A József Attila utca és a József nádor tér sarkán álló árkádos Gross-házat szinte mindenki ismeri – ha nem is névről, de aki járt már a forgalmas úton, biztos, hogy jó alaposan megnézte magának az épületet. Persze lehet, hogy ezt nem a különleges megjelenése, hanem sokkal inkább az egyre csak romló állapota miatt tette. Az árkádos házat Hild József tervezte az éppen formálódó reformkori városba, ráadásul
egyike volt az első jelentősebb pesti munkáinak.
A Gross-ház vagy ismertebb nevén a Postabank-palota 1824–1825-ben épült, az eltelt évtizedekben pedig volt benne hírességekkel teli kávéház, ahol még Andersen is járt, egy ideig kaszinó is, a századforduló utántól pénzügyi központként működött. A 2000-es évek elejéig ez volt a Postabank székháza, kiköltözésükkel viszont megindult a klasszicista ház állagromlása, még úgy is, hogy egyidőben romkocsma üzemelt a területen. A műemlék épület legutóbb egy kiégett busz miatt került be a hírekbe, s bár a lángok a József Attila utcai homlokzatot és az ablakokat megrongálták, az épületbe szerencsére nem jutottak be, így nem keletkezett életveszélyes állapot.
200 éves épület
Mai szemmel nézve kissé furcsának tűnhet, és nehéz is elképzelni, hogy az 1870-es évek végére a József nádor tér a főváros egyik kedvelt sétatere volt. Bár ma is találunk itt fákat, de a 19. század végén ennél jóval zöldebb volt a megjelenése. Ám most nem ez a lényeg, hanem az 1820-as évek eleje, amikor a Szépítő Bizottság belevágott a pesti belváros – köztük Lipótváros – rendezésébe, aminek egyik eredménye ez a tér és az azt körülvevő épületek is.
Az egyre értékesebbé váló telkeken az elsők között építkezett Gross Ferenc, a jól ismert úri szabó és kereskedő, aki az épp szárnyait bontogató Hild Józsefet kérte fel háza megtervezésére. A csodás klasszicista jegyekkel ellátott, új korában valószínűleg fenséges megjelenésű, háromszintes saroképület 1825-re készült el. Bár ma az Alpár Ignác tervezte egykori Magyar Általános Hitelbank (ma Pénzügyminisztérium) monumentális épülete áll mellette, valójában a századfordulóig stílusában és tömegében is hasonló házak vették körül. Ezt az aprócska tényt tudva jobban megértjük, miért érezzük azt a téren járva, hogy ez a ház tömegében teljesen elüt a környezetétől.
A József nádor téren álló épületek közül a Gross-ház a legidősebb és az egyetlen, amely máig őrzi a reformkor hangulatát.
Andersen is járt itt, Mikszáth gyakori vendég volt
Nem kellett sokat várni, hogy a jó elhelyezkedésben rejlő potenciált felfedezze magának a vendéglátás is: elsőként a Kávéforrás nevű hely nyitotta meg kapuit, ahová egy városi legenda szerint még a nagy dán meseíró, Andersen is ellátogatott, amikor 1841-ben Magyarországon járt. Évekkel később már Blumenstöckl néven fogadta a vendégeket, a névhasználatnak pedig egy félreértés adott okot: a vendéglő tulajdonosa kőből egy virágzó körtefát faragtatott a bejárt mellé, ám ezt a polgárok virágcsokornak nézték, így született meg a név.
Pesten itt mérték a legjobb sört és itt főzték a legjobb pörköltet a hatvanas-hetvenes esztendők németül beszélő, gyomorkultuszos világában. »Virágbokor« volt a kocsma becsületes magyar neve, de azért mindenki »Blumenstöckli«-nek becézte ezt a híres étkezőintézetet – olvasható a Magyarság 1934. novemberi számában.
Vendégei között több politikus, ismert személyiség, művész és író is volt, például Mikszáth Kálmán, Liszt Ferenc, Lotz Károly, a világhírű pilóta, Louis Blériot vagy maga a tervező, Hild József is megfordult. Hasonlóan nyüzsgő élet lehetett itt, mint amilyen a Drechsler Kávéházban vagy később a Japánban lehetett. Lotz Károly egyébként az egyik terem falára Bacchus diadalmenetét ábrázoló festményt készített – ahogy Farkaslaky Erzsébet és Ráday Mihály könyvében is olvashatjuk –, de ennek mára nyoma sincs.
A háború utáni évek
Bár az 1838-as árvizet csodás módon átvészelte, a II. világháborús bombázásban már megsérült. Noha ezt a háború utáni újjáépítésben kijavították, a pontosabb rekonstrukcióra még pár évet várni kellett. Az egykori vendéglő termeiben az 1940-es évek végétől egy ideig kabaré működött, ahol Rodolfo is fellépett. Bár illeszkedik a házhoz, valójában csak az 1960-as években kapta meg az árkádokat, ugyanis a József Attila utca kiszélesítésekor elfogyott a járda.
2002-ig a József nádor téri épületben volt a Postabank székhelye, ám miután a pénzintézet kivonult innen, elkezdődött a Gross-ház kálváriája. Tulajdonosok jöttek-mentek, és noha 1924 óta műemlék, felújításával nem törődtek. Amikor beindult Budapesten a romkocsmakultúra, az elhagyott házat is megtalálták maguknak, így 2005 és 2009 között itt volt a Szóda udvar, ám mióta már a szórakozóhely sincs a falai között, egyre közelebb kerül az enyészethez Hild József egyik jelentős alkotása.
Különös, hogy ezt az épületet ennyire elhanyagolják, hiszen a József nádor teret 2019-ben felújították, csupa reprezentatív és jó állapotban lévő épület veszi körül, ráadásul a belváros egyik legforgalmasabb és turistákkal gyakran teli pontján van. Sajnos nem ez az egyetlen épület Budapesten, amelyet pénz- vagy akarathiány, illetve kibogozhatatlan tulajdonosi szálak miatt az enyészetre hagynak, holott meg lehetne tölteni funkcióval. Örömteli lenne, ha a Gross-ház ismét visszakapná egykori fényét, az árkádok alatti kirakatok és helyiségek újra megtelnének élettel, hiszen az épület máig őrzi a reformkori Pest hangulatát.
Források:
- Bán Dávid: Úgy maradt... A palota, ami igazán közel áll Önhöz, Építészfórum, 2020
- Farkaslaky Erzsébet–Ráday Mihály (szerk.): Adalékok a Lipótváros történetéhez 1., Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
- „Virágbokor”, Magyarság, 1934. november
(Borítókép: We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
