Feltehetően IV. Béla kezdett el építeni Budán, a mostani Várhegyen egy erődítményt. A tatárjárást követően megkezdett komplexum a 14–15. századra érte el a fénykorát, amikor az ország politikai, gazdasági és kulturális központjává vált. Luxemburgi Zsigmond újabb nagyszabású építkezésekbe kezdett itt, kibővítette a királyi rezidenciát, és jó pár évig ide helyezte át a székhelyét. A középkori Magyarország pedig úgy működött, hogy ahol a király tartózkodott, ott történt minden, így Buda városa egyre jelentősebbé vált. Azonban igazi virágkorát kétségtelenül Mátyás király korában élte, amikor Európa vezető nagyvárosává vált, a Budavári Palota pedig az egyik legfontosabb uralkodói rezidenciává.
Kulturális és politikai központ
Mátyás királyt senkinek sem kell bemutatni. Magyarország történelmének egyik legjelentősebb középkori uralkodójának alakja számos legendában, mesében élt és él tovább a mai napig. Regnálása alatt az ország gazdasági és kulturális virágkorát élte, sikerült megszilárdítania a törökkel szembeni védelmet, megerősítette a központi hatalmat, reformokat vezetett be, és nem utolsósorban komoly katonai sikereket ért el. Ugyanakkor támogatta a kultúrát és a művészeteket, így uralkodása alatt a magyar reneszánsz is virágzott. Mátyás trónra lépésekor az ország központja már Buda volt, amihez a király még akkor is ragaszkodott, amikor 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt volt a királyi udvar központja, itt működtek a legfontosabb hivatalok, itt dőltek el a kulcsfontosságú kérdések.
Mátyás a palotát előbb késő gótikus, majd reneszánsz stílusban bővítette ki és alakította át. Amikor a király 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király lányát, számos itáliai érkezett az udvarba, akik a reneszánsz értékrendet közvetítették az uralkodó felé, ami magában foglalta azt is, hogy erkölcsi kötelessége az építészet és a művészetek támogatása. Ráadásul Beatrix királyné nagyon művelt nő volt, aki a reneszánsz kultúra egyik fellegvárából érkezett hazánkba, így ő is erőteljes hatást gyakorolt a férjére e tekintetben.
Másfél elveszett évszázad
Sajnos Buda 1541-es török elfoglalása, majd annak 1686-os visszafoglalása után a királyi palota épületeinek java része elpusztult. Ezért nehéz dolga van a történészeknek, művészettörténészeknek a tekintetben, hogy rekonstruálni tudják, hogyan is nézhetett ki ez a minden bizonnyal páratlan szépségű középkori palota Mátyás idején. Amit tudnak, azt a II. világháború utáni ásatások eredményeiből, az akkori utazók leírásaiból, valamint főleg az 1686-os alaprajzokból és látképekből tudják kikövetkeztetni.
A történészek jelenlegi tudása szerint a palota átépítése a díszudvar keleti részével kezdődhetett, ahol helyet kapott Mátyás Corvina könyvtára is, amely az első híres királyi bibliotékák közé tartozott. A főként belsőépítészeti jellegű munkálatok a legrégebbi, az úgynevezett Anjou-palotarészben folytatódtak, vélhetően a firenzei Palazzo Vecchio 1469 és 1480 közötti átépítésének mintája szerint. Az ásatások során talált töredékek és a leírások alapján a budai palotában feltehetően új, gazdagon faragott oromzatos ajtókereteket, berakásos ajtószárnyakat, majolikapadlókat és aranyozott faragású kazettás famennyezeteket készítettek a firenzei intarziaasztalosok. Bonfini, a király történetírójának leírása szerint a palota déli szárnyában volt a több helyiségből álló királyi magánlakosztály, háló- és lakószobákkal, valamint ebédlővel. Más itáliai reneszánsz palota mintájára esetleg egy dolgozószoba is helyett kaphatott itt. Az Anjou-palota nyugati oldalán volt vélhetően egy zárt, rejtett kert – úgynevezett függőkert –, amely a magánlakosztályhoz tartozhatott. A nyugati szárny második emeletének nagy belmagassága lehetővé tette például egy trónterem kialakítását, amelyre egy Mátyáshoz hasonlóan nagy jelentőségű uralkodónak minden bizonnyal szüksége is volt.
