Izgalmas pontja Budapestnek az Astoria, hiszen az egykori pesti városfal mentén lévő csomóponthoz nemcsak különleges történetek, de legalább annyira érdekes épületek kötődnek. Így a névadó Astoria Szálló, ami a maga korában a fővárosba érkező jómódú utazók között a legnépszerűbbnek számított, de említhetnénk az 1908-ig itt, a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt Nemzeti Színházat is. Ebben az emlékekkel és különféle épített örökséggel teli környezetben bástyaként áll a Georgia-bérház, ami nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az Astoria. A tetőteraszos ház érdekessége, hogy
nem egy épületről van szó, hanem kettőről, csak az évek során a köznyelv összemosta őket – nem csoda, hiszen a második ház tervezője, Hültl Dezső igyekezett a már meglévőhöz igazodni.
„Budapest új látványossága”
A fenti, 1936-os idézet a Színházi Élet újságírójától származik, aki egy „hölgyismerősét” vezette körbe az újonnan elkészült Georgia-házban, ami modernségével, minőségianyag-használatával és a tetején lévő óra miatt hamar belopta magát a város szívébe. A Georgia Mezőgazdasági Ipar Rt. – közismert nevén Georgia – nyugdíjpénztára által építtetett bérházat egy olyan építészpáros tervezte, akiknek többek között a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen, a Wekerletelepen és a Pongrácz úti telepen is van megépült épülete: a Barát Béla – Novák Ede duót előszeretettel foglalkoztatták a korban, egészen 1944-ig alkottak együtt.
A Rákóczi út és a Károly körút sarkán álló ötemeletes bérház mindennek megfelelt, amire a 30-as évek pesti polgára vágyott.
Nagyvonalú, elegáns tereket alakítottak ki benne,
ami nem korlátozódott a lakásokra, így amikor valaki betoppant a lépcsőházba (amit Emergé gumival borítottak, hogy tompítsák a lakásokba beszűrődő zajt), azonnal lenyűgözte a kör alakú üveglapokból álló felülvilágítóval (Luxfer-kupolával), kovácsoltvas korlátokkal, izgalmas, a céltáblát idéző padlózattal és ruskicai márvány burkolattal borított hely. Már ezzel is azt sugallta, hogy itt bizony jómódra kell számítani! A lépcsőház a mai napig őrzi egykori varázsát – nem véletlen, hogy bizonyos időközönként az interneten itt-ott felbukkanak róla fotók.
Persze az igényesség nem állt meg a lépcsőháznál! A lakásokhoz nem csak lépcsőn lehetett feljutni: két expresszlift is a lakók szolgálatában állt, ráadásul ebben a házban már szakítottak az egykori pesti házakra jellemző gangos szerkezettel, így itt már minden lakás a lépcsőházból nyílt. Két-, három- és négyszobás otthonokat egyaránt kialakítottak a tervezők, ezek mindegyikében beépített bútorok, fürdőszoba és tágas szobák voltak, amelyekhez ráadásul még erkély is tartozott. Ehhez egy kis extra volt, hogy az erkélyek a gyönyörűen megtervezett kertre néztek, melynek közepén egy 20 méter hosszú, 14 méter széles medencét is kialakítottak – ez ma már nincs meg.
Miért két ház?
A félreértés oka az, hogy a mellette 1939-re felépült, Hültl Dezső tervezte MTA-bérház stílusában és formájában annyira jól illeszkedik és hasonlít a Georgia-házra, hogy olyanok, mintha már a legeleje óta összetartoznának és egynek épültek volna. A valóság azonban nem ez, és ottjártunkkor nem találtunk arra utaló nyomot, hogy a két épület belülről átjárható lenne, de a köznyelv konzekvensen Georgiaként azonosítja őket.
A saroktelken eredetileg a Vigyázó család klasszicista, egyemeletes háza állt, amit 1938-ban bontatott le az Akadémia, hogy a helyén egy jövedelmezőbb konstrukciót, egy bérházat építtessen. Hogy az Akadémia hogy jutott hozzá a Vigyázó-házhoz? Gróf Vigyázó Sándor és felesége végakaratában kikötötte, hogy amennyiben fiuk (Vigyázó Ferenc) örökös nélkül hal meg, a vagyonuk az MTA-ra szálljon.
Bár kívülről nézve a két épület teljes összhangban van és Hültl verziója követi a homlokzati tagolást, így az ablakkiosztás és a szintek is hasonlóak, belül már más a helyzet.
A Károly körúti ház lépcsőháza szolidabb, a földszinti tér még kisebbnek is hat. Érdekesség, hogy bár Hültl Dezső alapvetően a historizmus jegyében alkotott, ezen a bérházon már inkább a modernizmus és az eklektika jegyeit vehetjük észre – bár a bástyát idéző sarokrész és a szobrok azért még utalnak az építészhez közelebb álló stílusokra. Érdekesség, hogy a sarokrész tetőteraszán volt egyidőben Friderikusz Sándor stúdiója is. Egy ilyen irodát mi is szívesen elfogadnánk magunknak!
Források:
- Helyszíni közvetítés a legújabb és legmodernebb pesti bérházról, Színházi Élet, 1936
- A „Georgia” nyugdíjintézeti bérháza Budapesten, Tér és Forma, 1936
- Az MTA bérház az Astoriánál, Kép-tér Blog, 2011
A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
