as években mégis veszteségesen működött, így a strand megnyitásától gazdasági fellendülést is vártak. A bővítés és a vízhozam növelése miatt 1938-ban újabb kutat fúrtak, ahol 1256 méter mélyen találták meg a 77 fokos termálvizet – ebből óránként 6000 köbméter víz tört a felszínre, így megoldódott a termálvízellátás és a fűtés is.
A termálvíz ma már nem a Zsigmondy által fúrt kútból, hanem a II-es számú, Szent István kútból jön, hidegvízellátását pedig 6 kisebb, mélyfúrású kút adja. Ma 3 kültéri és 15 beltéri medencében, szaunákban és gőzfürdőkben pihenhetjük ki a fárasztó hétköznapokat, de a Széchenyiben különféle gyógykezeléseket is igénybe vehetünk. Érdekesség, hogy a szaunák 1985-ig csak ideiglenes formában működtek, ugyanis csak a téli időszakban lehetett használni, nyaranta mindig szétszerelték őket.
Szeretünk nyári hétköznapokon ellátogatni a fürdőbe, ugyanis ilyenkor még simán találni napágyakat és némi árnyékot is, sajnos a fürdő hátránya, hogy ez a kettő elég hamar elfogy, viszont a hétköznapok előnye, hogy szellősen is elférünk. Aki pedig a különböző termálmedencéken túl egy kis különlegességre is vágyik, annak érdemes kipróbálnia az épület legfelső szintjén található Pálmaházat, ahol trópusi hangulatban pihenhetünk.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
