A magyar film és a Star Filmgyár kezdetei
Az első magyar film Pekár Gyula A táncz című alkotása volt, amit 1901. április 30-án mutattak be – napjainkban ez a magyar film napja. Ez a film azonban nem maradt fenn, csak képek, korabeli beszámolók és pár kocka maradt ránk. A filmgyártási kedv nálunk is elég hamar felpezsgett, évről évre egyre több némafilm készült, bár ezek nagy részéről csak annyit tudunk, hogy léteztek, maguk a filmek elvesztek. Az első fennmaradt magyar játékfilm 1914-ben készült Kolozsváron: ez volt Janovics Jenő A tolonc című mozija, ami már nemzetközileg is sikert aratott, és Jászai Mari volt az egyik főszereplője. A filmkészítésről elég hamar kiderült, hogy jól jövedelmező, biztos befektetés, ezért egyre többen próbálkoztak vele.
A Star Filmgyárat is ún. „külsősök”, nem filmes szakemberek hozták tető alá, és mindössze azért, mert az egyik népszerű magyar irodalmi műből filmet szerettek volna készíteni. A Star két alapítója egy fővárosi kereskedelmi iskolai tanár, dr. Rákosi Tibor és egy textil-nagykereskedő, Geiger Richárd volt. Előbbi álma volt az, hogy filmre vigyék Petőfi Sándor János vitézét, és erről meggyőzte az utóbbit is. A János vitéz első filmes feldolgozása még a Star Filmgyár alapításának évében, 1916-ban készült el, és nagy sikert aratott. A következő film, az Eötvös József regényéből készült A karthausi még nagyobb siker lett, ennek rendezője a később Amerikába távozott és ott első vonalas filmessé vált, többek között a Casablancát is készítő Kertész Mihály volt. A Star két vezetője közül Rákosi volt a termékekért, vagyis a filmekért felelős – ő a forgatókönyvírásból is kivette a részét –, Geiger pedig a pénzt hozta a vállalkozásba. Amikor az első két mozi után azt látta, van értelme a filmbe fektetni, még többet nyomott bele a Starba: ekkor építették fel a Pasaréti út 122–124. alatti telepet.
A Star tündöklése és bukása
Rövid időn belül a Star lett a magyar némafilmgyártás egyik legtermékenyebb gyártó cége: a csúcsidőszakban évi 20-30 film készült a gyár műtermeiben, a Star rendezőit (például a színész-rendező Deésy Alfrédet vagy a Star főrendezőjét, Balogh Bélát) és színészeit pedig név szerint ismerték az országban. Sőt, nem sokkal később már Európa-szerte is, ugyanis az egyre jobban felfutó magyar filmgyártás alkotásai – köztük a Star filmjei – eljutottak Ausztriába, Csehországba, Németországba, Angliába, Lengyelországba és Jugoszláviába is. 1914-től pedig még jobb lett a helyzet: az I. világháború miatt ellenséggé vált
nagy filmgyártó országok (Franciaország, Anglia, Olaszország, USA) filmjeit behozatali tilalommal sújtották.
Ami azonban kezdetben előnyt jelentett, később hátrányt, és hanyatlást hozott, mivel az I. világháború végén Magyarország a vesztes oldalon állt, ráadásul a területe, vagyis a piaca is alaposan lecsökkent Trianonnak köszönhetően. Pedig 1918 és 1919 a legjobb évek lettek: sok film készült, ekkor már akár évi 35, melyek közül jó pár zajos sikert is aratott, mint például A művészet diadalútja, melyben maga Lehár Ferenc is szerepelt, önmagát alakította, vagy a romantikus Aphrodite, valamint két életrajzi film, az egyik Mária Teréziáról, a másik pedig a nőcsábász-életművész-kalandor Casanováról.
A hirtelen jött válságot és pénzügyi összeomlást az is okozta, hogy az egyre jobban muzsikáló Star beszállt a mozibizniszbe is. A cég több mozgószínházat (a mozi régies neve) vásárolt, valamint beszállt néhány másik létrehozásába is. Ilyen volt például a Corvin is, ami a Star egyik bemutató mozijaként nyitott meg. Ám a cég ekkor már igen nehéz, sőt egyre nehezebb anyagi helyzetbe került. A Trianon miatt összezsugorodott piacon újra megjelentek az addig letiltott, korábbi ellenséges országok filmjei, miközben az elvesztett háború és az összeomló gazdaság következményeként a hazai filmesek jelentős része külföldre távozott, így a magyar filmgyártás leépült. A Star, ami korábban átlagosan évi 10-20 filmet készített, a 20-as évek végére már csak 1-2-t. Így a cég 1929-ben csődöt jelentett, majd megszűnt.
Hunnia, MAFILM, lakópark
A Star Filmgyár Pasaréti úti műtermei több mint 10 évig üresen álltak, kihasználatlanok voltak. 1941-ben jött a fordulat, amikor is az egyre komolyabb tényezővé vált Hunnia Filmgyár Rt. megvette a területet. A Star persze a némafilmekre volt berendezkedve, ezért előbb átalakították, alkalmassá tették hangosfilmek felvételére, ezt követően indult meg újra a filmgyártás. Újabb megtorpanást a német megszállás, majd az ostrom hozott, ám a béke beköszöntével ismét gőzerővel forgatni kezdtek a Pasaréti úton.
1948-ban, mint oly sok minden egyebet, a Hunniát is államosították, egyetlen nagy filmgyártó vállalat született, a MAFILM, melynek egyik telephelye lett a Pasaréti út 122–124. A filmesek nagyon szerették, Makk Károlytól Fábri Zoltánig sok mindenki forgatott itt. Ahogy az államosítás felülírt minden addigi működést, úgy a rendszerváltás is szinte mindenre hatással volt, például megszűntek az addigi nagy állami vállalatok. Pasaréten azonban nem állt meg az élet, a 90-es években még gőzerővel forgattak, bár elsősorban a tévének, illetve reklámfilmeket. Itt készült a rendszerváltás utáni időszak két népszerű borzalma, az Űrgammák és a Família Kft., de a Szerencsekereket is itt forgatták egyidőben.
Aztán 2001-ben végleg bezárt a Pasaréti úti filmgyár, és évekig nem történt semmi a területtel, bár többször is szóba került, hogy ledózerolják és lakóparkot húznak fel a helyén. Erre aztán idővel sor került, a Star Filmgyár egykori területén napjainkban lakópark és irodaház áll. Amivel nincs semmi gond, de azért a filmkedvelő ember el-eljátszik a gondolattal: mi lenne, ha még mindig filmeket forgatnának Pasaréten?
Források:
- nfi.hu
- hangosfilm.hu
- Élt egyszer Budán... – Pasarét, Törökvész egykori és mai nevezetes lakói, I. kötet, Budai Polgár, 2025
(Borítókép: id. Konok Tamás – Fortepan)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
