A Pingvin söröző neonja évtizedeken át világította meg kék fényével a környéket, majd hosszabb időre elsötétült. Múlt hétvégén azonban régi fényében tért vissza. Szó szerint.
Kevés dolgot szeretünk jobban a városban, mint a régi neonokat, amik évtizedek óta ragyogják be a budapesti utcákat. A korabeli fényreklámok jelentős része sajnos megsemmisült, ám néhányan még azt a céget is túlélték, amelynek egykor hirdetői voltak, mások az Elektrotechnikai vagy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban pihennek. Azonban meglehetősen kevés olyan hely van Budapesten, ahol az egykori üzlet, étterem vagy söröző funkciója is fennmaradt évtizedeken át, és régi felirata is jó állapotban van.
A Pingvin söröző éppen ezért is a Kosztolányi Dezső tér környékének egyik kedvenc helye. A környéket évtizedeken át jégkék fénybe vonó felirata sokáig jó egészségnek örvendett, azonban az utóbbi időszakban részben elsötétült. A presszót már 1962-ben ezen a néven említik a lapok, a bejárata fölötti, szárnyán sört kínáló neonpingvin pedig hasonló korú. Kedvenc pincérmadarunk egyébként nemzetközi hírnévnek is örvend, a varsói Neon Múzeumban őriznek róla egy másolatot, és szerepel a Neon Revolution című könyvben is, ami az egykori Keleti Blokk fényreklámjait mutatja be.
A Pingvin egyébként egyike azoknak a helyeknek, ahol még igazi kiskocsmai hangulat uralkodik, annak ellenére, hogy zsúfolt környéken helyezkedik el, közönségében ugyanis sok az évtizedes törzsvendég. A látogatók már a kezdetektől fogva hűségesek voltak a helyhez, 1962-ben például az egyik törzsvendég akadályozta meg, hogy kirabolják a napi bevétellel éppen a postára tartó pincért. Ma is érdemes beugrani ide egy sörre, de meccsnézéshez sem utolsó helyszín a Pingvin. A hétvége óta pedig neonja is újra olyan szépen világít, mint egykoron.