Az 50-es években demográfiai válság volt idehaza, a mutatók egyre romlottak, ám mivel az abortusz betiltásával nem akartak újra próbálkozni, 1956-tól egészen más megoldáshoz nyúltak:
a nők szexuális életének jobbá tételével igyekeztek javítani az ország gazdasági és demográfiai helyzetén.
Mégpedig a férfiak felvilágosításával, hiszen úgy gondolták, ha megtanítják őket a minőségi szexuális életre, akkor csökken a gazdasági átalakulás miatt kialakult nemek közötti feszültség, és ezzel a családi nézeteltérések, válások száma is.
Haraszti István nőgyógyász 1958-ban kiadott A nemi élet kérdései című könyve, amely több százezer példányban jelent meg, arra ösztönözte a fiatalokat, hogy ne éljenek önmegtartóztató életet, sőt szexeljenek házasság előtt is. Hirschler Imre szülész-nőgyógyász felvilágosító könyve, A nők védelmében szintén bestseller lett: két év alatt összesen 350 ezer példányban kelt el. Mindketten részletesen írtak az elő- és utójáték fontosságáról, a nők és férfiak izgalmi görbéjének, orgazmusának különbségeiről, valamint a csikló szerepéről a szexuális életben. Az 50-es években több orvos is az országot járta szexuális felvilágosító előadásaival, amelyekre hatalmas érdeklődés mutatkozott. Nem csoda, hiszen meglehetősen haladó nézeteket vallottak, Hirschler például így vélekedett a klitorális orgazmusról:
Tudomásul kell venni végre, hogy a nőnél a nemi öröm megszerzésének a szerve – mint a látásnak a szem, hallásnak a fül – elsődlegesen a csikló és nem a hüvely. […] A csiklón megszerzett öröm nem kóros, nem káros, és még csak nem is rendellenes, hanem ezt kell normálisnak minősíteni.
A könyvekben és előadásokon tehát már elég szabadon beszéltek a szexről, az újságok hasábjain ezzel szemben sokáig mégsem bukkant fel a felvilágosítás témája. A Nők Lapjában például először 1956 augusztusában írtak a gyermekek helyes felvilágosításáról:
Hogyan lehet elkerülni a képmutatást és azt, hogy a gyermek magára maradjon ilyen problémával? Teljes őszinteséggel – helyesebben a gyermek korához mért okos és tapintatos őszinteséggel. Kilenc éves korban a gyermeknek nyugodtan meg lehet mondani, hogy a gyermek az anyja hasában (és nem fellengzősen »a szíve alatt«!) fejlődik egészen a megszületéséig
– tanácsolja egy névtelen szerző.
Aztán 1965-ben elindult az Ifjúsági Magazin, amelynek hasábjain már sokkal nagyobb teret kapott a szexualitás témája. Persze a fiatalokat addig is felvilágosították a családjukban, a kortárs közösségben, illetve 1973-tól a tanterv részeként az iskolában (bár itt inkább anatómiai szempontból beszéltek a szaporítószervekről), a lapban sokkal szókimondóbban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Habár az első lapszámok még csak a szerelemről szóltak, pár évvel később már külön rovatban, neves pszichológusok írtak a szexualitásról, és egyre több olvasói levelet is publikáltak. A pornó persze továbbra is tabu maradt (hozzájutni leginkább a 80-as években lehetett, Nyugatról hazahozott kazettákon), ahogy az olyan, a korban perverzitásnak tartott szexuális forma is, mint a gruppen. A homoszexualitás szintén nem lehetett az olvasói levelek témája, de a híres orvos, dr. Veres Pál a Magyar Ifjúság hasábjain megjelent, Az orvos válaszol című rovatában érintőlegesen a homoszexualitás is felmerült, sőt a 80-as években a transzvesztitizmus témájáról is esett néhány szó egy harisnyát viselő férfi esete kapcsán.
Kiszállni Kelenföldnél
Dr. Veres Pál, vagyis Pali bácsi a Magyar Ifjúságban Az orvos válaszol, majd az Ifjúsági Magazinban Doktor úr, kérem… címmel vezetett rovatokat, és két könyve is megjelent (Beszélnünk kell róla!, Erről is beszélnünk kell!), amelyek több kiadásban, százezres példányszámban keltek el. 56 évesen lett orvos, és semmilyen szexuálpszichológusi végzettséggel nem rendelkezett, mégis egy egész generáció itta a szavait.
