Ma is több közintézmény, szülőföldjén, Újpesten iskola és uszoda is őrzi egyik legizgalmasabb életutat bejárt olimpiai bajnokunk életét. Vitéz Halassy Olivér meg is érdemli a neki járó tiszteletet, hiszen nem csak az uszodában volt igazi hős. Hiányzó lábfejjel lett több sportág bajnoka, egy olyan világban, ahol még híre-hamva sem volt a paralimpiának. Zsidókat bújtatott a II. világháború idején, végül nagyon fiatalon és tragikusan vesztette életét.

Haltmayer Olivér néven született 1909. július 31-én, Újpesten, édesapja katonatiszt volt. A kis Olivér eleinte focista szeretett volna lenni, ám 8 évesen amputálni kellett a bal lábfejét, miután lecsúszott a villamos lépcsőjéről, amikor megpróbált felugrani egy mozgó szerelvényre. Rövidesen rájött arra, hogy a vízben nem hátráltatja hiányzó lábfeje, így fordult figyelme fokozatosan az úszás felé. 1925-ben, 16 éves korában pedig megérkezett az első komolyabb siker is, a 9 kilométeres folyamúszó-bajnokságon harmadik helyezett (más források szerint negyedik) lett. 

Innentől pedig alig volt megtorpanás a sportkarrierjében. 1928-ban, úgy, hogy csak egy éve játszott az UTE-ben, Komjádi Béla beválogatta az amszterdami olimpia vízilabdakeretébe, a csapat ezüstérmet szerzett. Majd az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini olimpián már a dobogó legfelső fokára állhattak fel.

Halassy Olivér úszóként is jeleskedett, ehhez fűződik egyik legnagyobb sportbravúrja. 1931-ben Párizsban tagja volt az Európa-bajnok vízilabdacsapatnak. A döntő után két órával tartották az 1500 méteres gyorsúszás döntőjét, amit szintén megnyert, elképesztő fizikai és pszichés terhelhetőségről téve tanúbizonyságot. Így lett pár óra leforgása alatt vízilabda- és úszó-Európa-bajnok is.

Legenda és valóság: Szabó Gábor Nemzeti Sportban megjelent korábbi cikke szerint a felemelő legenda kissé túloz. E szerint Halassy nem a vízilabda-döntő után két órával harcolt gyorsúszásban az Európa-bajnoki címért. Egy nappal korábban, a németek elleni döntetlent követően volt kénytelen gyorsúszásban is rajthoz állni, és egyáltalán nem hozott jó időt, ám teljesítménye elég volt a továbbjutáshoz. A valóságban a vízilabdadöntő és a gyorsúszásdöntő között eltelt egy nap, így bajnokunk pár óránál azért több pihenéshez jutott, teljesítménye azonban még így is sporttörténeti jelentőségű, filmvászonra kívánkozó győzelem.

Nem csak az uszodában volt hős

A ragyogó sportkarrier állomásait, amelybe az országos bajnokságokat is beleértve több mint 30 bajnoki cím tartozott, és egy kis pofozkodás is belefért, például ez a cikk részletesebben mutatja be, ám

Halassy nemcsak a medencében, hanem azon kívül is sportemberhez méltó bátorsággal állt ki elvei mellett.

Csapattársa, Németh János könyvéből az élet örömeit, a társaságot kedvelő egyéniség bontakozik ki, ez azonban igazán hősies tettekben is testet öltött.

A civil pályáját az Egyesült Izzónál indító, később számtisztként dolgozó Halassy 1944-ben háza pincéjében zsidó sportolókat és barátait bújtatta. Édesapja katonatisztként vitézi rangot kapott, amit ő is örökölt. A sportember a vitézi gyűrűt a zsidóüldözések alatt orvos ismerősének adta, azzal a tanáccsal, hogy feltűnő módon viselje, hiszen így elkerülhet egy-egy igazoltatást. Barátja így megmenekült, majd külföldön kezdett új életet.

A bajnok gyerekkori balesete után még egyszer sikeresen dacolt a halállal, ugyanis 1941-ben egy mandulaműtétet követően vérmérgezést szenvedett, és sokáig súlyos állapotban feküdt a kórházban. Végül nagyon fiatalon és méltatlan körülmények között vesztette életét, gyilkosság áldozata lett. 1946. szeptember 10-én autóval igyekezett hazafelé egy MTK-klubülésről, amikor valószínűleg egy szovjet katonai járőr (de az is felmerült, hogy az egyenruhájukat viselő bűnözők – ez a zavaros időkben nem derült ki pontosan) megállította és el akarta kobozni a járművet. Halassy és a sofőr, Csikány Gyula nem voltak hajlandók átadni a kocsit, ellenálltak, ezért ott helyben, az újpesti Szent László úton agyonlőtték őket. A gyilkosok a holttesteket az utcán hagyták, majd elrobogtak az autóval, amit másnap a Liget környékén találtak meg, a fontosabb alkatrészeket azonban ellopták belőle. 

Halassy halála megdöbbentette a budapestieket, utolsó útjára a zavaros idők ellenére is több ezer fős tömeg kísérte, búcsúbeszédet pedig Hajós Alfréd mondott. A kiváló sportember az újpesti temetőben alussza örök álmát, életéből A csodafedezet címen készült dokumentumfilm, alakja Karinthy Ferenc Ferencvárosi szív című novellájában is megjelenik.

Forrás: 

(Borítókép: Wikimedia Commons)

Címkék