Az 1956-os forradalom minden tekintetben alaposan megtépázta az országot. A szovjet tankok komoly károkat okoztak a lakóházakban, így sok embernek vált kérdésessé a lakhatása. Beavatkozásra volt szükség. Ezért még abban az évben, december 28-án egy egyszeri, lakásépítést támogató számsorsjátékot szerveztek, majd egy nappal később a kormány határozatban rendelte el a lottó magyarországi bevezetését, melynek időpontja a következő év március 7-e lett. A lottó egyfelől jól jött az 56-os forradalom leverése utáni depressziós közhangulat javításában, csinált egy kis költségvetési pluszbevételt a legatyásodott országnak (amit lakásépítésre lehetett fordítani), és támogatta a lakáshoz jutást is, ugyanis havonta tárgynyeremény-sorsolás volt, ennek pedig mindig 1-2 öröklakás volt a főnyereménye, de eleinte akár még kétszer ennyit is kisorsoltak (a legtöbbet 1958-ban). A mai napig állnak azok az ún. Lottóházak, melyekben a nyereménylakások voltak: Hegyalja út, Frankel Leó utca, Hunyadi János utca, Kárpát utca, Margit körút és Baross tér.
A kormánydöntés megszületése és az 1957. március 7-i húzás közötti két hónapban lázas előkészületek folytak. Előbb a pénzügyminiszter rendeletben bízta meg az Országos Takarékpénztárt, hogy szervezze meg a magyar lottót. (A totó akkor már 10 éve, 1946 óta egyeduralkodó volt a szerencsejáték-piacon.) Az ún. 5/90-es lottójáték mintája a lutri volt, ami hasonlóan működött, mint a lottó: 90 számból kellett eltalálni ötöt. Az első lutrisorsolást 1770. szeptemberében tartották a mai Batthyány téren, ahol akkoriban piac működött. 1868-tól került hazai kézbe a játék szervezése, de 1895-ig lehetett örülni a játéknak, akkor ugyanis beszüntették, és több mint 60 évig nem volt lottóhúzás Magyarországon.
1957. február 13-án közölte le a Sportfogadás nevű lap a részvételi szabályzat legfontosabb pontjait. A lottószelvényeken 90 szám található, ezek közül kell eltalálni ötöt a főnyereményért, de azok is nyertek, kisebb mértékben persze, akik kettő, három vagy négy számot jól eltaláltak. Ugyanezen a napon kezdték el árusítani az első húzás lottószelvényeit, ezekből február 20-ig már több mint százezer darab be is érkezett. Ekkor született arról is döntés, hogy a nyerőszámokat egy nagyméretű üveggömbből fogják kihúzni, és hogy minden héten ugyanakkor, csütörtökönként lesznek a számhúzások. A kitöltött és beküldött szelvények február 27-én érkeztek a budapesti központba, ahol nekiláttak a kitöltött szelvények válogatásába, átnézésébe és összerendezésébe.
Az első sorsolásra összesen 1 505 546 darab érkezett be a 3 forint 30 fillérbe kerülő szelvényből.
Az első sorsolásra összesen 1 505 546 darab érkezett be a 3 forint 30 fillérbe kerülő szelvényből.
Ennyiből is látszik, hogy milyen sokan igyekeztek már akkor megkísérteni a szerencséjüket, pedig a nyerési esély igen alacsony volt. A lottó magyarországi bevezetése, valamint az első húzás óriási siker lett. Hatalmas tömegek érkeztek a húzás helyszínére, de nem mindenki jutott be, és a karhatalom őrei vigyázták, hogy a rend ne forduljon káoszba. A csütörtöki húzás eredménye már másnapra megvolt, és ezen nagyjából 900 ember dolgozott. Az eredményről a lapok is beszámoltak, többek között a Népszava is:
Négy találatot heten értek el, nyereményük egyenként 160 810 forint. A háromtalálatosok száma 683, a nyeremény 824 forint. Két találatot 25 474 fogadó ért el, amelyre egyenként 22 forintot kapnak. Az ezer forinton aluli nyeremények kifizetését március 13-án kezdik meg, az ennél nagyobb nyereményeket március 18-tól fizetik. A nyeremények a kifizetéstől számított harminc napon belül vehetők fel.
Négy találatot heten értek el, nyereményük egyenként 160 810 forint. A háromtalálatosok száma 683, a nyeremény 824 forint. Két találatot 25 474 fogadó ért el, amelyre egyenként 22 forintot kapnak. Az ezer forinton aluli nyeremények kifizetését március 13-án kezdik meg, az ennél nagyobb nyereményeket március 18-tól fizetik. A nyeremények a kifizetéstől számított harminc napon belül vehetők fel.
A következő húzásra már több mint kétmillió szelvényt bocsátottak ki, a játék népszerűsége egyre csak nőtt húzásról húzásra. Még abban az évben nyáron Szekszárdon megtartották az első vidéki húzást, és Budapesten is egyre több helyre szervezték az egyes húzásokat. Alig egy évvel a legelső magyarországi húzást követően pedig bevezették az öthetes, havi lottószelvényt. Az első telitalálatos szelvényre sem kellett túl sokáig várni, csupán a 6. játékhétig. 1957. április 11-én egy 66 éves özvegyasszony, bizonyos Ring Sándorné vitte el az első főnyereményt, aki négy gyermeke meg a saját életkorát vezette rá a szelvényre, és így ez a számsor lett a magyar lottózás első öttalálatosa: 23, 26, 33, 37 és 66.
