Sokat foglalkozunk mostanában Józsefvárossal, de ez az egyik legsokszínűbb kerületünk, úgyhogy megéri mélyebben beleásni magunkat a történetébe. A hosszú évekig üresen álló telefonközpont romantikus várra emlékeztető épülete mindig is érdekelt bennünket, nemrég pedig lehetőségünk volt bejutni a falai mögé, és bejárni az ötcsillagos szállodaként újranyitott épületet. A Ray Rezső tervezte józsefvárosi telefonközpont a maga korában a legmodernebb technológiával volt felszerelve, ez volt az első állami vasbeton-építkezés az országban, a felújítás során a toronyépületben pedig még egy tükrös rúdtáncosszobát is találtak.
Biztosak vagyunk benne, hogy ez a Horváth Mihály téri épület már másokat is megállásra késztetett, mert ma már elég különösen hat egy ilyen várszerű épület a belvárosban. Aki nem jártas a helytörténetben, és többször is azon tanakodott, milyen célt szolgálhatott a maga korában ez az épület, annak megsúgjuk, hogy ez volt Józsefváros telefonközpontja. A kétezres évek óta üresen álló központból az idők során mindent elhordtak, ami mozdítható volt, tereit pedig leginkább filmforgatásokra használták. 2018-ban indult meg az épület felújítása, ennek köszönhetően nemcsak az eredeti állapotot állították vissza, hanem új funkciót is kapott: a hátra húzott épületrészben egy ötcsillagos szálloda nyitott meg 2020-ban, míg az elülső részben lakásokat alakítottak ki.
Az ország első állami vasbeton-beruházása volt a telefonközpont épülete
A romantikus, eklektikus téglaépületet Ray Rezső Vilmos tervezte, akit leginkább a Törleyekhez köthető épületekről – így a Törley-kastély, a Törley-mauzóleum és a Törley Pezsgőmanufaktúra – és a Margit-szigeti víztoronyról ismerhetünk. Bár Terézvárosban az 1900-as évek elején már épült egy telefonközpont, ahogy egyre divatosabbá vált a telefon, és növekedett az előfizetők száma, szükség lett egy új központra. A Horváth Mihály téri épület 1917-re készült el, 15.000 helyi előfizető, valamint 480 helyközi áramkör számára.
A munkálatok az 1910-es években kezdődtek, ekkoriban sorra épültek Európa-szerte a telefonközpontok, viszont a józsefvárosi épület terveit erősen befolyásolta, hogy pár évvel előtte égett le a párizsi telefonközpont. Éppen ezért Ray Rezső kettéosztotta az épületet: a bal oldali részébe került a technológia, vagyis a kapcsolótermek, míg a másikba az irodák.
A kapcsolótermek miatt a tűzbiztonságra fokozottan kellett figyelni a tervezéskor, ezért itt vasbeton, míg az épület többi részében acélszerkezetet alkalmaztak.
A kapcsolótermek miatt a tűzbiztonságra fokozottan kellett figyelni a tervezéskor, ezért itt vasbeton, míg az épület többi részében acélszerkezetet alkalmaztak.
A kapcsolótermeket úgy rendezte be, hogy a termeket erkélyekkel osztotta ketté, és egy nagy központi hallal kötötte őket össze, hogy tűz esetén az oldalajtókon át ide, majd a szabadba jussanak a dolgozók. Az építész hatalmas, 12 méter belmagasságú kapcsolótermeket alakított ki, berendezése pedig annyira jól sikerült, hogy külföldön is mintaként tanulmányozták a terveket. Az épületben egyébként egy postahivatal, a távírda főfelügyelősége és egy anyagraktár is helyet kapott, a dolgozók számára pedig az üvegtetővel fedett épületben étterem, konyha és társalgó is volt.
Az új funkció: ötcsillagos szálloda
A világháborúban és 1956-ban is erődként használták az épületet, emiatt a károkat sem kerülhette el: 1945-ben a távozó német csapatok felrobbantották a géptermet. A háború utáni helyreállítás éveiben a józsefvárosi telefonközpontot is felújították – részlegesen –, az 1950-es évektől kezdve pedig többször is bővítették, így már négy kerület telefonhálózatát is ellátta. 82 éven át szolgálta a hazai telekommunikációt, még a Matáv is működött benne, sőt a toronyépület egy rúdtáncosszobát is rejtett – erre a felújítás során találtak rá. Valószínűleg a 80-as, 90-es évek idejéből vagy a filmforgatásokról maradhatott itt a berendezés, úgyhogy ne gondoljunk arra, hogy az 1920-as években a tisztességes telefonos kisasszonyok egy titkos toronyszobában kéjelegtek volna.
Az épület 2018-ban került mostani tulajdonosához, egy spanyol parfümgyáros és szállodatulajdonos cégcsoporthoz, akik ragaszkodtak az épület építészeti karakterének megőrzéséhez. Archív fényképek segítségével olyan építészeti elemeket is visszaállítottak, amelyek az idők során eltűntek a központból: így a kandeláberek és falikarok rekonstrukciója, valamint a főlépcsőház Zsolnay burkolatainak újragyártása. Sőt, a legfelső szint emeletráépítését is visszabontották, hogy visszakerülhessenek a tetőre az eredeti vörösréz díszműbádogos részek is.
Az egykori telefonközpontban 2020 óta működik az ötcsillagos Kozmo Hotel, ahol a vendégekre nemcsak kényelmes és elegáns szobák, hanem egy osztrigabár, egy spa, könyvtár és hangulatos étterem is vár. A hosszú éveken át üresen álló épület műemléki rekonstrukciója és a különféle át- és ráépítések letisztázása olyan jól sikerült Draskóczy Gergely és Mészáros Gabriella építészeknek, hogy 2022-ben a Budapest Építészeti Nívódíja dicséretében is részesült.
Az épületbe mi az Építészet Hónapja keretén belül látogattunk el Draskóczy Gergely építésszel és az Imagine csapatával. Sajnos erre a tematikára már az összes sétájuk betelt, de érdemes körbenéznetek náluk, ha alapesetben a nagyközönség elől elzárt épületbe szeretnétek bejutni.
