Muráti Lili (születési nevén: Muráti Teodóra Aurélia) direkt hagyta kétségek között a rajongóit, hogy folyamatosan megmaradjon a személye körül az a titokzatosság, ami a kezdetek óta körbelengte. Azt sem tudta senki, pontosan mikor született, az csak a halála után derült ki az anyakönyvi kivonatából: 1911-ben jött a világra. Ő persze mindig fiatalította magát néhány évvel, a leggyakrabban az 1914-es vagy az 1915-ös évet adta meg születése dátumának. Mivel egy energikus és sokat sportoló, a külsőre is sokat adó, sőt arra nagyon vigyázó, fiatalos nő volt mindig is, simán megtehette, hogy néhány évet állandóan letagadjon a valódi korából.
Bár Muráti Lili Nagyváradon született – ezzel kapcsolatban is létezett több verzió, például az, hogy egy vonatkocsiban jött a világra, útban Nagyvárad felé –, de sosem vált igazán nagyváradivá, aminek megvolt az oka. Mivel Muráti Frigyes, az édesapa katonatiszt volt, rengeteget költöztek a színésznő gyermekévei alatt, így sehol sem tudott gyökeret ereszteni. A kis Lili ízig-vérig az apja lánya volt. Muráti apuka, annak ellenére, hogy a szabályokat betartó, szigorú rend szerint élő hivatásos katona volt, mellette – talán hogy a túl sok kötöttségen oldjon valamennyit – afféle reneszánsz emberként tevékenykedett. Megtanult tizenegy nyelven, könyvet írt a vívásról, a középkorral kapcsolatos kutatásokat végzett, és rajongott a festészetért. A lánya vitte tovább az apai örökséget.
Muráti Lili, mint tudjuk, színésznő volt, egyszerre színpadi és filmes csillag. A lapok nemcsak előszeretettel írtak róla, de ő is írt, az egyik hetilapban társasági rovatot vezetett. Időnként írt verseket, novellákat, sőt egy regényt is a szerelem rejtélyéről Szeretni kevesen tudnak címmel. A Petőfi Társaság irodalmi társaság is a tagjai közé választotta. Mindemellett foglalkozott még a divattal, és komoly sportéletet is űzött. A fiatal lányok példaképet láttak benne, úgy akartak kinézni és öltözni, ahogy ő.
Muráti volt az első magyar nő, aki bikinit húzott, és miniszoknyát is ő viselt először.
A körmeit égővörösre festette, vezetni pedig egyenesen imádott, jól is tudott, saját autót vezetett.
Sportladynek hívták a lapok, mert sokat és nagy szenvedéllyel sportolt. A tánc és a torna mellett az úszás volt a kedvence, de kipróbált szinte minden sportágat. Rendszeresen kijárt a margitszigeti uszodába, vagyis a mai Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodába, ahol a barátnőiből és a színésztársnőiből edzőcsoportot szervezett. Nem véletlenül ő lett az új nőtípus megtestesítője, elegáns, sportos és fiatalos stílusát sokan igyekeztek leutánozni. A házasságában is ez a modern gondolkodásmód érvényesült. Férje, az író és színházi ember Vaszary Jánossal bár egy házban, de külön lakrészben éltek. Muráti Lili azt vallotta, a hosszú távú boldogság titka az, ha szabadon hagyják egymás személyes terét, és nem mennek egymás idegeire, nem unnak egymásra idő előtt.
Muráti színészi pályája korán indult, és végig egyenesen ívelt felfelé. Már a vizsgaelőadásán olyan sikert aratott a szerepében, hogy azonnal szerződést ajánlottak neki, ami egy pályakezdő fiatal színésszel ritkán fordult elő akkoriban. Bár a színpadon is óriási népszerűségnek örvendett, Muráti igazi terepe a mozi volt.
Ha a neve a stáblistán szerepelt, a film biztosan sikert aratott.
