Ha nyitott szemmel jár az ember a városban, láthatja, hogy mi is érintettek vagyunk – méghozzá bőséggel – az amerikai konzumkultúra által. McDonald′s, Burger King, Starbucks – hogy csak a legtriviálisabb lehetőségeket említsem az üzletek sorában. Büszkélkedhetünk Hard Rock Caféval is, ami nincs sok helyen a világban. A mozik amerikai filmekkel vannak tele. De azért fajsúlyosabb amerikai emlékek is találhatók Budapesten. Ezeket vettük sorra.
Kezdjük a sort egy olyannal, ami hivatalosan már nem létezik, jelen pillanatban az enyészeté a terület: a XI. kerületben, Sasadon, a Budaörsi út mellett volt az egykori amerikai katonai temető, ahová 1944-től kezdődően azokat a pilótákat temették, akik Budapest bombázása közben vesztették életüket. A háború után exhumálták és elszállították a holttesteket, a hely viszont megmaradt amerikai emlékhelynek a kapukon az USA címerállatával, a fehérfejű rétisassal, a kerítésén pedig az amerikai lobogót ábrázoló domborművel. Az amerikai kormány később elállt az emlékhely fenntartásától, a kerület pedig úgy határozott, hogy közparkot hoz létre a helyén. Mindez 2021-ben volt, azóta sok változás (tudomásunk szerint) nem történt.
George Washington, az első
Az 1732 és 1799 között élt George Washington, akiről az ország fővárosát és egyik tagállamát is elnevezték, nemcsak az Amerikai Egyesült Államok első elnöke volt, hanem az első amerikai elnök, aki szobrot kapott Budapesten. De mehetünk még beljebb is az amerikai alapító atyák legfontosabbikának, az USA első számú nemzeti hősének budapesti szobra kapcsán. A Városligetben, a Vajdahunyad vára mellett álló szobor az első európai Washington-szobor.
De vajon hogyan és miért került az első amerikai elnök szobra a Városligetbe? Egyfelől tiszteletből, de benne volt a szoborállításban a Habsburg-hatalommal való szembenállás is, méghozzá trükkös módon, mert hát a szobor simán engedélyt kapott. Clevelandi magyarok dobták össze rá a pénzt, és Bezerédi Gyula készítette el a köztéri alkotást. Clevelandben 1902-ben avattak Kossuth Lajos-szobrot, mert Budapesten akkor még nem lehetett, hisz az 1848/1849-es szabadságharcot leverő Ferenc József ült a trónon. De az amerikás magyarok nem nyugodtak bele a dologba és trükkhöz folyamodtak: ha Kossuthot nem lehet szobrosítani a magyar fővárosban, akkor majd a szabadság egy másik szimbólumát, George Washingtont fogják. A próbálkozás révbe ért, de annyira, hogy a szobor a mai napig ugyanott áll, ahol anno leleplezték, és a Városliget nagyarányú rekonstrukciója sem tudta elmozdítani a helyéről.
Republikánus sztárelnökök a téren: Reagan és idősebb Bush
Maradva az elnököknél, Budapesten két olyan, republikánus színekben indult amerikai elnök szobra is látható, akik a közelmúltban határozták meg az amerikai, valamint a világpolitika képét. A westernfilmek hőséből lett országvezető, Ronald Reagan két cikluson át vezette az USA-t, 1981 és 1989 között. Őt követte George H. W. Bush, vagyis az idősebb, aki 1989 és 1993 között volt amerikai elnök.
Mindkét elnök a Szabadság téren, az Amerikai Nagykövetség szomszédságában kapott szobrot: Reagan 2011-ben, az idősebb Bush pedig 2020-ban. Mindkét köztéri szobor alkotója ugyanaz a szobrász volt: Máté István. Az USA 40. (Reagan) és 41. (Bush) elnökének szobrai egyébként a téren szemben állnak egymással, és kiválóan ellensúlyozzák a még mindig ott álló szovjet hősi emlékművet.
Az ember, aki megmentette a Nemzeti Múzeumot
Harry Hill Bandholtz tábornok az I. világháború után az amerikai katonai misszió magyarországi parancsnoka volt. Az említett két korábbi amerikai elnökhöz hasonlóan ő is a Szabadság téren kapott szobrot, bár nem olyan frekventált részen, mint Reagan és Bush, cserébe jóval régebben áll ott – bár ennek is megvan a maga kacifántos története –, és a magyar képzőművészet igazán jeles alkotója, Ligeti Miklós formázta meg a magas rangú amerikai katonatisztet.
De miért is kapott szobrot az amerikai tábornok? Az I. világháború végén zavaros idők köszöntöttek Magyarországra: őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság és a háborús ellenfelek egyre fojtogatóbb béklyója. A legégetőbb problémát számunkra a románok jelentették, akikkel békeidőben sem volt kiegyensúlyozott a kapcsolatunk, de most, hogy a jó oldalra, az antanthoz kerültek, minden korábbi sérelemért elégtételt akartak venni. Többek között azzal, hogy feldúlják, kifosztják és elpusztítják a Magyar Nemzeti Múzeumot. És ekkor jött Bandholtz tábornok, aki a barbár tettet megakadályozta. Neki köszönhetjük, hogy a Nemzeti Múzeum még ma is áll, és hogy a gyűjteménye jórészt érintetlen. Kapott emléktáblát a múzeum kertjében, valamint egy szobrot is. Az 1936-ban emelt szobrot – a tábornok 1925-ben hunyt el – 1949-ben eltávolították, mondván, restaurálásra van szüksége, aztán jól elfeledkeztek róla. 1989-ben, Bush elnök magyarországi látogatása alkalmából állították vissza az eredeti helyére, természetesen egy restaurálást követően.
