Túránk kezdőpontját autóval tudjuk legegyszerűbben megközelíteni, Szentendre forgalmasabb részeitől 5-10 percre találjuk a Lajos-forrási elágazás parkolót. (Tehát ne a Ságvári Endre turistaház melletti Lajos-forrást üssük be az útvonaltervezőbe, mert ez 2-3 kilométerrel feljebb található.)
Ha megtaláltuk a túra kezdőpontját, induljunk el a széles betonúton, hamarosan egy nagyon romantikus kis hídon fogunk áthaladni, ahol már halljuk is a Bükkös-patak csörgedezését. A híd oldalában jobbra egy kis lépcső vezet az erdőbe. Lentről szép kilátás nyílik a híd felé, balra pedig észrevehetjük az Anna-völgyi-vízesést. Jelenleg nem egy kifejezett Niagara, tavasszal, amikor a vízhozam bőségesebb, impozánsabb látványt nyújt, az erdő színei viszont gyönyörűek. A vízesés közelében emlékkopjafát is találunk.
Térjünk vissza a betonozott útra, sétáljunk tovább felfelé, bal kéz felé az első elágazásnál meg fogjuk találni a piros és kék szívvel jelzett útvonalat, de itt halad a zöld sáv jelzés is, egy darabig ezen fogunk haladni. Hamarosan észrevesszük a fák között a zöld barlang jelzést. Térjünk le erre, kaptassunk tovább, mert ezen át fogjuk elérni a Vasas-szakadékot.
A különleges természeti forma meredek sziklafalai és merész hasadéka annak köszönhető, hogy a Visegrádi-hegységben 15 millió éve nagy erejű vulkánkitörések zajlottak. Ezek nyomán törmeléklavinák alakultak ki, amelyek egymásra rakódott rétegei szétnyíltak. Ilyen hasadással keletkezett a Vasas-szakadék és az innen nyíló barlang, amely lenyűgöző és kissé baljós látványt nyújt.
Mivel ismert kirándulóhelyről van szó, fokozottan vigyázzunk a környezetre!
- Csak a kijelölt túraösvényeken közlekedjünk!
- Ne zavarjuk az állatvilágot, különös tekintettel a Vasas-szakadék környékén élő védett és hasznos denevérekre.
- Ne rakjunk tüzet és ne szemeteljünk!
- Ne rongáljuk a fákat, termést, virágot, hajtást ne szedjünk!
- A kulturált túrázás szabályairól itt olvashatunk részletesebben.
Az impozáns hasadék megtekintése után haladjunk tovább a sárga barlang jelzésen, jobbra igen szép kilátás nyílik a Cseresznyés-árok felé, olyan szemmel gyönyörködjünk benne, hogy fogunk még erre járni túránk során. A sárga barlang jelzésről térjünk a sárga sáv jelzésre. Újra felfelé kell majd haladni, de ne aggódjunk, érdemes lesz.
Ez a Kő-hegyi tanösvény útvonala, baloldalt a kiszáradt Kő-hegyi tavat is megpillanthatjuk, majd jó kis kaptatás után megérkezünk a Czibulka János Kő-hegyi Menedékházhoz. Itt minden adott a kellemes pihenéshez. Van melegkonyha egyszerű, korrekt erdei fogásokkal, kártyával is zökkenőmentesen lehet fizetni, és az árak is teljesen rendben vannak (pl. 2450 Ft a grillkolbász).
A menedékház 1933-ban épült a Magyar Turista Egyesület Szentendrei Osztályának jóvoltából, akik a környékbeli turistakultúrát is megteremtették. Az ő első vezetőjük volt Czibulka János, aki a menedékház átadását már nem élhette meg. Itt egyébként szállást is bérelhetünk, érdemes is, a környék gazdag látnivalókban.
Mi viszont most haladjunk tovább, és keressük meg a zöld sáv jelzésű vékony kis ösvényt, ami a tisztásra vezető úttól jobbra helyezkedik el. (Ne azon az ösvényen induljunk, ahol a sárga T jelzésű tanösvény is halad a zöld sáv mellett!) Alacsony fák között sétálunk néhány percig, bal kéz felől közben egyre többször tűnik elő a lélegzetelállító panoráma. Néhány perc után pedig előbukkan a Petőfi-pihenő, amely nevét állítólag onnan kapta, hogy költőnk 1845-ben innen csodálta meg a kilátást. Vessünk egy pillantást az alattunk álló Napóleon kalapja vagy Gomba-sziklára is, amely összetéveszthetetlen alakjával hívja fel magára a figyelmet.
Haladjunk tovább a zöld jelzésen, ejtsük útba a gyéren csordogáló János-forrást, majd balra a kék kereszt jelzésen kellemes erdei úton sétáljunk a Lajos-forrásig. A forrás neve egyes hagyományok szerint Nagy Lajos királyunk itt tartott vadászatairól emlékezik meg. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy szép kis medencéjét 1908-ban építette ki a Magyar Turista Egyesület egy szervezete, a forrást pedig a környék akkori uráról, báró Podmaniczky Lajosról nevezték el. Kellemes, hűs vizével megtölthetjük a kulacsunkat. Tőle balra áll a Ságvári Endre turistaház, amely a Dreher család egykori vadászkastélyából alakult át, mára viszont enyészet a sorsa.
Induljunk lefelé a forrástól a betonút irányába! Néhány lépés után ösvényt pillantunk meg, amit egy sorompó torlaszol el, ez azonban ne tévesszen meg minket, mögötte festői rét fogad, padokkal, esőbeállóval, rövid kitérőt is tehetünk a Csepel-forrás irányába. Egy kopott póznán találjuk a sárga csík jelzést, amit innentől egyszerűen követhetünk, az erdő csendje, a lombok között besütő fény és a hulló levelek egészen elmélyült hangulatba ringatnak majd. Az erdei ösvényt betonút metszi, ezen áthaladva keressük meg balra a sárga kereszt jelzésű útvonalat, és a Cseresznyés-völgy irányába haladjunk végig ezen, majd a zöld sáv jelzésen balra fordulva térjünk vissza túránk kiindulópontjához.
A gyönyörű kirándulás egyáltalán nem rövid, egynapos túrának is beillik, ha viszont nincs ennyi időnk, akár az Anna-völgyi-vízesés kihagyásával, a Lajos-forrástól is becsatlakozhatunk. Ebben az esetben a forrástól a sárga csík jelzésen át, kis kitérőt téve a Vasas-szakadékhoz könnyűszerrel eljutunk a menedékházig, és egy fél nap alatt végzünk. A túrát a meredekebb szakaszok és a Vasas-szakadék miatt babakocsival és nagyon pici gyermekkel nem ajánljuk, mindenki másnak azonban tökéletes kikapcsolódás lehet.
(Borítókép: Mikó Vencel – We Love Budapest)
