A gomba különös élőlény, se nem állat, se nem növény – egyesek szerint a világűrből érkezett. A kalapos forma épületeken is visszaköszön, melyekből Budapesten is felbukkan jó néhány.
A Moszkva tér gombái
Kezdjük a sort azokkal a gombákkal, melyek – sajnos vagy nem, ez nézőpont kérdése – már nem léteznek. De először is tisztázzuk: tudjuk, hogy a tér, ami egykor az orosz főváros nevét viselte, 2011 óta Széll Kálmán tér, de amikor még voltak gombái, akkor még Moszkva tér volt a neve. Itt pedig több gomba is volt. A legismertebb 1941 és 1972 között díszítette a teret, ez volt a régi állomásépület, amelynek lebontása után a helyére került az a legyezőszerű új és nagyobb épület, ami már szintén nem áll ott, vagyis hát ott áll, csak átalakítva.
Ezzel azonban még nem ért véget a Moszkva téri gombák sora. Miután a régi épületet a 70-es évek elején lebontották, az újban működött egy presszó (később kocsma), ami Gomba presszó néven futott, utalva az épületelődre – gondolhatnánk. De valójában a presszó már a régi épületben is működött, és amikor azt lebontották, a vendéglátóipari egység átköltözött az újba. Ugyanakkor volt egy másik gombája is a Moszkvának, a villamosok és a buszok közötti széles járda közepén állt, eléggé lerobbant volt, amióta az eszemet tudom, és telefonfülkék voltak benne. 2015-ben takarították el.
A Móricz Zsigmond körtéri Gomba
Maradva Budán, a II. kerületből villamosozzunk át egy másik közlekedési csomóponthoz, a XI. kerületbe. A fene se gondolná, de a Moszkva tériek és a körtériek között mindig is dúlt a vita, hogy melyik Buda igazi gombája. Előbbi egy évvel korábban épült, viszont már nem áll, míg utóbbi szépen felújítva még mindig ott van a helyén, a tér közepén. A körtéri Gombát (tervezte: Schall József) azzal is próbálták kikezdeni, hogy végül is a közepén üres, egy műemlék szobor díszíti a placcot, az épület teteje pedig inkább egy gyűrűre emlékeztet. Ami lehet, hogy így van, de távolról nézve mégis olyan, mint egy kilapított gomba.
Gomba az Örs vezér terén
A budaiak talán nem tudják, de a pestieknek is volt egy olyan fontos találkozási pontja, mint a Moszkva téren az óra: ez pedig az Örsön még ma is ott álló, gomba alakú BKV-iroda. Nem túl szép, nem túl szexi, de a környék sajátos hangulatába pont beleillik. Találkozási pontnak meg pont annyira jó, mint az óra Budán. Ma is látni ott várakozóan toporgó fiatalokat.
RUND Aquincum
Az újpesti vasúti híd óbudai lábánál, az Aquincumi Múzeum szomszédságában régóta ott áll egy gomba alakú söröző, ahol Szentendre felé meg lehetett állni egy pihenőre, bár annyira lerobbant volt, hogy az embernek nem sok kedve volt hozzá. 2021 óta viszont új tulajdonosa van a helynek, ami fokozatosan javulni kezdett, és az egykor rossz hírű kocsmából már egy kellemes, hangulatos, kerthelyiséges bisztró-söröző lett. Most már nemcsak nagy kedvvel áll meg itt az ember, de továbbmenni sem nagyon akaródzik.
Víztornyok
Szerte a városban elég sok víztorony van, mondhatjuk azt is, hogy a főváros a víztornyok városa. Némely ezek közül műemlék épület, és már régen nem működőképes (van, amelyik lakhatóvá lett alakítva), ám olyan is van, amelyik a mai napig szépen elmuzsikálgat. Viszont szinte mind gomba alakú, hosszú szárral és nagy, kerek fejjel.
A 42 méter magas budafoki víztorony, amiben 3000 köbméter víz fér el, még mindig teszi a dolgát, bár tegyük gyorsan hozzá, hogy a Tétényi-fennsíkon álló monstrum nem annyira régi építmény, mint a többi, sőt, ez Budapest legfiatalabb víztornya: 2006-ban készült el.
A Nyugati téri óra
A Nyugati pályaudvarral szemben elterülő téren is van egy óra, ahol előszeretettel találkoztak és találkoznak egymással a mai napig a főváros lakói, fiatalok, középkorúak és idősek. Ez a digitális kijelzővel bíró szerkezet szintén gomba alakú.
Széllkapu Park
A Széll Kálmán tér szomszédságában lévő (és a dupla l betű használatával arra utaló) Széllkapu a budai oldal egyik leghangulatosabb parkja, ami az egykori Ganz-gyár területén fekszik. A parknak több különlegessége is van – például Közép-Európa legnagyobb háromdimenziós függőkertje vagy a cseresznyefaliget –, de ami számunkra most a legfontosabb, az a park fókuszpontját is jelző, három darab egyedi tervezésű napelemgomba, melyek nemcsak árnyékolnak, de a park energiaellátásából is kiveszik a részüket. És persze találkozni ezeknél is lehet.
Magyar Zene Háza
A gombaformaság terén talán ez az épület osztja majd meg leginkább az olvasókat. Szerkesztőségünkben is élénk vita folyt arról, hogy a Városliget igazán különleges építménye mennyire adja vissza egy gomba alakját.
Közelről annyira nem egyértelmű a helyzet, de távolról simán tűnhet az épület egy nagy, hullámos, lapátfejű gombának. A japán sztárépítésztől, Fudzsimoto Szószukétől persze semmi ilyesmit nem hallottunk, azt viszont igen, hogy fontos volt számára az épület megtervezésekor a természetközeliség hangsúlyozása, abba pedig bőven belefér a gombaforma hangsúlyozása.
(Borítókép: Hirling Bálint - We Love Budapest)