Az amerikás magyar
Tom Lantos az amerikai képviselőház egyetlen holokauszt-túlélő tagja volt. Lantos Péter Tamás néven született 1928-ban a Szent István park 25. szám alatt, ahol emléktáblája is található. Már egész fiatalon a politikával foglalkozott: a német megszállás ideje alatt antifasiszta csoport tagja volt, a II. világháborút követően pedig antikommunista diákmozgalmakban vett részt. Aztán 1947-ben egyre forróbb lett a lába alatt a talaj, ezért az Egyesült Államokba emigrált, ahol fényes politikai karriert futott be a Demokrata Párt színeiben.
Ő lobbizta ki többek között azt is, hogy Kossuth Lajosnak szobra legyen a Capitoliumban,
de egyébként is sokat tett annak érdekében, hogy Magyarország és az USA egyre jobb kapcsolatot ápoljon egymással. Felemelte a szavát a romániai magyarság érdekében, és élesen tiltakozott, amikor 2007-ben Szlovákia hivatalosan megerősítette a Beneš-dekrétumokat, de azt sem hagyta szó nélkül, amikor a 90-es években Csurka István hírhedt, erősen antiszemita dolgozatát közreadta.
A XIII. kerület vezetése a Vizafogó egyik zöldövezeti, lakóparki részének központi sétányát 2016-ban Tom Lantosról nevezte el, és az egykori politikus még egy emlékkövet is kapott a jeles (névadó) esemény alkalmából. Majd két évvel később, 2018-ban a sétány mentén felavatták a szobrát is, amit az örmény származású, a 90-es évek eleje óta Magyarországon élő és alkotó szobrász, Yengibarian Mamikon készített el.
A zsaru meg a kutyája
2014 óta áll a Falk Miksa utca és a Szent István körút sarkán a fejét vakaró Columbo hadnagy, valamint basset hound fajtájú kutyája szobra, amit Fekete Géza Dezső készített. A szoborállítás kapcsán volt egy közkeletű tévedés is: a nyomozót alakító színész, Peter Falk, valamint a galériákkal teli utca névadója, Falk Miksa rokonok voltak. Ez azonban nem igaz, a névazonosságon túl semmi köze sem volt egymáshoz a két embernek.
E tévedéstől függetlenül a szobor megtalálta a helyét a város szövetében. Jól mutat a Falk Miksa utca Nagykörút felőli bejáratánál, nemcsak a helyiek és a vidékről a fővárosba érkező magyarok körében népszerű, de a turisták is előszeretettel keresik fel, az amerikaiak biztosan. Apró érdekesség, hogy míg Columbo alakját képe alapján formázta meg az alkotó, a hűséges bassetnek volt egy modellje, egy hazai eb, aki a szoborleleplezési ünnepségen is részt vett.
Elvis Presley karórája
A legenda szerint Elvis nyilvánosan felemelte a szavát az 1956-os forradalom felkelői mellett és a szovjet agresszió ellen, az ilyet pedig respektálni szokás. És mi mindent meg is tettünk ennek érdekében, bár csak a rendszerváltás után, ami érthető kifogás. Elvis, a popzene valódi Királya (bocs, Jacko, bocs, Jimmy) 1957 elején egy tévéműsorban, az akkoriban legnépszerűbb Ed Sullivan Show-ban adta elő a Peace in the Valley című dalt, melynek egy pontján kiszólt a nézők felé: arra kérte őket, hogy adakozzanak a nehéz helyzetbe került magyaroknak és küldjenek nekik csomagokat.
Elvis Presley-t Budapest posztumusz díszpolgárává avatták 2011-ben, és ugyanebben az évben lett egy park névadója: a Margit híd budai hídfőjénél – Pest felől érkezve jobbra – lévő, egészen a Komjádi uszodáig elérő parkos rész kapta meg az énekes nevét. Elvis özvegye olyan meghatódott és hálás volt a gesztus miatt, hogy cserébe elküldte Elvis Presley karóráját ajándékba, ami a Rockmúzeumban látható.
A punk szelleme
Végül, de nem utolsósorban ismét egy magyar, aki a családjával együtt 1956-ban elhagyta Magyarországot és az Amerikai Egyesült Államokba emigrált: Erdélyi Tamás, aki 1949-ben született Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 36–38. szám alatt, a Toldi mozi fölött. Amerikában aztán a zenei életet választotta,
alapító tagja és dobosa lett az amerikai punkmozgalom első számú bandájának, a Ramonesnak
Tommy Ramone néven. 1974 és 1978 között volt a banda tagja, a meghatározó első három albumon zenélt, és még a negyediken is közreműködött mint külsős zenész, de már nem mint dobos, hanem mint gitáros. Erdélyi Tamás emlékére 2016-ban helyeztek ki emléktáblát a szülőháza falára. Az apropót a Ramones első nagylemezének megjelenése adta (40. évfordulója), melynek borítója domborműként látható a hatalmas méretű emléktáblán, amit Krizsán András tervezett, és amit Belváros-Lipótváros önkormányzata állított.
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
