Budapesten rengeteg olyan olasz étterem van, amit echte olaszok csinálnak, de a konyha népszerűsége miatt soha nem árt még egy. Kicsit szkeptikusok voltunk, hogy egy hazai séf – még ha Heiszler Olivérről van is szó – mennyire tudja lefordítani a dolce vitát, de spoiler: sikerült.
Az olasz éttermek két legismertebb fajtája a trattoria és az osteria, már ha nem számítjuk a ristorantét, ami egyébként a legelegánsabb a trióból. Középen van a trattoria, a családias, kedves vendéglő jó ár-érték arányú étlappal és helyi borokkal, a végén pedig ott van a kocsma/fogadó osteria kifejezetetten olcsó, egyszerű ételekkel, italfókusszal.
Ezzel a terminológiával kicsit alulértékelték magukat – egyrészt, mert széles körű választék van ételből is, nem csak italból, másrészt azért, mert a helyszín bár laza, azért nem a kocsmakategóra, harmadrészt pedig azért, mert árban is a nápolyipizzázók és az egyszerű tésztázók fölé lőttek.
A hely hangulata nem változott sokat az előző bérlő, az ADAM Bistro óta – az a fajta hely, ahova nyugodtan mehetünk öltönyös munkaebédre és barátnős pletykázásra vagy esti randira is. Sőt a Leonban azt tervezik, hogy az estéket nemcsak falatozással vagy koktélozással, de mulatással is fel lehet dobni, így heti több este lesz, amikor a vacsora mellett DJ is szórakoztatja a vendégeket. Táncolni pedig abszolút ér!
Az étlapot ügyesen rakták össze – összolasz örömétlap a legismertebb fogásokkal és pizzával. Az előételek között vannak válogatott érlelt húsok, pármai padlizsán, vitello tonno és természetesen burrata is. A főételek között külön szekciója van a „kortárs pizzáknak″ – vagyis a vékony tésztás nápolyi stílusnak, a rizottóknak, a tésztáknak és a húsos fogásoknak is, ahol a klasszikusok közül az ossobuco is helyet kapott.
Az előételeket kifejezetten szerettük, a pizza is pont olyan, amilyet a stílus megkíván, bár sajtból picit több van rajta, mint amennyit Nápolyban szoktak tenni rá, de ez legyen a legnagyobb bajunk! A primi piattik közül a carbonara hozta a kívánt krémességet, a rizottó krémes volt, de picit alulkészült a rizs, az ossobuco viszont csodáson omlott. A desszertek közül is a három legnépszerűbb csapás felé mentek, vagyis van tiramisu, citromos babà (áztatott piskóta) és crostata (olasz torta) is.
Az itallap erősre sikerült, olasz és magyar borok mellett többféle pezsgő, habzó és eredetvédett prosecco is van rajta, de a koktélkínálat is hangsúlyos, a signature-kevertek mellett megtalálhatók a jól ismert örökzöldek is. Aki nem iszik alkoholt, annak sem kell aggódnia, a mentes verziókból is van pár kreatív, helyben készült ital, amitől nagyobb izgalmi állapotba kerülünk, mint egy szimpla limonádétól.
A Leon egy nagyon kellemes, hangulatos, laza helyre sikeredett, kedves kiszolgálással és biztos kézzel készített fogásokkal. Az árakat kicsit magasnak találtuk, de tény, hogy a Lánchíd utca nem a körúton túl van.
Főétel és ital: 9000 Ft/főtől
Leon Osteria
