Pesten innen, Budán túl podcastünk 2. évadában beszélgettünk már a Váci utca, a Falk Miksa utca és a Széll Kálmán tér történetéről, míg 4. epizódunkban a Károlyi-kert és a Magyar utca kevésbé ismert, pikáns oldalát járjuk körbe Szekeres Júlia tájépítésszel, sétavezetővel.
A budapestiek egyik kedvenc pihenőhelye a Múzeum körút közelében lévő Károlyi-kert, ahol szép idő esetén csak úgy hemzsegnek az egyetemisták és a kisgyerekes családok, de a randizó párok is mindig találnak itt maguknak egy-egy szabad padot a kert rejtettebb részein. Bár a levéltári adatok és a régi térképek alapján a Károlyi-kert területe soha nem volt beépítve, története mégis a 18. századtól indul: ekkor került a telek a Károlyi család tulajdonába.
Ez Budapest legrégebbi megmaradt főnemesi kertje. Járt itt Haynau, Mária Terézia és Széchenyi is, reformkori piknikek és bálok kedvelt helyszíne volt az egzotikus növényekkel és lugasokkal teli kert. Az 1932-ben közparkká vált kertet eredetileg egy magas kőfal vette körül, ami távol tartotta a kiváncsiskodó tekinteteket, de a Magyar utca éjszakai életétől is elválasztotta az arisztokrata családot.
Ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy a kisgyerekekkel teli Károlyi-kert melletti utcába nem egy, hanem három bordély is üzemelt, ahová éjszakánként a meglehetősen nagy vagyonnal rendelkező vendégek jártak. A leghíresebb madame egyértelműen Pilisy Róza, akinek történetét podcast epizódunkban is megismerhetitek, ahogy azt is, hogyan zajlott az élet a bordélyokban, milyen stílusban voltak berendezve a különböző termek és milyen híres vendégek adták egymásnak a kilincset. Tartsatok Szekeres Júliával és velünk és ismerjétek meg a Károlyi-kert és a Magyar utca fergeteges történetét!