A vásznon is ezt az életrevaló, a férfiakkal egyenrangúságra törekvő, modern nő típusát testesítette meg. Elsősorban az Amerikából importált ún. screwball komédiákban brillírozott, amelyeknek a 30-as és a 40-es évek volt a fénykora.
A screwball komédiákat a gyors tempójú, szellemes riposztokkal teli párbeszédek és a nemek közti csatározás jellemzi. Általában egy két lábán simán megálló, önálló, nagyszájú női karakter jön, és alaposan, gyökerestül felforgatja a férfi főszereplő életét. Murátinak jól állt a szerep, és egészen Karády Katalin színre lépéséig nem is igazán akadt valódi konkurenciája – bár Karády sem elsősorban filmes konkurenciát jelentett a számára. Hisz Muráti inkább a komédiákban jeleskedett, míg a Halálos tavasszal berobbant Karády pedig a melodrámákkal aratott sikert. Viszont mint első számú szexszimbólum, Karády átvette Muráti helyét.
Muráti Lili a háború alatt is végig dolgozott, sőt akkor is, amikor a nácik bevonultak az országba, és még akkor is, amikor a nyilasok megkapták tőlük a teljhatalmat. Ez pedig hiba volt. Pláne, hogy párszor együtt vacsoráztak Endre László belügyi államtitkárral, aki a deportálások egyik fontos felelőse volt. Bár Muráti többször lenyilatkozta korábban, hogy alapvetően inkább konzervatív nézeteket vall – aminek azért némiképp mégis ellentmondott a modern nőt szimbolizáló életstílusa –, de a politika hidegen hagyja, és hogy tisztában van vele, hogy van jobb- meg baloldal, de ő a kettő között a színpadon áll, más nem érdekli. Ennek ellenére a háború után őt és férjét azonnal megvádolták azzal, hogy nyilasokkal kollaboráltak.
Muráti Lili és Vaszary János sokat bujkáltak, vidéken és a Hűvösvölgyben, közben többször letartóztatta őket a rendőrség, meg néha a szovjetek. Számtalanszor kihallgatták őket, még az Andrássy út 60.-at is megjárták, de sosem tudtak rájuk bizonyítani semmit, így újra és újra elengedték mindkettőjüket. Végül 1946 nyarán végre sikerült Bécsbe disszidálniuk. Innen gyalogszerrel és útközben koldulva jutottak el Párizsba, ahol szerettek volna letelepedni, csakhogy utolérte őket a magyarországi billog: valaki névtelenül feljelentette a párt, és a franciák náci kollaboránsnak bélyegezve kitiltották őket az országból. Így eggyel arrébb álltak: 1947-ben Franco Spanyolországa befogadta őket.
Muráti és férje előbb megtanult spanyolul, majd saját társulatot szerveztek, és 1950-től járták vele Spanyolország színházait, sőt az 1960-as években még Dél-Amerikába is eljutottak. Közben Murátit a spanyol filmgyártás is felfedezte magának: a 60-as évek közepétől a 80-as évek elejéig több filmben is játszott. Sőt, egy kisebb, de fontos epizódszerepet kapott a Doktor Zsivágó című hollywoodi produkcióban is.
Vaszary János 1963-ban meghalt, és bár Muráti másodszor is férjhez ment, arra csak a 70-es évek második felében került sor: Dóra Sándor galamblövő-világbajnokhoz ment feleségül. Nem sokkal a második házassága után Magyarország, részben legalábbis, visszafogadta: Aczél György engedélyével 1979-ben hazatérhetett, de az állampolgárságát azért még nem kapta vissza. Arra és így a teljes körű rehabilitációjára is 1994-ig kellett várnia. Ekkor már viszonylag sok időt töltött Budapesten, sőt még színpadra is állt újra, ám az új hazájához sem maradt hűtlen, időről időre visszatért oda. Ott is hunyt el, Madridban 2003-ban, 92 éves korában.
Források:
(Borítókép: Bojár Sándor – Fortepan)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
