Keresés EN

Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra

A nyakában hordta a sebész a fejből kioperált golyót – 80 éves a Sziklakórház

A II. világháború alatt és után gyógyítottak benne, de kutatták itt a tífusz ellenszerét is, volt bunker, raktár és színház, 16 éve pedig múzeum.

Látnivalók és kultúra

Akik nélkül Budapest biztosan másként festene – Clark Ádám

A skót származású Clark Ádám (eredetileg természetesen Adam Clark) két dolog miatt ismert széles körben: ő volt a Lánchíd építésének vezetője, valamint az ő tervei alapján épült meg a Váralagút. Amit viszont csak kevesen tudnak, hogy ennél sokkal több minden fűződik a nevéhez, az első köztéri szökőkúttól kezdve az első budai vízvezetéken át az első hivatalos budapesti evezősversenyig.

Adam Clark 1811 nyarán született Edinburgh-ban egyszerű munkáscsalád sarjaként, ám a családja a jobb megélhetés reményében Londonba költözött. Az ifjú Clark egy gépépítő üzemben helyezkedett el, ahol gépész és mérnöki szakképesítést szerzett. Itt találkozott Széchenyi Istvánnal, aki 1834-ben érkezett a brit fővárosba az osztrák kormány megbízásából, hogy kotróhajót vásároljon, amivel a Duna medrét szerették volna megtisztítani. Mivel a hajót darabokban szállították Bécsbe, egy gépészt is magukkal vittek, aki a Vidra nevű vízi szerkezet összeszereléséért felelt. Ő volt Adam Clark, aki Széchenyivel az első pillanattól kezdve nagyon jó, mondhatni, baráti kapcsolatot ápolt. A kotróhajó vízre bocsátását követően Clark visszatért Angliába, ám egy évvel később, 

1835-ben Széchenyi őt kérte fel művezető mérnöknek a Lánchíd építéséhez.

1835-ben Széchenyi őt kérte fel művezető mérnöknek a Lánchíd építéséhez.

A Lánchidat egy másik Clark, a névrokon William Tierney Clark tervezte, eredetileg az ő helyettese lett volna Adam Clark, aki 1839-ben érkezett Pestre. Mivel a tervező a rengeteg egyéb megbízatása miatt nem tudott tartósan részt venni a munkálatokban, ezért a helyettest rövid időn belül építésvezetőnek léptették elő. Miután a hidat 1849. november 20-án felavatták, Adam Clark – bár innentől már nyugodtan nevezhetjük Clark Ádámnak – visszatért Angliába, illetve közben részt vett egyéb hidak (Drezda, Leitmeritz, Bécs) építésében is. Magyarországra az 1850-es évek első felében tért vissza, ekkor már végleg. Megtervezte a Budai Váralagutat, amit 1853-ban kezdtek építeni, és 1857-ben adtak át a forgalomnak. Közben Clark 1855-ben megházasodott, és született három gyermeke is. Letelepedett Magyarországon, itt maradt, és itt is halt meg 1866-ban tüdőbajban. 

Clark Ádám érdemei nem merülnek ki a Lánchíd építésének levezénylésében, illetve a Váralagút megtervezésében. Részt vett például a DunaTisza-csatorna megtervezésében is, és egy sor, a fővároshoz köthető munkálatban. Szaktudását felhasználták az első köztéri szökőkút megépítéséhez, illetve az első budai vízvezeték tervezéséhez is, bár ez utóbbit nem sokkal a megépítése után le is bontották. Clark részt vett az első pesti sétatér megtervezésében és kialakításában is, ami az ún. Újépület előtt húzódott, a mai Szabadság tér helyén. (Az Újépület egy katonai épület volt, erőd és laktanya, amit még 1793-ban adtak át és 1897-ben bontottak le, a millenniumi városrendezés során.) Végül, de nem utolsósorban Clark Ádám Budapest első gázhálózatának megtervezésében is szerepet vállalt.

Clark Ádám nemcsak a köznek tervezett és épített, hanem a családjának is. Nemrég írtunk a Dob utca 46/B alatti lakóházról, melynek rengeteg híres lakója volt. Ennek a helyén állt 1936-ig egy klasszicista épület, ami Clark Ádám tervei alapján épült fel, és az építész az apósát, Budaváros rendőrkapitányát, Áldásy Antalt lepte meg vele. De a saját családja számára is tervezett egy villát az I. kerületi Koronaőr (ma Kosciuszko Tádé) utcában, ami már szintén nincs ott, emlékét egy emléktábla őrzi. Egyébként mire felépült, Clark Ádám már nem lehetett a beköltözők között, mert elhunyt. A vízivárosi sírkertben, az Áldásy család sírboltjában helyezték örök nyugalomra, majd amikor a temetőt felszámolták, nyughelye a Kerepesi temetőbe került át. 

Clark Ádám nemcsak épített, hanem kiváló sportember is volt, és ezen a téren is fűződik a nevéhez diadal. A hazai evezőssport megszületésében óriási szerep hárult Széchenyi Istvánra, ugyanis az angol minta annyira megtetszett neki, hogy Magyarországon lelkesen támogatni kezdte a sportág fejlesztését. Ebben pedig Clark Ádámban első osztályú partnerre talált. 1843. március 19-én az ő kezdeményezésükre rendezték meg az első hivatalos dunai evezősversenyt, melyen elindult Béla nevű hajójával (ami Széchenyi legidősebb fiáról kapta a nevét) Clark Ádám is, aki meg is nyerte a versenyt. 

Clark Ádám nem véletlenül döntött úgy, hogy Magyarországon alapít családot.

Clark Ádám nem véletlenül döntött úgy, hogy Magyarországon alapít családot.

A „tiszteletbeli magyar” skót, aki sosem tanult meg magyarul, nagy tiszteletnek örvendett, V. Ferdinánd még nemesi címmel is szerette volna megajándékozni, de Clark Ádám egyszerre volt büszke és szerény ember is, így soha semmilyen kitüntetést nem fogadott el. Bár a visszautasított nemesi rang helyett adományozott színarany címeres tubákosszelencére végül igent mondott. Azt viszont nem tudta visszautasítani (mivel akkor már rég nem élt), hogy két legfontosabb munkája, a Váralagút és a Lánchíd közötti teret, ami addig a híd nevét viselte, 1912-ben róla nevezzék el. A soha el nem múló emlékezet mellett ennyi minimum jár neki. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér

Petri György író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A PIM kurátorai úgy gondolták, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe, ezért a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban tekinthető meg a kiállítás.

Kultúra

Dokumentumfilm hetek 2024: Szerelempatak

A 2024-es Doku7 filmfesztivál keretében olyan filmeket hoznak el a szervezők, amelyek az embert és az ő saját valóját, egyéni környezetét ábrázolják, különféle kultúrák, nációk és élethelyzetek vonatkozásában.

Kultúra

Világjáró előadássorozat: India

India varázslatos világába nyerhetünk betekintést a Világjáró előadássorozat első alkalmán, március 6-án, a Márai Sándor Művelődési Házban. A szinte kontinens méretű országot, a maga ezerszínű kultúrájával Elter Károly előadásában ismerhetjük meg alaposabban.

Neked ajánlott

A