A belvárosban sétálva valószínűleg már másnak is feltűnt ez az épület a Veres Pálné és a Nyáry Pál utca sarkán, mert nem mindennapi, hogy a budapesti házakon csak úgy meglátjuk a hét vezért és más történelmi alakokat – ráadásul életnagyságban. A házat Kecskemét emeltette, hogy a fővárosba érkező alföldiek találjanak maguknak olcsó szállást, ám végül az extra szolgáltatást nyújtó kávéházáról híresült el.

Városi bóklászásaink során már többször felfigyeltünk erre a házra a Veres Pálné és a Nyáry Pál utca sarkán, és nemcsak azért, mert érdekes a homlokzatból kiugró zárt erkély, hanem mert csupa olyan szobor van rajta, ami a magyar történelmi nagyjait ábrázolja. Furcsa egy első látásra csak egy egyszerű lakóháznak tűnő épületen ilyen fontos személyeket látni, azt gondolhatnánk, hogy egy nagy magyar hírében álló arisztokrata építtette magának, de valójában nem erről van szó. Az épület történetéről akkor olvastunk először, amikor Lechner Ödön korai épületeit gyűjtöttük össze, s mint kiderült, ez az V. kerületi ház is az ő munkája.

Lechner Ödön korai épületeinek még köze nem volt a szecesszióhoz, helyette a kor kedvelt stílusában, a historizmusban készültek, ugyanakkor ez a ház egy kicsit mégis kilóg a sorból. A telket mindig is Kecskemét birtokolta, így nem véletlen, hogy végül ők építtettek rá egy bérházat. Egészen prózai okai voltak annak, hogy Pesten házépítésbe fogtak: egyrészt a fővárosba érkező alföldieknek szerettek volna olcsó átmeneti szálláshelyet biztosítani, másrészt a bérbe adott állandó lakhelyekből plusz bevételi forrásban reménykedett a város.

Az 1874-ben épült házon a magyar történelem fontos alakjainak életnagyságú szobrai állnak, bár a kezdeti terveken Lechner és Pártos Gyula még mitológiai alakokat képzelt el a falfülkékben. A szobrok végül Kecskemét városának kérésére változtak, akik szívesebben láttak volna olyan figurákat az épületen, akik „Kecskemétnek érdemeket szolgáltattak”. A hét vezér pedig emlékeztette őket arra a tényre, hogy Kecskemét város pont azon a helyen áll, ahol a véres ütközet a magyar nemzet hazáját biztosította – olvasható Sümegi György Lechner épületeiről szóló tanulmányában.

Így ma az első emeleten HunyadI János, Árpád, Töhötöm, Koháry István, a másodikon Hunyadi Mátyás, Lehel, Örs és Katona József, míg a legfelső szint fülkéiben I. Rákóczi György, Ond, Szabolcs és Huba látható.

A kutatások szerint a sóskúti mészkőből készült szobrok Lotz Károly vázlatai alapján készültek, Kunst József mintázta és Dinnert Ferenc faragta ki őket.

Az átmeneti szálláshelyet keresők mellett éltek itt nagypolgárok és földbirtokosok is, sőt

az egyik elegáns lakásban a főváros első polgármestere, Ráth Károly élt.

A bérház történetéhez még hozzátartozik, hogy földszintjén volt A Kecskeméti Házhoz nevű kávéház, ami a pesti jogászifjúság kedvelt mulatóhelye volt. A Budapesti Hírlap egyik 1883-as számában a legjobb reggeli kávéval és hangversennyel hirdették magukat. Az 1890-es években irányt váltottak, és női zenekarukról váltak „híressé”, akik leginkább arról voltak ismertek, hogy privát szobára mentek azzal, akinek valami extra szolgáltatásra támadt kedve.

Források: 

  • Budapesti Hírlap, 1883. december
  • Déry Attila: Adalékok az ún. Kecskeméti-ház történetéhez, Műemlékvédelmi Szemle, 1991
  • Sümegi György: Építészet és történetiség. Adalékok Lechner Ödön kecskeméti épületeihez, Ars Hungarica, 2003
  • B. Mánya Ágnes: Aki színeket hozott az utcákra, Új Szó, 2018

A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.

Címkék