Novák András belsőépítész neobarokk villája még Stefánia úti mércével is elég pazar látványt nyújt, nem véletlen, hogy miután helyet adott Budapest első állandó lakberendezési kiállítóhelyének, több nagykövetség is bérelte az épületet 100 éves története alatt. A villában jelenleg a Kínai Kulturális Központ működik, amit szerény nyitvatartási idejében bárki meglátogathat. A hátsó udvar pedig különleges meglepetést tartogat: egy letisztult, elegáns és gyönyörűen karbantartott kínai kertet találunk itt, amit a világörökség részét képező kínai kertek inspiráltak.

A lakásművészet fellegvárából a kínai kultúra központja

Ha elsétálunk a Stefánia út 77. hófehér, neobarokk épülete és hatalmas terasza előtt, feltűnik, hogy a grandiózus célok mellett nem kevés jó ízlés szülte ezt a villát. A kerítésen olvasható felirat szerint az 1924-ben készült épület Novák András belsőépítész munkája. Az alsó szint négy tágas helyiségében kapott helyet Budapest első állandó lakásművészeti kiállítása, míg az emeleten 6 szobás lakást alakítottak ki, amit bérbe kívánt adni a tulajdonos. A kiállítóterekben 1925 és 1927 között évente nyíltak a kiállítások, amelyek a legújabb lakberendezési, belsőépítészeti trendeket mutatták be. Az izgalmas funkció azonban tiszavirág-életűnek bizonyult, 1928-ban ugyanis beköltözött az épületbe a Szerb Királyság Nagykövetsége, amit később a szlovén, a jugoszláv, majd az ukrán külképviselet követett. 

A villában 2024 óta működik a Kínai Kulturális Központ, melynek feladata Kína kultúrájának, művészetének bemutatása. Jelenlegi vezetőjével, Wang Rudonggal ezen a linken olvashatunk interjút. Az intézet nyitva tartása rövidke, de azért bőven kínál lehetőséget a látogatásra, akár szombatonként is, csendes, csodaszép és hihetetlenül pihentető környezet fogad bennünket kint, a jókora kertben és bent is. Az épület legfelső emeletén irodák találhatók, az első emeleten egy kiállítótér kapott helyet, a földszinten nyílt meg tavaly a könyvtár, ahol a kínai történelem, irodalom, művészet és filozófia témáiban is találunk olvasnivalót, de nagy a választék gyerekkönyvekből is (helyben igényelhető ingyenes olvasókártya). 

A kiállítótérben egymást követik a tárlatok, most egy könnyed és bájos ifjúsági rajzkiállítást találunk. 6–18 évesek alkotásai mutatják be a kínai–magyar kapcsolatokat, a kínai ünnepeket május 9-ig. Az épületben számos programon vehetünk részt, van például egy kínai városokat bemutató sorozat is. Május 20–23. között igazán érdemes lesz idelátogatni, a kínai tea és teaszertartás kerül majd a középpontba, kínai teamesterek is érkeznek, hogy bevezessék a vendégeket ebbe a különleges világba. A programokat az intézet Facebook-oldalán is közzéteszik majd.

Világörökségi kertek mintájára

A központ leglenyűgözőbb részét azonban nem bent, hanem kint találjuk. Az épület mögött bújik meg egy pici, titkos kínai kert, ami az UNESCO világörökség részét képező szucsoui kertek mintájára épült, ezek stílusát idézi meg. Szucsou város kertjei Kína legismertebb látványosságai közé tartoznak, közel ezer év alatt, a 11. és a 19. század között alakult ki a mai formájuk, de mintegy 2000 éves múltra tekintenek vissza. Alkotóik természetre emlékeztető romantikus tájakat hoztak létre, amelyekben sziklák, vízcsobogás, dombok, pavilonok csábítanak elmélyülésre. Mára 69 maradt meg belőlük, ezek közül 9 szerepel az UNESCO listáján. A császári kertek monumentalitásával szemben a szucsouiak magánemberek kertjei, amelyek nem nagy alapterületükkel és pompájukkal, hanem intim hangulatuk és a természettel alkotott harmóniájuk által emelkednek ki. Szucsou városa régóta fejlett kereskedelmi, kulturális központ, amelynek klímája is nagyon kellemes, nem véletlen, hogy éppen itt virágzott fel a kertművészet, amibe ebben a rövid videóban is bepillantást nyerhetünk.

Alapjában véve elég szürreális látvány, ahogy a kulturális intézet Ilka utcai oldalán a tűzfalak és a rideg aszfalt között feltűnik egy kínai holdkapu, a közelében pedig néhány fo-oroszlán. Megszemlélve őket, feltűnhet, hogy inkább egy csúnyán kopaszodó mopszra, mint az állatok királyára hasonlítanak, ami nem annyira meglepő, hiszen Kínában az oroszlán nem őshonos, így a tradicionális figura nem valós ábrázolás alapján készült. A holdkapu alakját az égitest ihlette, mivel ez a forma hagyományosan magas esztétikai minőséget képvisel, a kínai művészetben fontos jelentősége vannak, hogy milyen látványt keretez. 

A kertben található ösvények kanyargása a folyókat idézi fel, a Tajhu-tóból származó kövek – amelyek minden kínai kert legértékesebb elemei – nemcsak Kína hegyeit, hanem Szucsou városát is megidézik, ez ugyanis közel van a tóhoz. A helyszínen két kisebb pavilon emlékeztet a kínai kertekben található jellegzetes építményekre, a színes növények és égővörös díszek csodásan illeszkednek a tavasz zöldjei és kékjei közé, a stílusában az épülethez illő neobarokk szökőkút sajnos egyelőre nem üzemel (fenti képünk tavaly készült), pedig a víz csobogása még autentikusabbá tenné az élményt.  

A terület valóban aprócska, és a villa sem túl nagy, azonban hangulata, csendje óriási élmény a forgalmas Stefánián. Látogatáskor azonban vegyük figyelembe, hogy nem egy padokkal és piknikhelyekkel zsúfolt parkról van szó, hanem egy kiskertől, ahol a megnyugtató sétán, a szemlélődésen van a hangsúly. Az intézet és a kert megtekintése teljesen ingyenes, csak egyes programokért kell fizetni. Ha ezen a környéken járunk, mindenképpen nézzünk be egy órácskára! 

ELÉRHETŐSÉGEK

Kínai Kulturális Központ 

(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék