Ki volt René Burri?
A svájci fotográfus, René Burri 1933-ban született Zürichben, és ott is hunyt el 81 évvel később, 2014-ben. A két időpont között pedig az egyik legnagyobb és legjobb fotóriporterévé vált a (fotó)világnak. Karrierje hat évtizede alatt körbefotózta szinte a teljes bolygót, megörökített minden fontosabb változást, legyen az politikai, társadalmi, kulturális vagy urbanisztikai, és számos neves figurát örökített meg a fényképezőgépe segítségével Che Guevarától kezdve Picassón át Le Corbusier-ig. Az ő fotóiból nyílt most remek kiállítás a Műcsarnokban.
Burri elsősorban fotóriporter volt, aki 1955-ben csatlakozott a világ legfontosabb fotóügynökségéhez, a Magnumhoz, amelynek 1959-ben lett teljes jogú tagja. Fotóriporterként a világ fontos eseményeiről tudósított a képeivel. Ott volt például a Tienanmen téri tüntetésen Kínában, ahol egyébként a 60-as évek közepén már dolgozott 5 hónapon át, Berlinben is dolgozott a fal lebontása idején, és fotózta a háború sújtotta Bejrútot is. Híres munkái közül mindenképpen ki kell emelni az 1963-ban Kubában készített anyagát (ekkor fotózta Che Guevarát és Fidel Castrót is), valamint az argentin marhapásztorok, a gauchók életét feldolgozó sorozatát, akiket fél éven át követett. Karrierje során Burri olyan magazinoknak dolgozott többek között, mint a Paris-Match, a Life, a Stern és a The New York Times.
Épül a világ. Szépül a világ?
Burri fontos munkái közé tartozik az is, amikor Brazília új fővárost épített fel rekordidő alatt, ő pedig végigfotózta a folyamatot. Az 1956 és 1960 között zajló építkezés főtervezője, városrendezője Lúcio Costa volt, a modernista épületeket Oscar Niemeyer tervezte, a tájépítész pedig Roberto Burle Marx volt. Ez volt a XX. századi várostervezés és építészet egyik legambiciózusabb projektje, amit Burri gyakorlatilag végigfotózott. A jubileumi, 10. Budapest FotóFesztivál talán legfontosabb, de mindenképpen legnagyobb és most megnyitott kiállításán látható, bőven több mint 50 fotó között nem csak ezek szerepelnek, viszont az összes kép az építészet, az ember és folyton változó környezete témakörbe tartozik.
René Burri Utópia címmel most megnyitott kiállítása a fotóriporter azon képeiből válogat, amelyek a múlt század közepének, második felének ambiciózus urbanisztikai-építészeti törekvéseit mutatják be, illetve neves építészekről készített fotók is láthatók a tárlaton, például Le Corbusier-ről, Luis Barragánról, vagy a Bauhaus atyjáról, Walter Gropiusról. Burri fotói hol az építést és a fejlődést, hol pedig a rombolást és a pusztulást mutatják, de mindig a változást, és ami kiemeli őt a többi fotóriporter közül, hogy mindezt dokumentarista, máskor pedig egy alkotóművész szemével tette, és érezhetően sosem rejtette véka alá a véleményét. Képei beszélnek, mesélnek, diskurzusra invitálnak bennünket, szemlélőket.
A kiállításon látható Burri-fotók nagy többsége azért is izgalmas, mert
nemcsak a környezetet, az adott épületet, annak részleteit mutatják meg, hanem a bennük, mellettük, körülöttük élő embereket is,
és így a kettő viszonyulását egymáshoz. Nagyvárosi tájakat látunk, meg ipari létesítményeket, csodás házakat, utcákat, hidakat, óriási méreteket. Az ember szinte eltörpül mellettük, olykor szinte semminek látszik, gyakran törékenynek, felnőttként is gyereknek, mint például azon az ikonikus fotón, ahol az új brazil főváros megnyitóünnepségén mutatja meg a családjának a végeredményt az egyik építőmunkás. A saját utódai körében ő és a felesége is annak tűnnek: gyermeknek.
A Burri aktív alkotói évtizedei során készült fotókon látható építések és fejlődések, valamint rombolások és pusztulások magukban hordozták az utópia ígéretét is, de hogy ez mennyire valósult meg valójában, az csak innen nézve dönthető el. Nyilván embere válogatja, ki mit gondol, de az is biztos, ami egykor előremutató jövővízió volt, modernista felfogásban született urbanisztikai csoda, az ma már lehet, hogy teher, tévedés, esztétikai hiba, meghaladott látványosság. Hogy ebben döntésre jussunk, hogy eldöntsük, hol az igazság, ahhoz menjünk el a Műcsarnokba, és nézzük meg René Burri kiállítását.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