Az elegáns zakós, kecskeszakállas doktor igazi celebnek számított a korban,
csak úgy özönlöttek a szerkesztőségekbe az olvasói levelek, amelyekre készséggel válaszolt még akkor is, ha érezhetően csak heccből írták őket. Pali bácsi iskolákban, ifjúsági klubokban, laktanyákban „turnézott”; népszerű előadásait gyakran magnóra vették a fiatalok, majd kazettákra másolva sokszorosították, amire csak annyit jegyzett meg a rá jellemző szókimondással:
Az a hír járja, van egy magyar doki, aki a b*szásról és a ny*lásról beszél, ez engem nem zavar. Mondták pedagógusok, szégyelljem magam, hogy orvosként így beszélek, én meg azt mondtam, szégyelljék magukat, hogy hallgatóznak.
Veres doktor humoros és obszcén stílusával megfogta a fiatalokat („A b*szás a világ legjobb dolga, a legrosszabb, hogy hogyan csinálja az ember”; „A Kalmopirin jó fogamzásgátlónak? – Jó, lányom! Csak a pirulát szorítsd a térdeid közé.”), egyes tanácsai pedig még ma is használt szállóigévé váltak. A megszakított közösülésről például Sokszemközt a szerelemről című cikksorozatában a következőt írja:
A kötelező jólneveltség kedvéért hasonlattal élek. Ha egy kedves kislánnyal vonaton jövök a Balatonról Budapestre azzal a szándékkal, hogy csak Kelenföldig utazom és addig váltok jegyet, nem biztos, hogy megúszom következmények nélkül, ha hallgatok útitársnőm felelőtlen felszólítására: ha ilyen jól szórakozunk, ne szakítsuk félbe, ne szálljak ki Kelenföldnél.
Mai szemmel persze voltak igencsak elmaradott kijelentései. A női maszturbációról 1988-ban például azt állította, hogy a női önkielégítéssel a nők az orgazmus olyan magas fokát képesek elérni, amelyet
a természetes nemi kapcsolat nem képes megvalósítani, és természetes együttlétből aligha lesz később teljes a kielégülés.
A „normális” mellméretről is igencsak furcsán, mondhatni, mérnöki precizitással gondolkodott:
Véleményem azóta sem változott meg, továbbra is egyetértek dr. Kovács Lajos nőgyógyász főorvossal, aki szerint az ideális 162 cm magas 17-18 éves lánynak a nyakgödör-mellbimbó távolsága 17-18 cm, a bimbók közötti távolság 20-21 cm, a bimbóknak a köldöktől való távolsága 24-25 cm, az áthajtási redőköldök távolság 18-19 cm. A mell alapjának átmérője 12-13 cm, körfogata 39-41 cm, a mellkúp magassága 4,5-5 cm, a bimbóudvar átmérője 3-4 cm, a bimbók magassága 3-4 mm, a bimbók átmérője 6-8 mm.
Veres doktoron kívül Ranschburg Jenő is meglepően nyíltan és felvilágosodott szellemben írt a szexualitásról. 1977-ben az Ifjúsági Magazinban például eloszlatta a tévhitet, hogy a 14-15 éves fiúk gerincsorvadást kapnak, ha önkielégítést végeznek, és alkalmatlanok lesznek a nemi életre. Buda Béla pszichiáter is a fiatal srácok pártjára állt a lapban, amikor azt írta:
Sok ember életét keserítette meg, hogy szexuális feszültségének nem tudott ellenállni, és nagyon rossz lelkiismerettel, bűntudattal önkielégítést végzett. Az örömöt azután lelkiismeret-furdalás, önbizalom-csökkenés követte. Jött a fogadkozás: soha többet. A szándék egy ideig kitartott, de azután ismét erősebb lett a gerjedelem […] Az önkielégítés ártatlan dolog, és minél kevesebb problémát csinálunk belőle, annál észrevétlenebb és ártatlanabb marad.
Vajon menstruálnak-e a fiúk?
A szexuális felvilágosító irodalom szintén virágzott a korban. 1974-ben jelent meg Brencsán János és Aszódi Imre könyve, A házasélet abc-je, amelyben a következőt javasolták a fiatal házasoknak:
A szűzhártya átszakításának legkíméletesebb módja az, ha megfelelő szerelmi előjáték után, az erotikus izgalom kellő fokán a nő a hátán fekszik, széttárja kissé felhúzott lábait, a férfi pedig fölötte, térdére és fél könyökére támaszkodva hímvesszőjét másik keze irányításával felülről a hüvely elülső fala irányában vezeti be.
Az NDK-ból is importáltak felvilágosító könyveket, például Kurt Seelmann Gólya hozza…? című művét, amely sok gyermek számára válaszolta meg a kérdést, hogy menstruálnak-e a fiúk. Felkapott volt a Helga című felvilágosító film, amely olyan naturálisan jelenítette meg a szülést, hogy több nő is elhagyta emiatt a mozitermet.
