Mária Magdolna, vagyis helyesen Magdalai Mária története éppoly különös és kalandos, mint a róla elnevezett budai toronyé. De ki is volt ez a titokzatos bibliai nőalak? Tanítvány, prostituált, istennő, netalán Jézus felesége?

A budai Vár kapcsán talán nem azonnal jut eszünkbe a Mária Magdolna-torony, pedig a történészek szerint ez a Kapisztrán tér legrégebbi épülete, amely késő gótikus stílusban épült. Mára ez az egyetlen középkori torony Budán, amely túlélte a zűrzavaros, nehéz évszázadokat. Az építmény, akárcsak a nevét adó asszony emléke, a sok viszontagság ellenére sem tűnt el a történelem süllyesztőjében.

Római katolikus templom és dzsámi egy helyen?

A tatárjárást követően IV. Béla elrendelte, hogy a mai budai Várhegyben építsenek erődített várost, az itteni polgároknak pedig kiváltságlevelet adományozott. A főként szőlőművelésből és bortermelésből élő helyi magyar közösség építette fel a Mária Magdolna-plébániatemplomot a 15. század végén, amely grandiózus, ötemeletes toronnyal is rendelkezett. A török hódoltság idején ez volt a Várnegyed egyetlen katolikus temploma, később azonban elvették a keresztényektől, és dzsámiként működött tovább. Buda 1686-os ostroma során nagy károkat szenvedett el, és csak a torony menekült meg.

A romokat a ferencesek kapták meg, akik barokk stílusban építették újjá a templomot, mellé kolostort emeltek, azonban nem használhatták túl sokáig. 1787-ben II. József bezáratta a templomot és a rendházat, ráadásul meg is fosztotta gazdag berendezési tárgyaitól. Ennek ellenére itt koronázták magyar királlyá I. Ferencet, ezt leszámítva sokáig használaton kívül, üresen állt.

A II. világháborúban az épület súlyos sérüléseket szenvedett, az ezt követő időkben pedig sajnos csak a tornyot állították helyre, a templomot elbontották. Így a Mária Magdolna-torony a sok viszontagság ellenére a mai napig áll, és meg is tekinthetjük, ha ellátogatunk a Kapisztrán térre.

De ki volt a névadó Mária Magdolna?

Neve talán attól függetlenül is ismert a többség számára, hogy valaki vallásos nevelésben részesült-e, vagy sem. Köszönhető ez talán a Jézus életéről szóló számos filmnek, amelyekben édesanyja, Szűz Mária mellett Mária Magdolna megjelenítése is elkerülhetetlen. De ki is volt ez az asszony?

Eredendő forrásként természetesen a Bibliához kell nyúlnunk, amely több helyen is említi a nevét. De hogy hívták tulajdonképpen? Ugyan mi Mária Magdolnaként ismerjük, valójában azonban a Magdolnára magyarosított Magdalena kifejezés egy melléknév, amely ′Magdala városából való′-t jelent.

Tehát a Biblia eredetileg Magdalából való Máriaként, azaz Magdalai Máriaként hivatkozik rá.

Nevét Lukács és Márk evangéliuma is említi, mint akiből Jézus gyógyítása révén „hét ördög ment ki”. Lukács azt írja, hogy Jézust a „tizenkettőn”, vagyis az apostolokon kívül „némely asszonyok” kísérték, akiket „tisztátalan lelkektől és betegségektől” szabadított meg, amely a mai értelmezés szerint valamiféle erős testi és lelki bajtól való gyógyítást jelent. Ezek közé a „felszabadított” nők közé sorolták tehát Magdalai Máriát is. A további bibliai szövegek szerint ezek az asszonyok nemcsak követték Jézust, hanem „a vagyonukból szolgálának neki”. Ennek értelmében a titokzatos Mária saját vagyonnal bírt, amely bármilyen meglepő, valójában lehetséges volt akkoriban, hiszen egyrészt az ókori zsidó nők szabadon rendelkezhettek a hozományukkal, másrészt fiúörökös hiányában örökölhették a férjük vagy a szüleik vagyonát is.

Háromból egy, a bűnös asszony

Ez a tény már önmagában is izgalmas képet fest Magdalai Máriáról, hiszen ha egy nő saját vagyonnal rendelkezik, akkor anyagilag független a férfirokonaitól, ez pedig igen nagy szabadságot biztosít számára.

A Biblia említést tesz egy másik Máriáról is, egy bizonyos betániairól, aki Lázár és Márta nővére volt, és egy alkalommal drága nárdusolajjal kente be Jézus lábát. Emellett ír egy másik asszonyról is, aki egy farizeus házában

könnyeivel áztatta Jézus lábát, hajával megtörölte, elárasztotta csókjaival és megkente illatos olajjal.

Jézus pedig ezt mondta róla:

sok bűne bocsáttatott meg, mert nagyon szeretett.

De senki sehol sem írta le azt, hogy ő Magdalai Mária lenne, sőt azt sem, hogy Máriának hívták.

Eme három bibliai nőalak összemosása vélhetően a kora középkor legnevesebb egyházi emberének, Nagy Szent Gergely pápának az 591-ben elmondott értelmezéséből fakad, aki összevonta ezt a három bibliai szereplőt, aki nálunk Mária Magdolna néven terjedt el. Innentől kezdve a köztudatban és ezáltal a művészetben ő lett a bűnös asszony, aki Jézusnak köszönhetően megtért és megszabadíttatott. Mindezen értelmezés fakadhatott abból a tényből, hogy egy független, vagyonos, férfitársaságban mozgó nő a középkori gondolkodás szerint csakis prostituált lehetett, azaz bűnös.

