Az idei Budapest100 tematikája kicsit más, mint amit eddig megszokhattunk, hiszen nem korszakhoz vagy építészeti stílushoz köthető házakat látogathatunk meg a májusi programon, hanem a városi zöld oázisokat ünnepelve a városi kerteket, valamint a budapesti házak rejtett belső udvarait fedezhetjük fel. A Naphegy utca 23. historizáló, szecessziós jegyekkel épült villája kimondottan izgalmas kerttel rendelkezik, ahol egy mediterrán kutat is találunk. Bár ez ma már nem működik, ezért a lakók virágokkal ültették tele, így találva neki új funkciót. Érdemes lesz meglátogatni ezt az épületet, mert a lakóközösség többek között koncertekkel és épületsétával készül, a panoráma és a növényekkel teli kert pedig magáért beszél.
A budai Vár és a Gellért-hegy között elterülő Naphegy kevesebb figyelmet kap magasabb testvéreinél, ám ha jobban körülnézünk, megtalálhatjuk itt azt a békebeli hangulatot, amely a hírességek és a művészek elegáns otthonává tette a környéket. A 20. század elején villaépületekkel és impozáns bérházakkal telt meg ez a rész, ami addig szőlőültetvények otthona volt. Itt élt többek között Kaffka Margit (Lisznyai utca 12–18.), Balázs Béla (Lisznyai utca 11.), Marton László szobrászművész (Tigris utca 55.) vagy Tersánszky Józsi Jenő. Bár a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett a terület, a Naphegy utca 23.-nak „csak” a tetőszerkezete sérült.
Feszty Árpád testvére tervezte
Feszty Árpád nevét jól ismerjük, A magyarok bejövetele című monumentális körképét élőben, tankönyvekben vagy az interneten biztosan mindenki látta már. Ám az talán kevésbé ismert, hogy a festő két testvére is építész volt, Adolf és Gyula. Minket most Feszty Gyula érdekel, aki megtervezte a Feszty-körkép számára a városligeti Rotundát (itt állították ki 1896-ban a festményt), és neki köszönhetjük ezt a Naphegy utcai házat is.
Feszty Gyuláról viszonylag keveset tudunk, de kora jelentős építészének számított, akit leginkább vidékre tervezett házairól ismert a közönség – bár készült néhány középülete és bérháza a fővárosban is. Többek között a zuglói református templom (1893), vagy a már említett körkép számára készült Rotunda a Városligetben (helyén ma már a Szépművészeti Múzeum áll). Szintén ő tervezte meg Feszty Árpád és felesége, Jókai Róza Bajza utcai villáját az Epreskert mellett, melynek földszintjén Jókai Mór is lakott.
Buja kert, érdekes lépcsőház
Feszty Gyula nemcsak tervezte a Naphegy utcai házat, de ő volt az építtetője is. Az 1908-ban elkészült épület eredetileg háromlakásos családi villa volt, mára viszont 8-ra nőtt az itt található lakások száma. Az elmúlt években a fás- és szénkamrát is kisebb lakásokká alakították ugyanis, de 1987-ben egy tetőtér-beépítést és ráépítést is kapott a ház, így a korábbi napozóterasz, ami az épület egyik fénypontja volt, megszűnt.
Érdekesség, hogy mivel a Naphegy oldalán fekszik a telek, a szintkülönbség miatt a ház a Lisznyai utca felől kétemeletes, a Naphegy utca felől pedig három.
A Lisznyai utcai szuterénszint ablakrácsai még eredetiek, ahogy a lépcsőház korlátjai, a régi gázlámpák állványai, a növénymintás kőburkolat, illetve a (kaput leszámítva) Naphegy utcai kerítés is.
Az egyszerre historizáló és szecessziós jegyeket hordozó házról viszonylag keveset tudunk, a tervei is elvesztek. Egyidőben Feszty Adolf, a tervező testvére is a házban lakhatott, Feszty Gyula halála után pedig egy kisebb botrány is kapcsolódott az épülethez. Feszty Gyula 15 évi együttélés után, 1910-ben vette feleségül Weisswasser Lujzát. Bár az építész az évek alatt többször szeretett volna véget vetni a kapcsolatuknak, a nő mindig talált valami indokot, hogy ez mégse történjen így. Miután Feszty Gyula 1912-ben meghalt, feleségének csupán 80 000 korona jutott a hagyatékból – perre is vitte az öröklés ügyét, amit végül nem ő, hanem Fesztyék nyertek. Így került a ház végül Jókai Mór fogadott lányához, Jókai Rózához (Feszty Árpád feleségéhez), aki 1916-ban adta el.
…eladó Budán Naphegy utca 23. sz. (Krisztina-templom mellett) pompás kilátású urasági családi ház, mely 12 szobából és a legmodernebb igényeknek is megfelelő mellékhelyiségekből áll (előkert, lift, vacuum cleaner, légfűtés, háztetőn napfürdő, [f]üthető folyosó, előcsarnok stb.)
– olvasható a Pesti Hírlap hasábjain.
A Budapest100 május 24. és 25. közötti hétvégéjén nyitva áll a látogatók előtt a Naphegy utca 23., ráadásul nemcsak a házat járhatjuk be, de a lakók által rendezett, illetve nemrég friss virágokkal és növényekkel beültetett kertben is töltődhetünk. Az épületbejáráson (itt lehet regisztrálni) túl lesz bogárhotel-építés, cselló- és jazzkoncert is.
A cikk Csúcs Natália és Gyüre Anna, a Budapest100 önkénteseinek kutatása alapján született.
