Az idei Budapest100 során fedeztük fel az Eszék utca 13–15. épületét, amire elsősorban az újbudai SZEVA közösség közös kertészkedése miatt figyeltünk fel. Ez a Szabolcska Mihály, az Eszék és a Vásárhelyi Pál utca tömbjét és az itteni lakók lelkes, a kertjeiket közösen gondozó közösségét jelenti. Ők amellett, hogy együtt kertészkednek, a városi zöldfelülethez köthető szemlélet- és közösségformáló munkát is végeznek. Az Eszék utcai Turán-udvar viszont nemcsak a kert miatt, hanem építészete és az épületet borító díszek mögötti gondolat, a turanizmus kapcsán is érdekes – utóbbi eszmére számos példát találhatunk a környéken.
Mi az a turanizmus?
A kifejezés a Közép-Ázsiában található Turáni-alföld nevéből származik, ahol a magyarok ősei élhettek. A kutatók és az utazók egy kisebb társasága eredetileg tudományos indíttatásból fordult a turáni népek felé, és 1910-ben Kelet-kutatás céljából létrehozták a Turáni Társaságot, ám az I. világháború és Trianon után az egész átbillent a nacionalizmus felé. A társaságnak egyébként Vámbéry Ármin (orientalista, Ázsia-kutató) volt a tiszteletbeli elnöke, az elnöke pedig Teleki Pál, de tagjai között volt Herman Ottó és Hopp Ferenc is.
Az 1920-as évekre a kutatók kezdtek elfordulni a Turáni Társaságtól, hiszen az egyre inkább radikalizálódott, ez pedig már nem volt szimpatikus azoknak a tagoknak, akik tudományos indíttatásból foglalkoztak a turáni népekkel. Érdekesség, hogy szintén ebben az időben indult meg Szentimreváros kiépítése, ami alapvetően a keresztény-nemzeti felső középosztályt célozta meg, éppen ezért nem is véletlen, hogy a környéken több olyan épületet találni, ami a turanizmus szellemében épült. Ezt leginkább a díszítések, valamint az elnevezések árulják el az arra járónak.
A házak homlokzatain jellemzően a hunok csatáit vagy székely életképeket bemutató sgraffitók és domborművek láthatók, míg az épületek olyan hangzatos elnevezéseket kaptak, mint például Pannónia-udvar, Tátra-udvar, Árpád-udvar vagy épp Turán-udvar.
A Turán-udvar
Az Eszék utca 13–15. szám alatti házat építtető Centrum Házépítő és Ingatlanvállalat Szövetkezet kihasználta a turanizmus egyre erősödő ideáját, és a legújabb társasházukat, vagyis a Turán-udvart is erre alapozva készíttette el – bízva abban, hogy így hamar bevonzzák a környéken lakást keresőket. Noha a nemzeti érzelműekre építettek, a lakások fix ára, a magas szintű műszaki kivitelezés, a határidők betartása, a jó fekvésű telkek és a kor kedvelt építészei legalább ennyire számítottak a vásárlóknak. Mindez működött, hiszen a 10 éves jubileumukon már 15 megépült társasházat tudtak maguk mögött.
A Rainer Károly tervezte ház érdekessége egyrészt a franciaudvaros kialakítás, amely megidézi a kertvárosi hangulatot, másrészt az, hogy itt minden lakáshoz terveztek lodzsát. A turanizmusra reflektáló reliefek is különlegesek. A honfoglaló magyarok történetéből az Űzik az aranyszarvast és a Turáni vitézavatás címűt láthatjuk, amelyeken a tematika mellett a betűtípus is a régi magyarságot tükrözi: egy kicsit hasonlít a rovásírásra.
Detektív és napszámos is élt itt
A szövetkezet 1928 decemberében kapta meg az építési engedélyt, és
rekordidő alatt, 1929 tavaszára kész is voltak az art deco társasház felhúzásával.
A lakásokat a legkülönfélébb lapokban hirdették, ráadásul egy jó marketingfogással nemcsak bemutatták az eladó otthonokat, de tanácsot is adtak a vevőknek, hogy mi mindenre érdemes figyelni a vásárlásnál.
Szintenként 5 lakást terveztek, illetve az alagsor udvar felőli részén is alakítottak ki lakásokat, míg az utcafronton ezeket a helyiségeket üzleteknek adták ki. Volt közös mosókonyha, vasaló- és mángorlóhelyiség, külön cselédfürdőszoba és cselédmosdó, a teregetéshez pedig a padlásteret használták a lakók. A ruhaszárításnak komoly házirendje volt: csak hétköznap napközben lehetett felmenni, tilos volt lámpát vagy gyertyát használni, illetve 40 fillér használati díjat kellett fizetni érte.
A lakók között volt középiskolai tanár, gyógyszerész, miniszteri tanácsos, hadbíró, detektív-főfelügyelő, napszámos, asztalos és borbély (utóbbi három lakása az alagsorban volt) is. Zdeborszky-Borszéky Oszkár detektívhez kapcsolódó történet, hogy 1931-ben, a politikai főcsoport detektív-csoportvezetőjeként szabadlábra helyeztette Rajk Lászlót. Később, a Rajk-per során emiatt az ÁVH tanúként hallgatta ki, mert úgy gondolták, hogy Rajkot azért cserébe bocsátották szabadon, hogy a Horthy-korban a politikai rendőrség besúgójává vált. Rajk Lászlót 1949-ban végezték ki, és Zdeborszky-Borszékyt is elítélték, méghozzá népellenes bűntett miatt. 1953-ig börtönben ült, majd 1957-ben a bíróság felmentette a vádak alól.
Források:
- Ecseki Judit kutatása a Budapest100 során, budapest100.hu
- Kertes öröklakások Krisztinavárosban, Budapesti Hírlap, 1929
- Turán-udvar domborművei, köztérkép.hu
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