Holott ha pusztán az egyetlen és elfogadott forrást, a Bibliát vesszük alapul, Magdalai Mária (nevezzük a valódi nevén) olyan nő volt, akiből kiment hét ördög, más asszonyokkal együtt Jézust követte és támogatta anyagilag. Továbbá végignézte a kereszthalálát, majd segédkezett a temetésében, végül pedig neki jelent meg először a feltámadása után.

Feleség, istennő vagy szent?

Az, hogy egy nő ilyen nagy jelentőségű szerepet töltsön be, teljesen ellentmond a középkori férfigondolkodásnak, amelyben az asszonyokat másodrendű, értelmileg korlátolt személyeknek tartották, akik teljesen ki voltak szolgáltatva a férfirokonaiknak, és sokszor írni-olvasni sem tudtak.

Azt pEDIG VÉGKÉPP nem nézték ki belőlük, hogy felfogják Jézus tanításait.

Így egy Magdalai Mária-típusú nő a középkori elgondolkodás szerint nem kaphatott olyan jelentőségű helyet Jézus történetében, illetve az evangéliumokban, mint amilyet valójában betöltött és megérdemel. Ennek ellenére rendre felbukkantak a fentiektől eltérő információk is. Egy 3. században talált gnosztikus irat, Fülöp evangéliuma Magdalai Máriát Jézus feleségeként említi, akit többször szájon is csókolt. A Pistis Sophia nevű 3–4. századi kopt kézirat ennél is tovább görgeti a témát, ebben azt írják, hogy Jézus a feltámadása után feleségül vette őt, és gyermekeik is születtek.

A fenti iratokat egyetlen keresztény egyház sem fogadja el, ennek ellenére a római katolikus vallásban régóta tisztelik Magdalai Máriát, szentté avatása pedig többször is felmerült az évszázadok során.

Mária jelentőségét mutatja egy másik ősi dokumentum is, amely a Krisztus utáni 100-as években született, hitelességében pedig az egyház sem kételkedik, bár a benne foglaltak igazságtartalmát vitatja. A Mária evangéliumának nevezett irat Jézus Magdalai Máriának címzett, titkos tanításait tartalmazza, ezáltal pedig az egyetlen olyan ősi forrás e témakörben, amelyet egy nő nevében írtak meg. A dokumentum eredeti szövege 125 és 175 között keletkezhetett, a Bibliába bekerült evangéliumok pedig az első században. Mária evangéliumát 1896-ban találta, majd vásárolta meg egy kairói régiségpiacon egy német tudós, majd 1955-ben hozták nyilvánosságra. A szöveg több mint fele elveszhetett, a fennmaradt részei viszont kicsit másképp taglalják Jézus tanításait, mint a Bibliába került evangéliumok: a szöveg a test helyett a lélek feltámadásáról ír, tagadja Krisztus második eljövetelét, továbbá hiányzik belőle a bűn és bűnhődés gondolatköre is.

Magdalai Mária szentté avatását 2016-ban Ferenc pápa rendelte el.

Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a nők helyzetére és feladatára az egyházon belül. Ezt fejezte ki Arthur Roche érsek is a szentszéki állásfoglalás végén, ahol így szólt róla: 

a feltámadt Krisztus tanúja a többi apostolhoz hasonlóan hirdeti az Úr feltámadásának üzenetét. Ezért helyénvaló, hogy ennek az asszonynak a liturgikus ünneplése ugyanolyan szintű legyen, mint az apostoloknak.

De vajon ki lehetett ez a titokzatos nő valójában?

Magdalai Mária emléke nem kopott meg a hosszú évszázadok során, személye ma is igen sokakat foglalkoztat, és számos vita tárgyát képezi. Egyesek az isteni minőség női princípiumának tartják, mások szerint igen nagy tudású asszony volt, aki Jézussal együtt részesült beavatásban a legfelsőbb isteni misztériumból, míg a római katolikus egyház az apostolok apostolának tartja.

Karen L. King, a Harvard Egyetem történelemprofesszora, akinek Magdalai Mária evangéliuma – Jézus és az első női apostol címmel jelent meg könyve, úgy véli, hogy Mária és Jézus nem házasodott össze, ő legalábbis nem talált erre utaló hiteles ősi forrásszöveget. Azonban véleménye szerint a nő a tanítványok közé tartozott, aki jobban értette Jézus tanításait, mint a többiek, ezért számára mélyebb teológiai összefüggéseket fedett fel a Mária evangéliuma alapján. Így foglalható össze egyébként a ma elfogadott álláspont is a személyét illetően:

egy független nő, aki Jézus kiemelkedő tanítványa volt, és nemcsak hallgatta, hanem hirdette is a szavait.

Legyen szó vallási, egyéb spirituális vagy történelmi értelmezésről, egy biztos: Magdalai Mária Jézus számára kiemelkedően fontos személy volt, hiszen feltámadását követően neki jelent meg először. Szerepe és jelentősége a 21. században végre elismerést nyert, július 22-e pedig immáron csaknem tíz éve az ő ünnepnapja a római katolikus kalendáriumban.

Források:

(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Budapest)

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék