Rendületlenül sétálunk tovább Budapest leghosszabb sugárútján, a 15,6 kilométer hosszú Üllői úton, és ezúttal – elhagyva az ún. belső Üllői utat – a külső Üllői úton haladunk, és a Nagyvárad tértől egészen az Ecseri útig jutunk el. Itt már lakóépületet nagyítóval sem találunk, ellenben egészségügyi és sportépítményből, irodaházból több is akad, meg van két szép templom, egy buszpályaudvar, valamint ezen a szakaszán érintkezik az Üllői út a Népligettel, illetve keresztezi a Könyves Kálmán körutat.
Az ún. külső Üllői út első szakasza már nem csupán két kerületet érint, hanem hármat: a sugárutat eddig kísérő IX. és VIII. kerület mellé ugyanis a Népligettől kezdődően feliratkozik Kőbánya, vagyis a X. kerület is.
A páratlan oldal (IX. kerület)
A Nagyvárad tér választja el egymástól a belső és külső Üllői utat. Maga a tér nem különösebben szemrevaló, de nem is a pihenést és kikapcsolódást szolgáló tereink egyike. Ami meghatározza, az a metró, valamint az egészségügyi intézmények, melyekből mind a téren, mind az azt övező utcákban van több is. Ezek közül a legfontosabb a NET, a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje, a Szent István Kórház, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (Albert Flórián út), valamint a Heim Pál kórház. De most haladjunk tovább a ferencvárosi oldalon!
Ami elsőre feltűnhet a Nagyvárad téri utáni szakaszán az Üllői útnak, hogy nem fokozatosan, hanem egy csapásra eltűnnek a lakóházak. Helyettük egészségügyi intézmények, sportlétesítmények, irodaházak és egyéb szolgáltató épületek sorakoznak. Hosszan sétálunk a Nemzeti Népegészségügyi Központ növényzettel sűrűn borított kerítése mellett, majd amikor kábé az autós felüljáróhoz érünk, egyszer csak felbukkan a Fradi-sas és mögötte a Groupama Aréna, vagyis a Ferencváros stadionja. Az 1899 májusában megalakult focicsapat az első időkben nem itt játszott, hanem a Soroksári úton, jelenlegi helyére 1911-ben költözött a csapat. A stadiont előbb az 1970-es években újították meg, 2007-ben megkapta Albert Flórián nevét, majd 2014-ben felépült a jelenlegi, modern stadion. A Sast, Szőke Gábor Miklós szobrát, ahol minden drukkernek kötelező a szelfizés, két évvel később avatták fel.
A monumentális stadion mellett egy szintén monumentális modern irodaház karcolja az eget, majd átkelünk az Üllőit keresztező Könyves Kálmán körúton, egészen pontosan alatta, de előbb egy pillanatra meg kell állni. Az autós felüljáró lábait ugyanis mindkét oldalon street art festmények borítják, amik vannak annyira jók és szellemesek, hogy megálljon az ember pár percre, és megnézze őket. Visszatérve a sétára, a másik oldalon a Népliget autóbusz-állomás, ahonnan nemcsak távolsági belföldi, hanem nemzetközi járatok is indulnak. 2002-ben nyitott meg, és a megszűnt Erzsébet téri buszpályaudvar szerepét vette át. Mellette újabb gigantikus sportlétesítmény, a multifunkcionális sportcsarnok, a 2021-ben átadott MVM Dome áll.
Mielőtt továbbhaladunk, érdemes még megkeresni az egykori filmgyár emlékkövét, ami a buszpályaudvar mellett áll. Itt volt ugyanis 1927–1995 között a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) II. telepe és a Magyar Mozi- és Videófilmgyár (Movi) székhelye, de hogy egészen pontosak legyünk: itt működött a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió, a Népszerű Tudományos Filmstúdió, a Propagandafilm Stúdió és a Katonai Filmstúdió. A buszpályaudvar és a sportcsarnok után jobb oldalon puszta terül el, egy egykori, ma már használaton kívüli ferencvárosi sportpálya, majd lassan, de biztosan elérünk az Ecseri útig. Az Üllői út és az Ecseri út sarkán áll a műemléki védettség alatt álló Szent Kereszt-templom, ami Fábián Gáspár építész tervei alapján, neoromán stílusban épült 1930-ban. A kimondottan jó állapotú templom a történelmi viharokat szerencsésen megúszta, megépítése óta mindössze egyszer újították fel, a 90-es évek elején.
A páros oldal (X. és VIII. kerület)
A templomnál átkelünk az Üllői úton, és elindulunk visszafelé, a Nagyvárad tér irányába. Ez már a kőbányai rész, és az Ecseri út folytatása sem Ecseri, hanem Ceglédi út – csak hogy precízek legyünk a már a hátunk mögött lévő úttal kapcsolatban. Pár lépés után a Népliget hatalmas méretű parkja kezdődik el az Üllői mentén. Budapest legnagyobb közparkja sajnos eléggé elhanyagolt, és akárcsak a Városligetre, úgy erre is ráférne egy alapos ráncfelvarrás, pláne, hogy állítólag éjszaka még veszélyes is. De még így is találni itt csodákat.
Az egyik ilyen csoda az egykori Népligeti vízmű és víztorony, ami ma lakóház, és úgy fest, mint valami ódon és kísértetjárta várkastély. 1892-ben kolerajárvány dúlt a környéken, ezért az a döntés született, hogy tiszta ivóvízre van szükség, elsősorban is a közeli Tisztviselőtelep lakóinak. Ekkor építették fel a vízművet a hozzá tartozó, 35 méter magas víztoronnyal. Ez 1949-ig állt szolgálatban, ekkor kivonták a forgalomból, egy évvel később pedig a szivattyúkat is elvitték belőle. Azóta lakóházként funkcionál.
Miután ismét átkelünk az Üllőit keresztező Könyves Kálmán körút alatt, és kilépcsőzünk az aluljáróból, a VIII. kerület és egy hosszú, többemeletes, sárga színű, egyszerű épület fogad. Egykor laktanyaként szolgált, majd hosszú időn keresztül itt működött a pénzverde, manapság pedig egyszerű irodaház, itt található többek között a Tilos Rádió is. Mielőtt elhaladunk az irodaházat követő hotel mellett, esetleg sétáljunk be pár métert az Üllőire merőleges Bláthy Ottó utcába, mert egy nagyon szép szecessziós lakóépület magasodik a hotel mögött. De vissza az Üllőire, már csak pár lépés, hogy újra a Nagyvárad téren álljunk.
A Nagyvárad téri református templom épülete kimondottan barátságos, és van egy kevésbé hivatalos neve is: az Emlékezet temploma (az első világháborúban meghalt katonák tiszteletére). 1930–35 között épült eklektikus stílusban és Dudás Kálmán tervei alapján. Akárcsak a másik oldalon, az Ecseri út sarkán álló katolikus templom, úgy ez is műemléki védettség alatt áll. A templom érdekessége, hogy a színes ablakain a Trianon előtti Magyarország vármegyéinek címerei láthatók.
Az 1907-ben felépült Heim Pál Gyermekkórház is színes kívülről, ami minden bizonnyal azért van így, hogy a gyerekeknek elvegyék a figyelmét arról, hogy betegek. És nem is egyértelműen kórházszerű az épület, talán furán hangzik, de még hívogatóan barátságos is. Apró érdekesség, de a kerítés mellett, a kertben áll 1960 óta Kiss Sándor szobra, az Anya gyermekével, amit nehéz észrevenni, mert nem kifelé, az út irányába fordulva áll a két alak, hanem háttal. Egyébként meg nem szokványos a szobor: mindkét figura meztelen, és mindössze nézik egymást, de testi kapcsolat nincs köztük, mint ahogy az általában egy anya gyermekével szobor esetében lenni szokott. És miközben ezen lamentálunk, már ismét a Nagyvárad téren állunk, a sétát pedig az itt álló Béke-emlékmű (Székely Péter, 1983) mellett fejezzük be, amitől pár lépésre magasodik a Nagyvárad téri Elméleti Tömb, amit már a cikk elején is említettem.
