látnivalók és kultúra

szerkesztés

Atomreaktor, az Országház egy darabja és radarállomás – Bejártuk a Műegyetem történeti campusát

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2022. 07. 28. 15:40

Amikor a Szabadság hídon sétálunk vagy villamosozunk, tekintetünk mindig a Műegyetem monumentális, az egész rakpartot meghatározó épületére téved, de amikor pár napja a Hauszmann Alajos tervezte központi épület előtt álltunk, hatalmasságától a lélegzetünk is elállt egy picit. Miközben bejártuk a 240 éves egyetem történeti campusát, megnéztük, honnan indultak az 56-os fővárosi események, továbbá Pecz Samu neogótikus könyvtárát, egy kisebb atomreaktort, és még az E épület tetejére is felmásztunk, hogy megnézzük a műholdvezérlő állomást.

A kezdetek

A világ első olyan egyetemének története, ami már a nevében is viselte a műszaki szót, egészen a 18. századig nyúlik vissza, amikor II. József megalapította Magyarországon az első felsőfokú mérnökképző intézetet, hogy végre legyen egy hely, ahol okleveles földmérőket, út- és vízépítő mérnököket képeznek. Az Institutum Geometricumban 1782 őszén indult az oktatás, amit eleinte a bölcsészkar filozófiai fakultásához csatoltak. Mivel egyre inkább terjedt a természettudományos műveltség és felismerték a reáltudományok fontosságát, egyre nagyobb igény vált a műszaki tudományokban jártas emberek magasabb szintű képzésére, így a 19. században már egy új intézmény felállításán gondolkozott a vezetőség, de a megvalósítására még évtizedeket kellett várni. 

Az építészeti, mérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki tudományokat ábrázoló allegorikus nőalakok

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A Hauszmann tervezte központi épület az egyetem legnagyobb épülete, tetejét Zsolnay cserepek borítják

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Ferenc József 1871-ben hagyta jóvá rendeletben a Műegyetem új szervezetét, ahol építész-, mérnök-, gépész- és vegyészképzés folyt, és az intézmény ekkor vette fel a Királyi József Műegyetem nevet. Sokáig nem volt állandó épülete, úgyhogy a városban szétszórva bérelték a helyiségeket, így egy Országház utcai, Bécsi kapu téri, Kerepesi úti házban, de még a Fővámház épületében is folyt oktatás. Mivel rohamosan nőtt a hallgatói létszám, tarthatatlanná vált, hogy az egyetem a városban szétszórva bérelje az épületeit, így felmerült egy új, állandó hely megépítése. 

A könyvtár épületét Pecz Samu tervezte

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Három építész tervezte a történeti campus épületeit

Amikor az egyetem vezetése felfedezte magának a lágymányosi területet, ez a mocsaras vidék még külváros volt, ahol elvétve akadt néhány szőlő, legelő, egy téglagyár és egy szeszgyár. Annak ellenére, hogy néhány telektulajdonosnak nagyon nem tetszett, hogy kivásárolták a földjét, az egyetem idetelepülése gyors fejlődésnek indította a környéket. A történeti campus épületei három építész munkáját tükrözik: Czigler Győző – ő készítette a terület általános rendezési és beépítési tervét –, Hauszmann Alajos és Pecz Samu világszínvonalú épületeket terveztek különféle stílusokban, úgyhogy egyfajta építészeti skanzenként is felfoghatjuk a campust. Elsőként a Czigler-féle kémiai épület készült el, ami reprezentatív homlokzatával a mai napig erősen meghatározza a Gellért tér képét, még úgy is, hogy a II. világháborúban elpusztult a kupolája. 

A campuskert, ahonnan az 56-os menet is elindult

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A főépület – K épület – 1909-re készült el Hauszmann Alajos tervei alapján, monumentalitására és díszítettségére még Czigler is felkapta a fejét, és csúfosan meg is jegyezte, hogy „Hauszmann tanár valószínűleg a Műegyetemet is olyan fényesen óhajtaná megépíteni, mint a királyi Várat.”

Hauszmann egyáltalán nem így gondolta, ő a korabeli magyar építészet nagyságát és minőségét szerette volna megmutatni ezzel az épülettel, ami a szűkre szabott költségek miatt sokkal egyszerűbb lett, mint amilyen lehetett volna. Szerintünk ez a monumentális épület a színes Zsolnay cserepekkel borított tetővel, a kétszeres életnagyságú szobrokkal és a figurális és növényi ornamensekkel díszített faragott oszlopaival minden, csak nem egyszerű. Érdekesség, hogy amikor elkezdődött az épület kivitelezése, a kőműves brigádok között olyan versengés jött létre, hogy végül egy hét hónapig tartó sztrájk lett belőle, ezért Galíciából és Bukovinából kellett munkásokat hozni, hogy haladni tudjanak. 