A művészvilág a könyvekkel szemben szabatosabban beszélt a témáról. A Jancsó Miklós filmjeiben megjelenített meztelenkedés például annyira közérdeklődésre tartott számot, hogy a hatalmi ellenőrzés egyik fő eszközében, hangulatjelentésben kellett nyilatkozni arról, vajon erkölcsösek vagy erkölcstelenek-e a Jancsó-filmek. Az 1970-es évektől, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kapott a hazai fogyasztás fellendítése, a reklámok is egyre szexualizáltabbá váltak.
Szex, szerelem, gyengédség
A lapok a nyolcvanas évektől kezdve egyre szabadabban írtak a fiatalokat érintő olyan témákról, mint a menstruáció, a fogamzásgátló eszközök, a maszturbáció és a korai magömlés, és kezdtek háttérbe szorulni az olyan problémák, mint például az, hogy mi történik, ha nem szűzen megy egy lány férjhez. Már Veres Pál is meglehetősen abszurd felvetésekre válaszolt leveleiben, például, hogy teherbe lehet-e esni virslitől, szabad-e hajat mosni menstruáció alatt, vagy frigiditást okoz-e a szőkére festett haj. Többéves cikksorozat született egy 17 éves lány felvetéséből, miszerint
minden srác elvárja a testi kapcsolatot, ugyanakkor a fiúk kijelentik, hogy csak szűz lányt vesznek feleségül.
A rendszerváltás közeledtével a témák egyre pikírtebbek lettek, a 90-es évek elején pedig már több száz szexlap került forgalomba Magyarországon. A fiatalok szexuális felvilágosításának kultikus rovatává a Szerelem, szex, gyengédség vált, amelyet Szentmihályi Károly pszichológus vezetett. A Bravo magazin megvásárlása után egyből mindenki a rovathoz lapozott, ahol abszurdabbnál abszurdabb témák is helyet kaptak:
13 éves lány vagyok és egy újságban olvastam a spirál nevű dologról. Hát fogtam én is a matekfüzetemet, kitéptem a spirált és felhelyeztem magamba. Most nagyon fáj bent, és vérzik is. Forduljak nőgyógyászhoz vagy ez természetes?
Három napja egy kis baleset történt önkielégítés közben. Baromfivirslivel szoktam végezni. Nagyon szégyellem magam, senkinek se merem elmondani, orvoshoz se merek menni. Olyan ciki leírni is, de végül is ezért írok önnek végső elkeseredésemben. Ugyanis a virsli belém tört, mivel a legjobb pillanatban rám nyitottak, de nem vették észre, hogy mit csinálok. Sehogy sem tudtam kiszedni, próbáltam már mindenhogy. Már amikor leülök, felizgulok, de nem elégít ki. Nagyon félek, mi lesz, ha nem tudom kivenni.
16 éves fiú vagyok. Már 2 éve járok egy szőke és kék szemű gyönyörű lánnyal. 15 éves. Szeretkezni akartunk, de sajnos nem tudtam beléhatolni. Van olyan szer ami kitágítaná a hüvelyét vagy összezsugorítaná a szerszámom?
Az osztályunk ablakában egy fecskefészek van, és arra lettem figyelmes, hogy párzás van. Annyira felizgatott a dolog, hogy az 501-esemről lepattogtak a gombok. Azt hiszem, a tanárnőm nem vette észre a történteket, de ki kellett kéredzkednem a WC-re, hogy kielégítsem magam. Ön szerint normális ez a dolog?
A szextanácsadó rovat 5 évig működött, és a postafiókba „Kék madár” jeligére bárki küldhetett levelet a pszichológusnak. Persze ezek nagy része – ahogy a fenti példák is rámutatnak – viccből íródott, ám olyan fontos társadalmi kérdések, komoly témák is fel-felbukkantak, mint az AIDS, a családon belüli erőszak, a bullying vagy a védekezés fontossága.
Források:
- Vajda Zsuzsanna: Legdrágább kincsünk a gyermek, Iskolakultúra
- Szex a szocializmusban, mult-kor.hu
- Tóth Eszter Zsófia: „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben, mult-kor.hu
- Szabó Rozália: Te is az Ifjúsági Magazinból tudtad meg, mi az a szex? Felvilágosítás a szocializmus idején, Dívány
- Neményi Márton: A lány, aki nem mer hajat mosni, mert menstruál, nlc.hu
- Weiler Vilmos: „Nincsen hideg nő, csak ügyetlen férfi” – így tanították a Kádár-rendszerben szexelni a magyar férfiakat, telex.hu
(Borítókép: Album 055 – Fortepan)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
