Kisgyerekként úgy képzeltem, hogy a víztornyok tele vannak vízzel, mármint hogy az egész épületben mást sem találunk, csak vizet: a lábától egészen a tetejéig. Hétévesen ezt teljesen logikusnak találtam, később persze rájöttem, hogy ez nem így van, de az sokáig rejtély maradt, hogy miért a torony tetején vannak a víztározó kelyhek, gömbök és hengerek. Budapest legfiatalabb víztornya a Tétényi-fennsíkon áll, és amikor teljesen feltöltik, akkor 3000 köbméter víz magasodik a főváros fölé.
A városban járkálva viszonylag sokszor keresztezik utunkat víztornyok, amik jellemzően egykori gyártelepek közepén magasodnak, de jó párat látunk utak mentén vagy lakótelepeken is, egy pedig a Margitsziget közepén van, de Budapest legfiatalabb víztornya kint van a természetben.
Kíváncsiak voltunk, hogy néz ki belülről egy víztorony, hol van a víz, mi mindent látunk még benne, és ha már felmásztunk a tetejére, akkor a kilátásban is gyönyörködtünk egy picit. A budafoki víztorony tetejéről nemcsak az egész Tétényi-fennsíkot láttuk be, de a szép időnek köszönhetően jó rálátás nyílt a Gellért-hegyre, a Mátyás-templomra, és feltűnt a Megyeri híd és a környező hegyvidék is. A budafoki víztorony a Tétényi-fennsíkot látja el vízzel, egészen a Törley Pezsgőmanufaktúráig.
Ahogy a Gellért-hegyi víztárolóba, úgy a budafoki gépházba is nagyrészt a Csepel-szigeti kútrendszerből kerül a víz, de a Fővárosi Vízműveknek Csepel mellett Halásztelken és Szigetcsépen is vannak kútjai. A medencetérbe sajnos nem tudtunk bemenni, hiszen szigorú vízbiztonsági előírások vonatkoznak az ott-tartózkodásra, ahová a dolgozók is csak évente egyszer, a tér tisztításakor lépnek be.
A 30 méter átmérőjű, 1000 köbméter vasbetont tartalmazó alap 2006-ra készült el, a víz pedig 38 méter magasan (a víztartállyal együtt a torony valójában 42 méteres), a 3000 köbméternyi víz tárolására alkalmas, aszimmetrikus kehelyben van, de alapesetben csak 1500-2000 köbméternyi víz van benne.
Budapesten 16 közüzemi víztorony épült, közülük ma már csak 3 üzemel. Ezek egyike a budafoki, aminek gömbhéj formájú tartályát kissé eltolták, így jött létre az építészetileg egyedülálló, statikailag is bonyolult kehely, ami alulnézetből kicsit olyan, mintha egy hatalmas kéz tartaná. A kehely alatti részen találhatók a szivattyúk és a vízszintvezérlők – utóbbiak érzékelik, hogy meddig kell tölteni a medencét. Amikor eléri a víz a 4 métert, a szivattyúk leállnak, és már nem alulról jön a víz, hanem felülről megy lefelé, folyamatos mozgásban tartva ezáltal az ivóvizet. Miután végiglépcsőztünk a víztoronyban, az az elképzelésünk, hogy a víztornyok egészében áll a víz, teljesen megdőlt, ugyanis az csak a tetején lévő kehelyben van, így ne számítson senki arra, hogy hatalmas átmérőjű üvegtartályokban áll a víz a torony lábában.