A Műszaki Mechanika és Mezőgazdasági Géplaboratórium épülete is Pecz Samu műve

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A Látogatóközpont kiállítása

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Viszonylag sokat időztünk a főépület aulájában, ahol az egyetem egykori rektorainak és meghatározó tanárainak – például Steindl Imre és Hauszmann Alajos – mellszobrai láthatók, de itt volt az az esti ülés is 1956. október 22-én, amiből másnap békés demonstráció, majd forradalom lett. Szintén ebben az épületben van a Műegyetemi Látogatóközpont is, ahol a campus történetéhez, az egyetem és az egyes karok tudományos eredményeihez köthető tárgyakat láthatunk. Így egy üvegbetont, a műegyetemi fejlesztésű SMOG-1 kisműholdat – ez a világ legkisebb kisműholdja –, a Cavinton molekulamodelljét, de a rektori lánc másolatát is láthatjuk. 

Sóhajok hídja köti össze a könyvtárat és a főépületet

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Könyvtár, radarállomás, oktatóreaktor

Az egyik kedvenc pillanatunk az volt, amikor megpillantottuk a könyvtár épületét, ami simán lehetne a Harry Potter-univerzum része is. A Pecz Samu által tervezett épületben a Múzeum körúti, nyolcvanezres állományt kellett elhelyezni, elkészültekor pedig Közép-Európa egyik legkorszerűbb könyvtárának tartották. Sőt, eredetileg egy hatalmas szekkó díszítette az olvasóterem falát, ami a technika fejlődését ábrázolta az ókortól egészen 1910-ig. A 12 méter széles, 8 méter magas falfestmény 3 évig készült, és nyolcvannál is több portré volt rajta, többek között Platón, Arisztotelész, Giordano Bruno, Newton, Galilei, Széchenyi, Ybl és Jedlik Ányos. Ez a II. világháborúban megsemmisült, ahogy az eredeti neogótikus bútorzat és a könyvállomány nagy része is.

Az olvasótermet eredetileg gőzzel fűtötték, amit a boltozat záradékdíszein fújtak be

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Az E épület tetejéről rálátni az egész campusra

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A könyvtár mellett négy másik épületet is tervezett ide Pecz Samu, akit Hauszmann Alajos vont be a campus tervezésébe, úgyhogy a kastélyszerű Műszaki Mechanika és Mezőgazdasági Géplaboratórium épülete is az ő koncepciója alapján valósult meg, ahol a víztartály feletti teraszon még szélkerék is volt, a laborok mellett pedig őrlő-, csiszoló-, fagyasztó- és betonvizsgáló helyiséget is kialakítottak benne. De a műszaki technológia, a kazánház – itt termelték az összes műegyetemi épület fűtéséhez és a munkagépek hajtásához szükséges hőmennyiséget – és a kémény, valamint a Géplaboratórium épületét is Pecz tervezte. 

Az egyetem kertje volt a másik kedvenc helyünk, amit a Fővárosi Állatkert parkjait is jegyző Pecz Ármin tervezett, ráadásul ide bárki bejöhet csak úgy sétálni vagy olvasgatni. Nyáron kifejezetten jó időtöltés az árnyas fák alatt pihengetni, ugyanis csak elvétve fogunk emberekkel találkozni.

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Az egyetemi atomreaktor

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Ugyan már nem a történeti campus, de mi átmentünk a szocreál és modern épületekkel teli részre, hogy megnézzük az E épület tetején lévő földi műholdvezérlő állomást és a radarokat. Ez egy automatizált és távvezérelt állomás, ahol a műegyetemi oktatók és hallgatók által készített műholdakat figyelik meg. Ezeket különféle mérésekre lehet használni, mint a környezetszennyezés megfigyelése, terménybecslés vagy a rádiófrekvenciás szmogvizsgálat. A Műegyetemen eddig 4 műholdat készítettek, ezek közül a SMOG-1 kisműhold jelenleg is üzemel. A 3 és a 4 és fél méteres parabolák mellől pedig egészen különleges panoráma tárul elénk: rálátunk a teljes campusra, a Gellért-hegyre és az épülő BudaPartra is.

A BME területén van egy oktatóreaktor is, amit azért építettek, hogy legyen hol képezni azokat a szakembereket, akik a Paksi Atomerőmű építésében és működtetésében részt vesznek. Aggodalomra egyébként semmi ok, mivel a főváros közepén épült, ezért nagyon alacsony a teljesítménye, és az épületszerkezet is földrengésálló.

A Műegyetem történeti campusáról még hosszasan írhatnánk. A II. világháborúban, Budapest ostromakor a terület frontvonal volt, katonasági és hadianyagközpontként működött, a központi épületben gépágyú- és gépfegyverfészek volt, de az 56-os eseményeknek is meghatározó helyszíne volt.

A Műegyetem campusának bejárása mellett a cikk megírásában is segített a Műegyetem – a történeti Campus című kiadvány.

Hasonló tartalmak

Admin mode