Március 8-án előbukkant a Gellért-hegy vonalában, a Szabadság híd közelében található Ínség-szikla. A képződmény magassága 95,76 centi, akkor válik jól láthatóvá, ha a vízszint alacsonyabb, mint 95 centiméter, amire a pontosabb feljegyzések, mérések kezdete óta, tehát több mint 150 éve nem volt példa március elején. Bár a tény kétségtelenül óvatosságra int, nem árt, ha azt is hozzátesszük, hogy
AkkorIBAN még egészen másképp festett a Duna-part és környéke, így nem pontosan tudjuk, hogy milyen vízszintnél bukkant elő a szikla.
A Gellért-hegy drámaian leszakadó sziklaorma alatt ma már villamos siklik, és több sávban autók húznak el. A környék kiépülése azonban csak a 19. század vége felé kezdődött, ahogy visszafelé megyünk az időben, egyre vadabb és vadabb kép fogadott volna bennünket errefelé. A Duna meredek kanyart vett itt, majd kiszélesedett. A hegy lába a vízbe ért, így a folyó fokozatosan pusztította azt, miközben hatalmas szikladarabok zuhantak a mederbe. A Budapest meghatározó sziklatömbjének anyagát adó dolomit 220 millió éve ülepedett le a triászban itt hullámzó tengerből, majd az eocénban kiemelkedett, és breccsa, azaz törmelékkő keletkezett belőle. A pleisztocénben volt egy újabb kiemelkedés, így a Gellért-hegy esetében ezek a triászban keletkezett rétegek kerültek a felszínre, míg a későbbi rétegsorok sok helyen lepusztultak. Bár sokáig tartotta magát a vélekedés, hogy az Ínség-szikla is dolomitból áll, a 2012-es vizsgálatok szerint az anyaga valójában átkovásodott homokkő.
A hegy alatt, a Sziklatemplom környékén a terület rendezéséig több nagyobb szikla is sorakozott, ezek folytatásának tekinthető a mederben lévő Ínség-szikla, amiről a 4-es metró építése alkalmával végzett pontos mederszakasz-felderítő munkálatok igazolták be, hogy egy lassan lefelé mélyülő tömb, amely jóval a hídon túl is folytatódik, egy kiterjedtebb zátonyrendszer része, amely annak idején nagyon megnehezítette a hajósok életét, majd a réteg átfúrása a 4-es metró építése során is okozott némi fejfájást.
A kiemelkedő sziklák egy részét a 19. század legvégén, a Szent Gellért rakpart építésekor felrobbantották, és annak sem volt sok híja, hogy az Ínség-szikla is hasonló sorsra jusson, hiszen 1941-ben is szó volt az elkotrásáról, majd a II. világháború után, a meder bombamentesítésekor is majdnem felszámolták, végül azonban maradt.
Bár kétségtelenül a legismertebb és a legmagasabb, korántsem az egyetlen nagyobb csúcs a Duna medrének ezen a szakaszán.
2018 októberében például olyan alacsony volt a vízállás, hogy a Szabadság híd 1945-ben felrobbantott romjai is látszottak a folyóban. A mederben található szikláknak egyébként a híd építésekor is nagy hasznát vették, az Ínség-sziklához hasonló tömbön áll a budai pillér is.
Az ínséggel, éhezéssel kapcsolatban először állítólag a 18. században említették a követ, és bár egyértelműnek tűnik a kapcsolat az alacsony vízállás és a szűk idők között, többféle legenda is rejlik a név mögött. Az egyik szerint ilyen alacsony vízállásnál már leállt a legtöbb közelben található hajómalom, nem lehetett megőrölni a búzát, ami dráguláshoz és éhezéshez vezetett. Egy másik történet szerint inkább a hajósok ínségét jeleníti meg a név, hiszen a Gellért-hegynél átkelőhely működött, erre utal korábbi elnevezése, a Kelen-hegy is. Ha pedig látszott az Ínség-szikla, akkor nem volt jól hajózható ez a szakasz.
A probléma végül akkor oldódott meg, amikor a rakpartot rendezték az 1870-es években, azóta a Duna gyorsabb, mélyebb, és még aszályos időkben is könnyebben hajózható. Ezzel együtt nem túl megnyugtató a tendencia, hogy egyre gyakrabban látjuk az Ínség-sziklát a sűrűbben előforduló aszályos időszakok miatt.
Források:
- Palotai Márton, Mindszenty Andrea, Kopecsko Katalin, Poros Zsófia: Az Ínség-kő geológiája, Földtani Közlöny, 2012, 3. szám
- Lázin Miklós András: Ínséget jelzett a meder sziklája, Magyar Hírlap, 2018. augusztus 14.
- Dunai Szigetek blog
- PestBuda.hu
A cikk az Arcanum újságok felhasználásával készült.
(Borítókép: Szabó Gábor - We Love Budapest)