Reneszánsz csodák
A palota tehát teljes reneszánsz fazonírozáson esett át, és a történészek szerint vélhetően a korszak építészeti stílusjegyeinek valamennyi csodáját megtalálhattuk itt: például egy, a zodiákus 12 csillagjegyével díszített kazettás mennyezetű folyosót, a királyi pár címerállatainak faragványait, egy Pallasz Athéné figurájával díszített kutat, vagy éppen Hunyadi János, László és Mátyás bronzszobrait. A reneszánsz építészet és kultúra támogatása mellett a palota átépítésének nyilván a reprezentáció volt a célja: az ide érkező uralkodók, nemesek, küldöttek, azaz az udvarban megforduló valamennyi ember elkápráztatása.
A palotához vélhetően már a korábbi uralkodók idején is tartoztak kertek, azonban ezek Mátyás király idején, a reneszánsz befolyás miatt váltak igazán meghatározóvá. Erhard Schön a palotától készült metszete hatalmas, fallal ölelt kerteket ábrázol. A 2000 nyarán folytatott ásatások is ezt igazolhatják, mivel kisebb épületek maradványaira bukkantak itt, eredeti reneszánsz faragványokkal.
Helyezkedés és nyüzsgő udvari mindennapok
Mátyás király tehát egy olyan kiemelkedő európai reneszánsz uralkodói palotát hozott létre, ahol valósággal pezsgett az élet. Ez volt az udvar központja, a főméltóságok, a legfőbb bárók, a legnagyobb földbirtokosok és a főpapság egyaránt gyakran járt itt. Ehhez hozzáadódott még a királyné népes udvartartása, de megfordultak itt a korszak kiváló humanista művészei és tudósai is, valamint minden olyan rendű és rangú személy, aki előrébb szeretett volna jutni a társadalmi ranglétrán. Ezt a működést támasztja alá az is, hogy a kutatások szerint a Buda-közeli kisbirtokok gyakran cseréltek gazdát, hiszen aki éppen közel állt a királyhoz, annak az udvar környékén kellett a maga és a kísérete ellátásáról, elszállásolásáról gondoskodnia. De ugyanez elmondható a városról is, hiszen ott is gyorsan váltották egymást a tulajdonosok. Egyébként nem véletlenül választották a középkori királyok székhelyüknek Budát: kedvező fekvésének köszönhetően ugyanis alkalmas volt a kereskedelmi tevékenység folytatására. Ennek eredményeképpen a város is gyorsan fejlődött, de a polgárainak jó sok munkát adott a palota népes udvarának ellátása is.
Források:
- Kelecsényi Kristóf: Budavár, Rubicon
- A késő gótika újabb hulláma és a reneszánsz indulása: a budai, visegrádi, tatai építkezések, mmi.elte.hu
- Magyar Károly: A budavári királyi palota, budavar.abtk.hu
- Horváth Richárd: Mátyás király udvara, Rubicon
- Budavári Palota, csodasmagyarorszag.hu
- Budai Vár, budavar.hu
- Tóth Judit: Mátyás nyomában a budai vártól az Orczy-kertig, turistamagazin.hu
(Borítókép: We Love Budapest)
Most előrendelheted
a We Love Budapest új könyvét!
Nagy hírünk van, nemsokára könyvünk jelenik meg! Nem kevesebbre vállalkoztunk a We Love Budapest újságíróiként, mint hogy megírjuk Budapest mind a 23 kerületének történetét.
A színes grafikákkal és fotókkal illusztrált könyvet itt most elő is rendelhetitek, hogy biztosan ne maradjatok le róla!
hirdetés
